A hematológia és az onkológia közötti fő különbség az, hogy a hematológia a vérhez kapcsolódó betegségek, míg az onkológia a rák tanulmányozása. Ezért a hematológusok a vér tulajdonságait, míg az onkológusok a rákra koncentrálnak, amely a test különböző részeit érinti. A hematológia és az onkológia az orvostudomány két ága, amelyek a vérrákkal kapcsolatosak. Ezenkívül a hematológus-onkológus egyfajta onkológus, amely vérrákok, köztük leukémia, limfóma és mieloma diagnosztizálására és kezelésére szolgál. A lefedett kulcsterületek 1. Mi a hematológia? - Meghatározás, tudományágak, fontosság 2. Mi az onkológia? - Meghatározás, tudományágak, fontosság 3. Milyen hasonlóságok vannak a hematológia és az onkológia között? - A közös tulajdonságok vázlata 4. Mi a különbség a hematológia és az onkológia között? - A legfontosabb különbségek összehasonlítása Kulcsszavak Vér, rák, hematológus-onkológus, hematológia, onkológia Mi a hematológia? A hematológia az orvostudomány egyik ága, amely a vérrel kapcsolatos betegségek okát, előrejelzését, kezelését és megelőzését vizsgálja.
A hematológia a vér összetételének megváltozásából adódó megbetegedésekkel, a vérképző- és nyirokszervek problémáival foglalkozó tudományág. Legfőbb területei a véralvadási zavarok, vérszegénység és vérképzőszervi daganatok vizsgálata. A hematológiai megbetegedésekre általában valamely más célú vérvétel rossz eredménye derít fényt. A konkrét diagnózis felállítására célzott vérkép és kiegészítő vizsgálatok elvégzése után kerülhet sor. Gyakori, hogy a vérösszetétel megváltozása más betegség tünete. Haematológia: A hematológia a vérképző- és a nyirokszervek betegségeivel foglalkozik, egyik ága - a hemosztazeológia - pedig a véralvadás zavaraival. A vér és vérképző szervek betegségeivel leggyakrabban a belgyógyász és gyermekgyógyász találkozik. A gyermekgyógyász-hematológus főleg a veleszületett vérképző szervi betegségek és a gyermekkorban fellépő rosszindulatú vérképző szervi betegségek (például leukémiával) vizsgálatát és kezelését végzi. A belgyógyász-hematológus a vérszegénység különböző formáival, a felnőttkori rosszindulatú vérképző szervi betegségekkel (leukémiák és nyirokszervi daganatok, lymphomák), valamint a különböző véralvadási zavarokkal foglalkozik elsősorban.
Olvassa el cikkünket a témában ide kattintva A trombofília szűrése A trombofília (fokozott trombózishajlam) kivizsgálásának lényege, hogy számba vegyük mindazokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhatnak a trombózis kialakulásában vagy ismétlődésében. Ennek mindig egyénre szabottan kell történnie és túlnyomórészt azoknak a betegségeknek, történéseknek, élethelyzeteknek a gondos áttekintését jelentik, amelyek hajlamosítanak a trombózis kialakulására. A trombofília vizsgálatához bizonyos körülmények között hozzátartozik az ismert örökletes és szerzett véralvadási eltérések laboratóriumi vizsgálata is. A trombofília gyógyszeres kezelése A trombofília kezelése alapos körültekintést igényel, melynek során a szakorvos mérlegeli a kórelőzményeket, a lehetséges kockázatokat és ennek megfelelően dönt arról, hogy milyen kezelést kapjon a páciens, vagy egyáltalán szüksége van-e gyógyszeres kezelésre. Ebben a trombofília területén jártas hematológus szakorvosoknak van a legtöbb tapasztalata. Forduljon hozzá bizalommal!
Ezt a vizsgálatot általában altatásban végzik.
Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. A szabadságharc után jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg a szabályozás, amelyet Pietro Paleocapa (a Pó folyót is szabályozó mérnök) irányított. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3, 7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. Ilyen gyönyörű a Duna és a Tisza találkozása: 3 kis szerb falu határában érnek össze - Utazás | Femina. A hajózható hossz ma 780 km. A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott. A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket 1879-1884 közötti periódusban. A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez.
Így medre itt fokozatosan kimélyül, és kisvízszintje is csökken (például Csongrádnál több mint 330 cm-rel). Középvízi mederszélessége 191–236 m között változik. A forrástól a torkolatig térképezte fel a Tisza hulladékhelyzetét a PET Kupa. Árvízi víztükre Szegednél mindössze 350 m széles, Tiszadorogmánál viszont eléri a 6, 7 km-t. Tisza torkolat A Tisza torkolata Szerbiában van Titel közelében, itt vízhozama már megközelíti a Dunáét. Ennek alapján akár a Dráva nélküli Duna lehetne a Tisza mellékfolyója. Keletkezésekor, a miocén elején a Tisza torkolata 117 km-rel lejjebb volt, mai helyére a természetes mederváltozások miatt került, s emiatt a folyó öt nagy mellékfolyót veszített. Tisza mellékfolyók A Tisza 962 km-es hosszán számos mellékfolyó vizével gazdagodik. Ezek közül a legnagyobb mellékfolyói, azok torkolatának országa szerint: Ukrajna Tarac, Talabor, Nagy-ág, Borzsa Románia Visó, Iza Szlovákia – Magyarország Sajó, Bodrog, Túr, Szamos, Kraszna, Lónyai-főcsatorna, Keleti-főcsatorna, Zagyva, Körösök, Maros Szerbia Béga
"Olyan messzinek tűnik, ám mindössze három és fél órányi autóútra található Budapesttől a Duna-Tisza torkolata. Zalánkemén löszfalairól jól látni a két folyó találkozását, amit csónakkal lehet csak megközelíteni. Vízügyi honlap. A Tisza nulladik folyamkilométeréhez Titelből, a gáton lehet eljutni. Zalánkeméntől légvonalban csak 8 kilométerre van az 5000 lakosú Titel, de országúton mintegy 50 perc" – tudjuk meg a videó készítőjétől. Jobb oldalon a Tisza, bal oldalon a Duna főága, partján Zalánkemén falu, középen pedig egy Dunaág látható. Forrás: Ljasuk Dimitry