Azt mondja: -Hát ide hallgassatok: nekünk, ennek a falunak, Sülde falujának elsőnek köll lenni a vármegyénél! -De hogy, bíró úr? -Úgy, hogy fölmegyek a Holdra. -Jaj, bíró úr, hát az nagyon messze van! -Dehogy van messze, nézzetek csak oda a hegy tetejire! Hát akkor kelt fel a Hold, hát bizony közel vót a hegykő. -Hát oda hordókot kiguringatni arra a nagy hegyre, oszt akkor én fölmegyek a hordó tetejire, rakjuk a hordót mindig följebb, mindig följebb, oszt a végín a Holdon leszek, oszt elsők leszünk a vármegyénél. Na, úgy is vót. Másnap az egész falu tolta a hordókat ki a hegy tetejire. Rakták egymásra, a bíró meg mindig följebb. Mindig följebb. Na, elfogytak a hordók. Aszongya a bíró: -Hát halljátok, emberek, hát adjatok még hordót! -Há nincs mán, bíró úr, honnan? -Hát nézzetek ott alulra, alattam azt a kettőt, az a kettő, arra mán semmi szükség nincsen! Hát kivették a két hordót. a bíró lezuhant, nyakát törte. De ha akkor a bíró le nem esett vóna, most a mese is tovább tartott vóna. Értékelés 5 4 381 381 szavazat
Íme néhány emlékezetes játék- és dokumentumfilm, amelyet érdemes a témában megnézni. 1. Schindler listája (Schindler's List 1993) A második világháború elején kerül a megszállt Lengyelországba Oscar Schindler. Kiváló kapcsolatai révén gyárat szerez, és a háborús megrendeléseknek köszönhetően meggazdagszik. Könyvelője, Itzhak Stern rábeszéli, hogy foglalkoztasson üldözötteket, akiknek így megmentheti az életét. Gyára, az Emalia a zsidók utolsó menedéke lesz. 1944-ben a nácik jóformán mindenkit gázkamrába küldenek. Csak az nem hal meg, akinek a neve szerepel Schindler listáján. Oskar Schindler, a különös humanitárius, vagyonának köszönhetően a II. világháború alatt 1100 zsidót segített megmenteni az auschwitzi tábortól. Elérhető a Netflixen 2. Tagadás (Denial 2016) Deborah E. Lipstadt amerikai történészt bíróság előtt kell megvédenie igazát – és ezzel együtt a XX. század történelmének legborzalmasabb tényeit -, amikor megjelent könyve kapcsán egy ismert brit holokauszttagadó rágalmazásért bepereli és teátrálisan 1000 dollárt ajánl fel annak, aki cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál a gázkamrák egykor volt létezésére.
Főnevek végén az -ú, -ű általában hosszú. Pl. : borjú, gyanú, koszorú, tanú, hegedű, fésű, betű, derű, gyűrű Kivétel pl. : apu, anyu, menü, eskü, áru, alku Melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú. Pl. : gömbölyű, gyönyörű, karcsú, sűrű, hiú, szomorú Szavak végén az - ó, - ő mindig hosszú (kivétel: no, nono) Pl. : cipő, repülő, háló, cipőfűző -ul, -ül, - dul, -dül, -stul, -stül, -szor, -ször, -kor, -ig ragokban rövid magánhangzó Pl. Kiejtes szerinti írásmód. : tanul, hegedül, borul, mozdul, pördül, magyarul, családostul, sokszor, hétkor, ötig - tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről határozóragok mindig hosszúak. Pl. : tortából, hegyről, csokiból, Janitól Alakőrző szavak: Megmarad a magánhangzó hosszúsága a szavakban, toldalékos alakban is: Pl.
