Ma negyven éve hunyt el az Aranycsapat klasszis fedezete: a legendás Bozsik Józsefnek az 1974-es szövetségi kapitányi munkára ráment az egészsége, a legszerényebb csillag ötvenkét évesen ment el Negyven éve, 1978. május 31-én hunyt el Bozsik József, a magyar labdarúgás egyik legjelentősebb alakja. Kíváncsiságból fellapozzuk a másnapi Népsport-számot, amelynek címlapján "... és megkezdődik a játék" szalagcím jelzi az argentínai világbajnokság kezdetét. Személyek - Magyar Labdarúgó Archívum. A sportnapilap nekrológjából pedig megtudjuk, a nyitómeccs szakértőjeként éppen az Aranycsapat ötvenkét éves klasszisát szerette volna megszólaltatni a szerkesztőség: "Tudtuk, ő pontban a megbeszélt időben idecsörög majd, hiszen mindig így tette. Még a nehéz időkben is, amikor beteg szíve az ágyhoz kötötte. Akkor is legfeljebb annyit mondott, hogy: »Gyerekek, ma egy kicsit nehezebb minden... de azért csak kérdezzetek nyugodtan... « Eddig sohasem hagyott cserben bennünket, minden előre megbeszélt interjú elkészült vele. Ez az egyetlen, ez a csütörtöki beszélgetés nem jön már létre soha. "
Negyven éve, 1978. május 31-én halt meg Bozsik József olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat középpályása, az első százszoros válogatott magyar labdarúgó. Az MTVA Sajtóadatbank portréja. Az 1925. Bozsik józsef halála magyar. november 28-án született Cucu, ahogy a nagymamája, majd később a szurkolók is becézték, Kispest munkásnegyedében nőtt fel. A család szegény volt, kifutófiúként járult hozzá megélhetésükhöz, s amikor csak tehette, legjobb barátjával, a szomszédban lakó Puskás Ferenccel rúgták a grundon a rongylabdát. Tehetségére hamar felfigyeltek, már tizenegy éves korában leigazolta a Kispesti Atlétikai Club, első felnőtt bajnoki mérkőzését 1943-ban játszotta a Vasas ellen. A második világháború végén katonaszökevény bátyjával bujkált, később a szovjetek akarták "malenkij robotra" vinni, de sikerült megszöknie. A politikai változások miatt 1949-től Budapesti Honvéd néven szereplő Kispestben bontakozott ki tehetsége. Az együttes a hamarosan világverő magyar Aranycsapat gerincét alkotta, az 1950-es évek első felében túlzás nélkül a világ legjobb klubcsapatának számított, a magyar bajnokságot például 1952-ben veretlenül nyerte.
A kritikák, a Népsport úgy nevezett egyéni bírálatai méltók voltak a teljesítményéhez: "Bozsik kitűnően rombolta szét az osztrák támadásokat és nagyon jó, építő passzokkal támogatta a csatárokat. A csapat egyik legjobbja volt. " (1949. május 9., az osztrákok elleni 6:1 után). "Bozsik, ez a nagyszerű játékos egészen nagyvonalú teljesítményével a siker egyik fő részese volt. Legjobb formáját érte el ezen a mérkőzésen. Bozsik józsef halála. Technika, ötletesség, gyorsaság, pontos labdaadogatás: ezeket az erényeket mind felvonultatta. Inkább a védekezésből vette ki a részét, mert a támadások elindításához ott volt Puskás, a hátravont csatár. De Bozsik minden előreadása jó támadást indított el, mert labdáinak szinte szeme volt. " (Az év október 17-én, a bécsi 4:3-as siker után. ) "Bozsik egészen nagyvonalúan játszott, s ismét a mezőny legjobb emberének bizonyult. Főleg hatalmas munkabírása volt szembetűnő. Elől, hátul rengeteget dolgozott, igen sokat volt a játékban, pompásan játszotta a korszerű fedezetszerepet.
