Vitéz Lászó és a Szurtosképű csufipofa | CsamClub - Motoros Nők Közösségi Portálja Már kétszer láttuk Vitéz Lászlót a gyerekekkel, és mindkétszer úgy láttam, hogy elsőszülöttem nagyon élvezi, ahogy Lájszló agyabugyálja az ördögöket az öreganyám báli legyezőjével. Arra gondoltam, pszichológiailag lehet, hogy jót tenne neki, ha otthon is levezethetné a felhalmozódott feszültséget, tehát kéne neki valami Vitéz László Baba vagy báb vagy valami. Természetesen szerettem volna a könnyebbik megoldást választani, de nem egyszerű Vitéz László babát találni a neten. Végül találtam kesztyűbábot a Meskán, de 10 000 Ft egy VL és egy ördög együtt, és karácsony előtt már nem lehet kapni. Eszembe jutott, hogy amúgy sem biztos, hogy egy kesztyűbábbal tudna még kezdeni bármit is egy négyéves, ellenben a fakanállal báb nélkül is jól eljátszik... és annak az előállításával talán még én is megbirkózom. Tehát reggel elővetem két használaton kívüli fakanalat, túrtam elő piros és fekete maradék anyagokat, és nekiláttam.
Bálint Ágnes "Mi újság a Futrinka utcában? " című mesekönyvének, melyet a mai napig is megtalálható a könyvesboltok polcain, illusztrátora volt. 1980. február 1-vel vonult nyugdíjba. Aktív évei 1958-tól 1982-ig tartottak. 1966. március 31. - Balázs Béla díj 1979 - Érdemes Művész kitüntetés 1963 - Mesterek városa Korompay Vali, KENDE MÁRTA, Szabó Attila, Inke László, Hadics László, Mestyán Tibor, Czóbel Anna,... Bábfilmek és bábjátékok Tücsöklakodalom (1961) Mi újság a Futrinka utcában? 1961-63 Sündisznócska sorozat 1961 / 1981 Egyszer egy királyfi (1966) Müncheni Tévéfesztivál, Prix Jeunesse-díj, 1966 Tükrös – népművészeti sorozat (1972) Vitéz László vándorútja - Kemény Henrik bábművész (1980) Élőszereplős gyerekfilm: Utolsó padban (1977) Fesztiváldíjas műveiből Egyszer egy királyfi - Müncheni Tévéfesztivál, Prix Jeunesse-díj, 1966 Bognár Anna világa - IV. Magyar Rövidfilmszemle, megosztott fődíj, 1963 A siker - Miskolci Dokumentum Filmszemle fődíja, 1964 Ördögszekér - Miskolci Dokumentum Filmszemle fődíja, 1965 Néma tanúk - Miskolci dokumentum Filmszemle fődíja, 1966 Tér a papíron – Szolnoki Képzőművészeti Rövidfilmszemle, I. díj, Lipcsei Fesztiváldíj, 1971 Suga Juli meg a többiek - Miskolci Fesztiváldíj, Lipcsei Fesztiváldíj, 1977 Utolsó padban (1977) - Prix Danube fesztivál fődij Pozsony 1977 Források:
Színpadi létezése azt sugallja, hogy a természetes egyszerűség és báj az ösztönös magabiztossággal párosulva a legjobb kombináció, amikor az ember az óvodás korú publikum elé áll ki. Fabók Mancsi Bábszínháza repertoárjának 2015 óta része a Vitéz László és Vas Juliska című előadás, amely abban az évben fődíjat is nyert a Marczibányi téri gyermekszínházi szemlén. Vitéz László – mint azt a színésznő az előadás végén elmeséli a nézőknek – több mint kétszáz éves bábjátékhős. Hasonló külföldi figurák, Pulcinella, Kasper, Petruska és társai mintájára találták ki a magyar vásári bábosok, sapkájának és ruhájának piros színét alighanem a huszároktól irigyelve el. A Vitéz László-játék egyszer és mindenkorra összefonódott Kemény Henrik nevével és munkásságával, de ez nem jelenti azt, hogy mások ne működnének elismerten, invenciózusan és szakavatottan ezen a terepen, Pályi Jánostól Takács Dánielen át Tatai Zsoltig. Fabók Mancsi a hozzá illő egészséges bátorsággal állt neki – első nőként – Vitéz Lászlót játszani, s nincs a vállalkozásában semmi hiba.
Kemény Henrik: Vitéz László - 1. rész (vásári bábjáték, mese gyerekeknek) | MESE TV - YouTube
Hogyan jutunk el a Hősök teréről a Liliom utcába? És hogyan jutott el William Kentridge Dél-Afrikából a Metropolitan Operába? A Szépművészeti Múzeumban nyílt Kentridge-kiállítás kapcsán Jákfalvi Magdolnát kérdeztük. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Revizor: Szeptember 20-án nyílt a Szépművészeti Múzeumban William Kentridge kamarakiállítása, s a megnyitó után György Péter esztétával és Iványi-Bitter Brigittával beszélgettetek az alkotóról, az életműről. Mi vezethet át minket a Trafó október 7-i Kentridge-bemutatójához? Mi köti a képzőművészt a színházhoz? Részlet William Kentridge videóinstallációjából (A kép forrása: Szépművészeti Múzeum) Jákfalvi Magdolna: Kentridge színészetet tanult Párizsban, Jacques Lecoq iskolájában. Ő maga többször leírta és elmondta, hogy a színpadi kommunikáció terelte vissza a rajzoláshoz, hiszen Lecoq iskolájában döbbent rá, hogy sosem lesz belőle jó színész. Lecoqnál a színházcsinálást tanulták: nem az alakítást, nem is az átélést, hanem a performatív aktust irányító mozgást.
A régi magyar egyházi bábjátszás mellett egészen új, 100-120 éves a világi, ún. mutatványos, vásári bábjátszás. Ezt hozták be a német és cseh-morva bábjátékosok hazánkba. A vásári bábjáték az egyik legtradicionálisabb műfaj, vándor, azaz utazó társulatok művelték. Olyan helyen adták elő műsoraikat, ami szabad, könnyen megközelíthető, és sok ember láthatja. Ennek legmegfelelőbb helyszíne a piactér. Kezdetben vándor színtársulatok báboztak, hogy átéljék az ínséges időket, de a virtuóz bábkezelés és karakterhang-váltogatás náluk is alapkövetelménynek számított. A legrégebbi bábok a Hincz-család hagyatékából származnak. Az 1841-től magyarországi vásárokat járó bábjátékos-dinasztia 1889-ben a Városligetben telepedett le, és itt alapította meg az Első Magyar Bábszínházat. Hincz Károllyal egyidőben működött idősebb Kemény Henrik. Ő is vegyes, kézi bábu és marionett műsort játszott ligeti színházában. Bábuit maga faragta és készítette. A fantáziajáték hasonlóan a legősibb színházakhoz (akkoriban még nem vált szét a közösség nézőkre és játékosokra), együttjátszó, tevékeny közösséget igényel.