Az érés során, amikor a magok aranysárgára színeződnek, kialakul a fűszer jellegzetes aromája: szilvára és narancsra emlékeztető illatot áraszt, emiatt szívesen használják a konyhában. Az enyhén megtört magokkal édességeket és süteményeket ízesíthetünk. Adhatjuk hal- és kagylóételekhez éppúgy, mint borjú- vagy szárnyas sültekhez. Illata olyan kellemes, hogy a koriandert nem csak fűszerként, hanem parfümök készítéséhez is felhasználják. Még szokatlan az illata A friss levelek illata ugyan szokatlan még a magyar orrnak, de megéri kipróbálni, mert egyedülálló ízkompozíciót alakíthatunk ki, ha a petrezselyemhez hasonlító leveleit levesekhez vagy főzelékekhez adjuk. Koriander (Coriandrum sativum) termesztése és felhasználása. Nem véletlen, hogy a gazdag távol-keleti konyha már évezredek óta használja a magok mellett a koriander friss leveleit is. Étkezési kultúránkban a korianderlevél csaknem ismeretlen fűszer. Indiában, Kínában, Mexikóban és Kaliforniában ugyanakkor a petrezselyemhez hasonlóan, frissen finomra vágva használják. A szárított, morzsolt leveleket az indiai curry fűszerkeverékhez adják.
Amikor megtalálta, bazsalikom nőtt a földön kereszt alakban. A növényt "Vasiliki" -nek vagy bazsalikomnak nevezte, ami azt jelenti, hogy "a királytól". Rájött, hogy a kereszt, amelyet talált, Jézusé, mert amikor egy beteg nő megcsókolta, meggyógyult. Lazacos padlizsán falatkák - SpaTrend Online Wellness Magazin. [ idézet szükséges] Népi gyógymód A népi gyógyászatban, mint például az ájurvéda vagy a hagyományos kínai orvoslás, a bazsalikom terápiás tulajdonságokkal rendelkezik. Hivatkozások
* Vessünk magot. Ez egy tovább tartó, de izgalmas döntés. A legjobb időszak erre a tavasz, válasszuk hát azokat a hónapokat. Szórjuk a magokat egy cserépbe, majd hintsünk rájuk földet, amit majd folyamatosan nedvesen tartunk (de ne álljon benne a víz). És indulhat az izgalmakkal teli várakozás, figyelgetés. Hihetetlenül jó érzés, amikor meglátjuk az első kis csírákat a cserépben. Ápoljuk, szeressük, használjuk Ha a kifejlett növényünk megbarátkozott új otthonával, vagy a magról szép kis fűszer nőtt, nincs más feladatunk, csak életben tartani. Ilyenkor már elég mérsékeltebben öntözni. Görög bazsalikom gondozása ápolása. A bazsalikom, a petrezselyem és a menta azonban eléggé vízigényes, így érdemes folyamatosan kicsit nedvesen tartani a földjüket. Havi egy alkalommal kaphatnak fűszernövényeknek való tápoldatot (decembertől januárig ezt szüneteltessük). Aztán rendszeresen használjuk is őket, bátran vágjuk le a leveleket, dobjuk bele a készülő ételekbe, vagy akár meg is száríthatjuk őket, esetleg lefagyaszthatjuk a levágott részeket.