Legelső lépéseimet az irodalomba mégis – úgy lehet, jobb belátása ellenére – apám egyengette. Így neki köszönhetem első két személyes ismeretségemet – eleven írókkal; mindkettő – más-más módon – egész pályámra elhatározó hatású lett. (Nem számítom itt írónak azokat a "bácsikat", akikkel apám környezetében már kisgyerekként futólag megismerkedtem: Kosztolányit, Karinthyt, Füst Milánt, Nagy Lajost, Tersánszkyt. ) Egy évvel halála előtt, az 1935–36-os télen vitt magával a Szép Szó szerkesztőségébe, hogy Kosztolányi fiatalkori költészetéről írt dolgozatomat (ezt jobbnak ítélte a már említett első verseimnél) benyújthassam a folyóirathoz. Így ismertem meg József Attilát. Ő volt az első szerkesztő, akivel dolgom akadt. S akinek szerkesztői intelmét máig sem feledtem el. Bozsik józsef halal.fr. Talán a leghasznosabbat, amit induló költőnek adni lehet. A Kosztolányi-tanulmány sorsára már nem emlékeszem, bizonyára nem volt emlékezetes sorsra méltó. Annál inkább emlékszem arra, amikor kevéssel apám halála után (s éppoly kevéssel József Attila halála előtt) már verseket is merészeltem vinni hozzá.
1937 elején volt ez, a Nagyon fáj nagy verseinek sorjázása, József Attila utolsó költői fellobbanása és emberi felbomlása idején. Mondott valami kedveset a verseimre (amelyek "még nem közölhetők"), s én, azzal a feltétlen bizalommal, amellyel csak tizenhat éves költők tudnak csodált idősebb társuk felé fordulni, úgy érezve, hogy az jóságos varázslóként majd minden dilemmájukat egyetlen szavukkal eloszlatja, hosszan és zavarosan arról kezdtem beszélni neki, ami a kezdők (és a mesterek? ) gyötrelme: hogy úgy érzem, gyönyörű dolgokat gondolok ki, s mire a papírra kerül, csak szánalmas dadogás lesz belőlük. Biztatást vártam, gondjaim cinkos megosztását, mi több, biztos receptet arra, miként lehet megoldani ezt a súlyos ellentmondást – az elképzelt vers és az elkészült között… Ehelyett csak ezzel a rideg kijelentő mondattal szédültem ki a szobából: "Verset az írjon, akinek verset írni könnyebb, mint bármi mást csinálni a világon". Mindenre inkább vártam volna. Emlékezés: negyven éve hunyt el Bozsik József - NSO. Épp azért felejthetetlenül (és szóról szóra) megjegyeztem.
2020. július 3-án fogadta el a Magyar Országgyűlés a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Iparűzési adó kata 2010 relatif. A törvény számos lényeges adóváltozásról rendelkezik 2020-ra és 2021-re vonatkozóan. A 2020-as nyári adómódosítások egyik legfontosabb eleme, hogy a társasági adó és az innovációs járulék feltöltési kötelezettség eltörlése után a helyi iparűzési adóban is megszűnik az adóelőleg-feltöltési kötelezettség. Jelentősen módosulnak továbbá a társadalombiztosítási, az EKÁER- és a kisadózó vállalkozások tételes adójára (KATA) vonatkozó szabályok is. Az alábbiakban elsősorban a helyi adózást, a társadalombiztosítást és a "katásokat" érintő legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
A százalékos iparűzési adó a fővárosban (ahol 2 százalék az adó mértéke) évi 3, 125 millió forint bevételig éri meg, ugyanis az egyszerűsített adó esetén az adóalap a bevétel 80 százaléka. Ha például valakinek 10 millió forint az évi bevétele, akkor százalékosan évi 160 ezer forint a befizetendő iparűzési adója, míg tételes adóval csak 50 ezer forint. A budapestiek itt tudják ellenőrizni és átállítani az adózási formát: [] OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük az iparűzési adó bejelentésével, bevallásával és befizetésével kapcsolatos kötelezettségeket! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Fontos változások a helyi adózásban Nyíregyházán - szabolcsihir.hu. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink