Eszerint január 9-10-én a metró Újpest és a Göncz Árpád városközpont között közlekedik, míg a többi januári hétvégén Újpest és a Lehel tér között - közölte a BKK. Január 9-én, szombaton és 10-én, vasárnap az M3 metró egész nap Újpest-központ és a Göncz Árpád városközpont között közlekedik. A vonal belvárosi és déli szakaszán, a Göncz Árpád városközpont és Kőbánya-Kispest között az M3 jelzésű pótlóbusszal lehet utazni, amelyre a Göncz Árpád városközpontnál a Váci úton, a 950-es éjszakai járat megállójában, Kőbánya-Kispestnél pedig a buszvégállomáson, a 136E busz végállomása mögött lehet felszállni. Az M3-as metró közlekedési rendje a pünkösdi hosszú hétvégén | Az M3 metróvonal infrastruktúra rekonstrukció projekt hivatalos honlapja. A pótlóbusz útvonala és megállóhelyei térképes felületen a BKK Futár alkalmazásba n követhetők nyomon. A többi januári hétvégén, 16-17-én, 23-24-én és 30-31-én az M3 metró egész nap Újpest-központ és a Lehel tér között közlekedik. Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között az M3 jelzésű pótlóbusszal lehet utazni a korábbi hétvégéken megszokott módon.
A pünkösdi hosszú hétvége mindhárom napján egész nap Újpest-központ és a Nagyvárad tér között jár majd a 3-as metró, Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér között azonban akkor is csak pótlóbusszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel. A 2-es és a 4-es metró pénteken, szombaton és vasárnap az ilyenkor szokásos hosszabb üzemidővel, éjjel fél egyig közlekedik. Szombaton a tömegközlekedési járatok a megszokott szombati, vasárnap a vasárnapi, hétfőn pedig az ünnepnapi menetrend szerint járnak.
Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között az M3 jelzésű pótlóbusszal lehet utazni a korábbi hétvégéken megszokott módon.
Baj esetén hívjuk a 112-es segélyhívó számot, és kérjük a tűzoltók segítségét. A tarlók, nádasok leégetése milliós nagyságrendű pénzbüntetést vonhat maga után. Az, aki a szabályokat nem tartja be, az okozott kár megtérítésén felül tűzvédelmi bírsággal is sújtható. Ha egy szabálytalan égetés miatt keletkezett tüzet a tűzoltóknak kell eloltaniuk, a bírság mértéke 20 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet. Egy ropi naplója 9. a nagy kiruccanás - Kemény borítós Jeff Kinney 2 294 forint Egy kirándulás a családdal jó móka - kivéve, persze, ha az a család Heffley-éké! Az utazás ígéretesen indul, de aztán hamar beüt a balhé. Benzinkúti mosdók, megkergült sirályok, egy kis koccanás, meg egy elszabadult malac - Greg Heffley frankóbb nyári szünetet is el tudna képzelni ennél. De még a legcudarabb... Diavolina Spiró György 2 392 forint Diavolina, a cselédből lett orvos évtizedekig szolgálta Gorkijt, feleségeit, szeretőit és az akkor már világhírű íróhoz csapódó vendégek hadát, majd ő lett Alekszej ápolója és utolsó szerelme.
A szőlő az amatőr kertészek egyik kedvenc növénye, ám a szőlő ültetése, szaporítása és megfelelő gondozása megköveteli a növény tulajdonságainak ismeretét. Ebben a cikkben elmondjuk a fő technológiai módszereket, amelyek lehetővé teszik kiváló terméshozamát mérsékelt éghajlattal rendelkező területeken.. Szőlő ültetése A megfelelő ültetési hely megválasztása a terméstől, a fejlődés sebességétől és a növények élettartamától függ. A szőlő szaporítása - Jó Gazda. A szőlő könnyűszerető kultúra, ezért a helyszín leginkább megvilágított helyeit el kell helyezni az ültetésre, miután előre látta az árnyékolás lehetőségét, például a benőtt gyümölcsfák számára. A szőlő nem szerény a talajra, de nem szereti a felszín alatti vizek közeli előfordulását (kevesebb mint 2, 5–3 méter) és a magas agyagtartalmat. Az asztali szőlő számára a legjobb humuszban, nedvességáteresztő talajban – agyagban és csernozemben gazdagnak tekintik. A leszállási helyet ősszel el kell készíteni. A kiválasztott területet alaposan ki kell ásni 50-60 cm mélyre, és trágyát vagy komposztot kell hozzáadni, 1 vödör / méter sebességgel 2.