– ly-os szavak a) szó kezdetén csak a 'lyuk' szó és toldalékos alakjai pl. : lyuk, lyukas, lyukat stb. b) egy szótagú szavak végén pl. : mély, moly, súly, gally stb. c) két vagy több szótagú szavak végén pl. : bagoly, csekély, kristály, akadály stb. d) -lya, -lye végzõdésû szavak pl. : ibolya, korcsolya, nyavalya – dz, dzs pl. : edz, bridzs, lándzsa, fogódzkodik stb. yszerûsítõ írásmód a)A többjegyû betûk kettõzött alakját a tõszókban és toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betûnek csak az elsõ jegyét ismételjük meg. pl. : loccsan, hosszú, meggy, fütty stb. illetõleg: jeggyel, mésszel, rosszal, eddzék stb. Nem egyszerûsítjük azonban az összetett szavak tagjainak ha tárán találkozó azonos kétjegyû betûket. pl. : kulcscsomó, jegygyûrû, nagygyûlés, fénynyaláb stb. A helyesírási alapelvek 1. / kiejtés szerinti írásmód by Andrea Sipos. b)A toldalékolás következtében egymás mellé kerülõ három azonos, mássalhangzót jelölõ betût kettõzöttre egyszerûsítjük. pl. : orra (orr+ra), fedd meg (fedd+d meg), tollal (toll+lal) A szabály nem érvényesíthetõ a magyar családnevekre, az idegen tulajdon¬nevekre és szóösszetételekre.
Léteznek azonban a sztenderdtől eltérő kiejtésváltozatok (pl. archaikus vagy nyelvjárási alakok). Például: mért 'miért', ződ 'zöld', kő 'kell' stb. A helyesírás azonban nincs tekintettel ezekre az ejtésváltozatokra. Ahogy az AkH. mondja, ezek az alakok írásban kerülendők, bár hozzáteszi, hogy bizonyos esetekben mégis szükség lehet a sztenderdtől eltérő kiejtés írásbeli jelölésére. Például egy szépirodalmi szövegben művészi céllal is megengedett írásban jelölni a köznyelvitől elterjedt kiejtést: ennek sajátos stílusértéke van (gondoljunk csak például Móricz műveire! ), vagy egy nyelvjárást lejegyző nyelvészeti szakszövegben fontos az eredeti kiejtés jelölése. A portál Helyes-e így? Kiejtés szerinti írásmód. eszköze abban is újdonságot jelent az eddigi helyesírás-ellenőrző programokhoz képest, hogy bizonyos – általánostól eltérő kiejtésű – alakokat is ismer (pl. dógozik, bocsájt, mért 'miért'). Ha ilyen bemenet érkezik, az eszköz felajánlja a nem sztenderd ejtésű alakhoz tartozó általános, köznyelvi kiejtésű változatot.
ejtés szerinti (fonetikus) írásmód: a lehetõségekhez képest hûen tükrözteti a szavak hangalakját. A szóelemek (szótövek, képzõk, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük. pl. : láz, fény, ír, véd, tíz, húsz, -s, -talan, -telen, -va, -ve, -bb, -t, -j, -n, -tól stb. óelemzõ (etimologikus) írásmód: a toldalékos (ragos, jeles, képzõs) és az összetett szavakban többnyire feltünteti a szavak alkotóele¬meit. A ragos, a jeles, a képzõs szavak, az összetételek, valamint az egymást követõ szavak szóelemeinek érintkezõ hangjai kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor a hangok sokszor megváltoznak. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, hanem a szóelemeket eredeti alakjában íratja le. pl. : ijedt, hetilapban, lökdös, vízpart, adhat, azonban, átcsap, anyja, fagyjon, állj, kardjuk, költség, sarkkör 3. Hagyományos írásmód: vannak esetek, amelyekben a helyesírás ragaszkodik a történetileg kialakult szokásokhoz. Szóelemző írásmód – Wikipédia. – családnevek (Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Thököly stb. )
Vajon mikor írták le először? Ezt látom: a Virginia-, a Jordánszky - és a Debreceni-Kódex-ben, a XVI. század elején. Aztán éldegélt a szó, csöndes békében. Csak a nyelvújítók nem hagytak neki békét, elcsapták az utolsó betűjét, és rövid időre bék lett belőle. A Nyelvújítás Szótára megemlíti, hogy Széchenyi István is bék-kötés-t írt a békekötés helyett, s Dugonics a pacifistákat - milyen andalító! - békész -nek nevezte. " (Kosztolányi: Ábránd egy szóról) Megoldás: kiejtés elve: béke, csöndes, andalító szóelemzés elve: ezt, múltjáról, hagytak hagyomány elve: mely, Jordánszky, Széchenyi egyszerűsítés elve: nincs rá pl.