A különleges csemegének tartott lazac a lazacfélék családjába tartozik és élete során hosszú utat jár be. A vadlazac édesvízben kezdi életét, majd átúszik a tengerbe, óceánba, ahonnan csak évek múltán tér vissza az ívás időszakában. A boltokban általában kapható tenyésztett lazac ezzel szemben tavakban nevelkedik, ezért a két típus között ízben és a halhús állagában nagy eltérés tapasztalható. A vadlazac sokkal izmosabb és ebből kifolyólag szárazabb is fogságban nevelt társánál, viszont változatos táplálkozása miatt értékesebb tápanyagforrás. Görög bazsalikom gondozása virágzás után. A lazac népszerűségének titka csak részben keresendő egészséges és tápláló beltartalmában (remek fehérje, és omega-3 zsírsav forrás), talán még ennél is fontosabb, hogy elkészítése nagyon egyszerű. A fogságban nevelt lazac pár perc alatt elkészül és kiszárítani szinte lehetetlen. A vadlazaccal már kicsit óvatosabban kell bánni, de ennek bőre bűntudat nélkül fogyasztható, ami már önmagában igazi csemege. További receptek, melyekben lazac található
; -az emberi élet szakaszai és eseményei szerint: bölcsődal, halottsirató ének; altatódal, nászdal stb. ; -foglalkozási ágak szerint: pásztordal, bányászdal stb. ; -az idő szerint: hajnali dal, esti dal, őszi dal stb. ; -a dalban megnyilatkozó lírai én alapján: éndal, felelgető, kardal; -versforma és zeneiség alapján: rondó, ritornell, chanson, canzone. Az elégia elégia: görög eredetű műfaj, disztichonban írt költemény, fuvolakísérettel adták elő; tartalmát tekintve lehet harcra buzdító ének vagy a személyes fájdalom panaszhangú költeménye, de elvont gondolatok, filozofikus tartalmak megéneklésére is alkalmas keretül szolgált; a ma használatos meghatározás szerint az elégia a panasz, szomorúság, vágyódás élmények kifejezésére alkalmas vers, alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztésének vagy elérhetetlenségének érzése. Az epigramma epigramma: "felirat" (gör. ) szóból; disztichonban írt vers; eredetileg sírfeliratok szövege vagy isteneknek szánt épületek falára vésett írás, rövid, tömör, csattanóra épülő vers; a hexameteres sor szerepe az előkészítés volt, az utolsó pentameteresé pedig a csattanó, illetve a lezárás megteremtése; két típusát különböztetjük meg az antik irodalomban: a görög epigramma magasztos tárgyú, patetikus hangvételű dicsőítő költemény; a római vagy latin epigramma ezzel szemben csipkelődő, humoros, néhol szatirikus hangvételű.
József Attila: Eszmélet Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa. Az udvar szigorú gyöpén imbolygott göndör mosolygása. Ledőlt a puha, langy tócsába, hunyorgott, röffent még felém ma is látom, mily tétovázva babrált pihéi közt a fény. A lírai én a sárban hempergő disznót figyeli. NEM: József Attila a sárban hempergő disznót figyeli. Petőfi Sándor: Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! Petőfi sorsfordító döntésre szólítja fel a népet. Babits Mihály: Mozgófénykép Ah! Ámerikába! csak ott tul a tengeren, ott van az élet! Ah! Ámerikába miért nem utazhatom én soha véled ott van az élet, a pénz, az öröm, s a kaland tere, küzdeni tér: tengve a drága kenyéren unalmasan itt nyavalyogni mit ér? A lírai én naiv reménykedéssel azt hiszi, Amerikában minden tökéletes. Babits Mihály naiv reménykedéssel azt hiszi, Amerikában minden tökéletes.
Erre jó példát hozhatunk a nyelvészetből: a szó nem igazi nyelvészeti szakkifejezés, mert nagyon pontatlan. Ennek ellenére a hétköznapi intuíció számára fontos és praktikusan használható nyelvi kategória. Nyelvészeti módszerekkel azonban igen nehéz meghatározni, mit nevezhetünk szónak. A nyelvészek – iskolától, elmélettől függően – definiálhatnak hasonló jelenségeket leíró szakkifejezéseket, a egyik ilyen a lexéma kifejezés, amely minden "szótári tételként" megtanulandó nyelvi egységre vonatkozik. Ebbe a kategóriába azonban nemcsak a hétköznapi értelemben vett szavak tartoznak, hanem olyanok is, mint amilyen a feldobta a talpát kifejezés. Végül olyan eset is előfordul, hogy egy tudományos kifejezés elterjedtté, köznyelvivé válik. Ebben az esetben is általában veszít a pontosságából, néha metaforikussá válik a használata. Napjainkban ez történik például a random vagy az emergál kifejezésekkel. És valószínű, hogy ez történt a kifogásolt lírai én nel és az olvasat tal is. Utóbbi egészen köznyelvivé vált (l. a fenti példát), és már a legtöbb beszélő, aki használja, nem tudja, hogy milyen szövegértelmezési irányzathoz kapcsolható, és az az elmélet milyen előfeltevésekből indul ki.