Az esetlegesen károsodott vesszőket mindenképp ki kell selejtezni. A leggyakoribb probléma a penészesedés szokott lenni. Az optimális méretű vesszők 4-5 rügyesek, de a 3 rügyes vesszők is sikeresen használhatók gyökereztetéshez. Gyökereztetés előtt a vesszőket érdemes 1-2 napra vízbe állítani úgy, hogy a víz magasága ne érje el az alsó rügyet. Ebbe a vízbe a gyökereztetés elősegítése céljából lehet mézet is keverni (1 l vízhez 1 evőkanál méz). Erre a célra a régi időkben krómsavat használtak (100 l víz / 0, 5 gramm). Az áztatást követően a vízből kiemelve a vesszőket a legalsó talprügy (nódusz) alatt 3-4 mm-re azokat vissza kell vágni, a legfelső rügy feletti csonkot pedig 2-3 cm-re érdemes megkurtítani. Szőlő: ültetés, gondozás, metszés és szaporítás. Ezt követően a legalsó rügyet (talprügyet) ajánlott eltávolítani a vesszőről, majd egy oltókéssel, vagy éles pengével érdemes 3 irányból meghasítani függőleges irányban a vessző felületét. A pengét a talprügy felett kb. 3 cm távolságról kell indítani lefelé. Aki valóban biztosra szeretne menni, akkor lehet még gyökereztető port is használni, de nem feltétlen szükséges.
Én azt tapasztaltam, hogy nem lesz tőle sikeresebb a gyökereztetés. Az így előkészített vesszőket a már pár nappal korábban az inkubátorba helyezett nedves és meleg perlitágyba kell állítani úgy, hogy a vessző talprügyéhez képest a második rügyig már ne érjen fel a perlit. Az inkubátort már 2-3 nappal a gyökereztetés megkezdése előtt érdemes beüzemelni, és úgy beállítani, hogy stabilan tartsa a 25-28 fok meleget. Fontos, hogy a perlit csak nedves legyen, és ezt a nedvességet folyamatosan ellenőrizi kell és fenntartani. A szőlővesszők olyan 20-25 nap elteltével elkezdenek gyökeret ereszteni. Ahogy közeledik a 20. nap érdemes ellenőrizni, hogy megindult –e a gyökeresedés. Ha már olyan 2-5 mm gyökér felfedezhető a vesszőkön, akkor nem szabad tovább várni, azonnal konténerekbe kell ültetni. Ha valaki ezzel késlekedik, és akkor próbálja meg cserepekbe ültetni a vesszőt, amikor már hosszú gyökereket fejlesztett, akkor fennáll a veszélye, hogy ezek a gyenge, hosszú gyökerek azonnal letörnek, lepattannak.
Nyáron a dugványokat havonta 2-3 alkalommal öntözzük, ha van idejük 60 cm-ig növekedni, akkor ásnak (a hajtás hegyét eltávolítják), és a bokrot kálium-lombos öntettel táplálják. Ősszel a hajtásokat elválasztják a főbokortól és tárolják, majd tavasszal a szokásos módon ültetik. A vetőmagszaporítást ritkán alkalmazzák, mivel a legtöbb szőlőfajta örökletes tulajdonságok széles skáláját nyújtja, és nem mindig jobbra. Ez a módszer érdekes az új fajták nemesítésével és tenyésztésével foglalkozó emberek számára, de nem alkalmas amatőr kertészek számára.
Ősszel a hajtásokat elválasztják a fő bokortól és tárolásra fektetik, tavasszal pedig a szokásos módon ültetik őket. A vetőmag szaporításához ritkán folyamodnak, mivel a legtöbb szőlőfajta örökletes tulajdonságok széles skáláját adja, és nem mindig jobbra. Ez a módszer érdekes az új fajták tenyésztésével és nemesítésével foglalkozó emberek számára, de nem alkalmas amatőr kertészek számára.