A tapasztalatok szerint azonban a jelenleg forgalomban lévő MenB oltóanyag (Bexsero, GSK) ritkábban okoz lázas reakciót akkor, ha azt nem más típusú védőoltással együtt alkalmazzuk. Az alábbi sémát követve a meningococcus elleni oltások optimálisan beilleszthetők a kötelező oltási sorba (1). Meningococcus elleni oltások beillesztése a hazai oltási sorba (Kulcsár A. ) Minthogy a C szerocsoport elleni vakcina által kiváltott protektív ellenanyagszint 5 éves kor alatt csupán 3-4 évig, idősebb gyermekekben mintegy 5 évig áll fenn, a biztosítható védettség korántsem életre szóló. Ezért a csecsemőkorban megkezdett meningococcus C elleni védőoltás ismétlése 5-6 éves életkorban, (praktikusan a 6 éves kötelező DPT-IPV oltással egy időben) majd ezt követően 5 évente ajánlott. A B csoportú kórokozó elleni oltóanyaggal kapcsolatban még nem állnak rendelkezésre részletes adatok az alapimmunizálást követő további booster oltás(ok) szükségességéről. BOOST - ANGOL-MAGYAR SZÓTÁR. * Mészner Zs. adatai, NNI szimpózium, Budapest 2016 A fertőzés kockázata serdülőkorban ismét emelkedik (a tünetmentes nasopharyngealis hordozás ebben az életkorban akár 20% is lehet!
Augusztus 1-től hivatalosan is igényelhető 3. emlékeztető oltás COVID-19 fertőzés ellen. Ezzel kapcsolatosan szükséges néhány kérdést tisztázni: 1. Szükséges-e ellenanyag-szint vizsgálat az oltás előtt? -Nem. Az Infektológiai Szakmai Kollégium álláspontja alapján még immunbetegek esetében sem szükséges előzetes antitest meghatározást végezni, annak ellenére, hogy számos labor kínál efféle vizsgálatokat. Információk a meningococcus fertőzés elleni védőoltásról. Ezen vizsgálatokról tudni kell, hogy jelenleg igen kevés tudományos eredmény áll rendelkezésre ezek értékelhetőségét illetően, illetve a kapott eredmény alapján kevéssé lehet a védettség pontos mértékére következtetni. 2. Kinek szükséges a 3. ( booster) oltás? - Elsősorban a 65 év felettiek részesítendők előnyben – hiszen náluk általánosan elmondható, hogy gyengébb immunválaszt adnak az oltásokra, illetve az immunhiányos betegségben szenvedők, a daganatos, vagy gyulladásos betegségek miatt kemoterápiában részesülők, a szervátültetésen átesettek és a vérképzőszervi megbetegedésekben szenvedők.
A COVID-19 elleni vakcinát gyártó vállalatoknál dolgozó tudósok közül sokan úgy vélik, hogy 1 éven belül szükség lesz emlékeztető oltásra, ám erről a tudományos közösség tagjai körében sincs egyetértés. " A szórványosan hozzáférhető adatok alapján próbálunk következtetéseket levonni " – fogalmaz dr. Fauci, az elnök egészségügyi főtanácsadója. Amit egyelőre tudni lehet, csak annyi, hogy a Pfizer és Moderna végezte tanulmányok azt mutatták, az mRNS-vakcinák a beoltás után 6 hónapon át, több mint 90%-osan fenntartják hatékonyságukat. Vagy valószínűleg akár jóval tovább is, teszik hozzá a kutatók. Laboratóriumi vizsgálatokban ellenőrizték az antitestek meglétét, mennyiségét – és az előzetes vélekedés a csökkenésükre számít, de " a görbe vonala, a folyamat íve jelen pillanatban nem látszik" – mondja dr. Fauci. Szakértők szerint még az se világos, hogy az ellenanyagok szintje miféle összefüggésben áll az életben mutatkozó immunitással, azaz a laboreredmények és a való életbeni megfertőződési viszonyok hogyan viszonyulnak egymáshoz a valóságban.
Emiatt a Pfizer augusztusban arra fogja kérni az Amerikai Étel- és Gyógyszerügynökséget (Food and Drug Administration, FDA), hogy adjanak zöld utat a harmadik dózisnak. Közben az amerikai járványkezelés de facto vezetője, dr. Antohny Fauci szerint jelen pillanatban felesleges a harmadik oltás, mivel az újonnan regisztrált amerikai fertőzöttek 90 százaléka nemhogy kettő, de még egy oltást sem kapott. Az amerikai hatóságok emiatt több adatot kérnek a Pfizertől, hogy igazolják állításukat, miért szükséges a harmadik oltás, ha egyébként a jelenlegi fertőzések túlnyomó többségéért felelős delta variáns ellen is hatékonynak bizonyult a szerük. Valóban kéne harmadik oltás? Rusvai Miklós virológus az Azonnalinak elmondta: azoknak mindenképpen kellene harmadik oltás, akik vagy rizikócsoportba tartoznak, vagy pedig december végén, január elején kapták az oltásukat. A virológus szerint első körben az idősotthonok lakóit, illetve az egészségügyi dolgozókat kellene ismét beoltani – utóbbi kapcsán Rusvai arra is felhívta a figyelmünket, hogy a magyar egészségügyben sok olyan orvos dolgozik, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, azonban még mindig praktizálnak.