Az érzelmek tartalma, erőssége (intenzitása) különbözteti meg: a hangulatlírát, melyet bensőséges megszólalás, fokozott zeneiség és minimális érzelmi hőfok jellemez (legjellemzőbb műfaja a dal, és más műfaji változataiban is a zeneiség és a dalszerűség a meghatározó) és az érzelmi lírát, melyben az érzelmek határozottabbak, tudatosabbak (az elégia és az óda számos változata ide sorolható);és a gondolati lírát, melyben a gondolati elem, a gondolatiság a meghatározó. A gondolati mag, a bölcseleti mondanivaló egyben személyes élménnyé is válik, amelyet a lírai én költői módon, lirizáltan ad elő (erre a típusra a filozófiai költészet, a didaktikus líra vagy az intellektuális líra kategóriáit is használják).
A hagyományos műfaji kereteken – dal, óda és válfajai, epigramma, elégia – kívül sokféle szempontból csoportosíthatjuk a lírai alkotásokat. A tartalmi elemek mellett a lírai művekben különösen fontosak a szerkezeti megoldások, a kifejezőeszközök, a stíluselemek, a költői képek, alakzatok, a zeneiség eszközei. Az érzelmek tartalma, erőssége (intenzitása) különbözteti meg: a hangulatlírát, melyet bensőséges megszólalás, fokozott zeneiség és minimális érzelmi hőfok jellemez (legjellemzőbb műfaja a dal, és más műfaji változataiban is a zeneiség és a dalszerűség a meghatározó) és az érzelmi lírát, melyben az érzelmek határozottabbak, tudatosabbak (az elégia és az óda számos változata ide sorolható). A gondolati lírát, melyben a gondolati elem, a gondolatiság a meghatározó. A gondolati mag, a bölcseleti mondanivaló egyben személyes élménnyé is válik, amelyet a lírai én költői módon, lirizáltan ad elő (erre a típusra a filozófiai költészet, a didaktikus líra vagy az intellektuális líra kategóriáit is használják).
Az olvasat problematikusságával kapcsolatban egy érdekes feltételezést fogalmazott meg: "Szerintem az olvasat száműzése nyelvművelő indíttatású lehet: mert a politikusok és médiaszemélyiségek mondanak olyanokat, hogy »az én olvasatomban erről és erről szól a dolog«". És nyilván senki nem akarja összekeverni az irodalomtudományt a politikával... Bezeczky Gábor, az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa világította meg legkomplexebben a jelenséget; ő így látja a problémát: Nem biztos, hogy a tabu szó utal a legjobban az eseményekre, melyekről az illető beszámol. Ha jól értem a dolgot, nem az olvasat szó használatát nehezményezhette a szakdolgozat bírálója, hanem azt a szemléletet, melyhez az olvasat könnyen, gyakran társul. Ebben a felfogásban az irodalmi mű objektív értelme/jelentése áll szemben az egyéni, szubjektív olvasatokkal. Aki mostanában ilyesféle felfogással dolgozik, legalábbis ismernie kellene a lehetséges alternatívákat. Könnyen lehet, hogy a dolgozat bírálója erre kapacitálta a levél íróját.
Az epigramma Az epigramma eredetileg sírvers (felirat! ) Az ókori görög és római költők disztichonban írták. Előkészítés és csattanó tagolja a szerkezetét. Témája és formája az irodalomtörténet folyamán változik ((pl. Szimonidész sírfeliratához képest témát vált Catullus az Odi et amo c. költeményben, illetve formát vált Zrínyi a Nem írom pennával... kezdetű epigrammában. ) Az ecloga (ekloga) Tágabb értelemben szemelvény-, idézetgyűjtemény. Bukolikus eredetű, az idillit és az elégikust (de legalábbis kétféle nézőpontot, világszemléletet) egymásra vonatkoztató lírai műfaj. Leggyakrabban párbeszédes a megoldás. Mintaképpen Vergilius eclogáit szokták emlegetni, a magyar irodalomban Radnóti írt értékes eklogákat. Az életkép Az életkép (másképp zsánerkép) a mindennapi élet valamely tipikus jelenetét ábrázoló lírai vagy epikus, verses vagy prózai mű. A népies helyzetdal A népies helyzetdal a szereplíra egyik műfaja. A költő más személy (népi figura) helyzetébe képzeli magát, így mondat lírai monológot a (népi) lírai hőssel.