Pedig már a múzeum létrehozása sem volt ellenmondásoktól mentes. A győri születésű és Budapesten, a Pozsonyi úton élő művésznek nem volt semmilyen szentendrei kötődése. Mégis ide álmodta meg Aczél a múzeumát, amit három felajánlott helyszín közül választhatott ki a művész. Amikor Kovács kiválasztotta a Vastagh György utcai épületet, az itt lakóknak menniük kellett, egy Szentendrén akkor épült lakótelepen kaptak lakást. Műparasztos beszéd kontra utazgató szingli A kiállítás elején képet kaphatunk Kovács rendhagyó életútjáról. Kovács Margit látszólag nyílt és egyszerű, valójában azonban nagyon is titokzatos, az imázsát meglepő tudatossággal építő nő volt. Csak egy példa: a beszédét valószínűleg tudatosan alakította kicsit parasztos ízűvé, miközben egy győri, zsidó polgárcsalád lánya volt, akinek semmi köze nem volt a falusi élethez. Élete nagy részében a Pozsonyi úton élt, abban a házban, ahol Radnóti Miklósék is. Barátok voltak, Kovács ott volt, amikor egy bombariadó alkalmával a költő először szavalta el a pincében a Nem tudhatom című versét.
Kovács Margit Múzeum A múzeum adatai Teljes neve Kovács Margit Kerámiamúzeum Elhelyezkedés Szentendre Magyarország Cím 2000 Szentendre, Vastagh György u. 1. Alapítva 1973 Megnyílt 1973 Tulajdonos Ferenczy Múzeum Építési adatok Építés éve XVIII. század Építési stílus barokk Elhelyezkedése Kovács Margit Múzeum Pozíció Szentendre térképén é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 19° 04′ 37″ Koordináták: é. 19° 04′ 37″ A Kovács Margit Múzeum weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Margit Múzeum témájú médiaállományokat. Kerámiadísz a Kovács Margit Múzeum bejárata felett Kovács Margit Múzeum Múzeumi kiállítóhely ( Szentendre, Vastagh György utca 1. ; alapítás: 1973). Épülete [ szerkesztés] A 18. század elején építették barokk stílusban, sóháznak. Később volt benne postaállomás, plébánia, majd Dimsitz Vazul kereskedőháza lett, utána a Vastagh család lakóháza, s ezután múzeum. Görög utcai homlokzatát apácarácsos ablaksor díszíti. 1979 -ben a már múzeumként funkcionáló épületet új traktussal bővítették.
A Kovács Margit Múzeumot senki nem hagyta ki, nem csoda, hogy sok éven keresztül, főleg az 1970-es években hazánkban ez volt a leglátogatottabb múzeum. [2] Szervezete [ szerkesztés] 2016 januárjától a szentendrei múzeumokat a Ferenczy Múzeumi Centrum fogja és hangolja össze, melynek része a Kovács Margit Kerámiagyűjtemény is. Kiállítása [ szerkesztés] Kovács Margit alkotásait mutatja be, de az emeleti galériában Kovács Margit otthonának és műtermének is emléket állítottak 1979-től, a művésznő halála után két évvel. A kiállítást 2011-re kibővítették és újrarendezték. Képgaléria [ szerkesztés] Az új épületszárny Az új épületszárny részlete Források [ szerkesztés] Magyarország múzeumai. Budapest: Vince Kiadó, 1998. Kovács Margit Múzeum l. 188. o. ISBN 963906999X Czellár Katalin – Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest: Panoráma, 1996. 669. ISBN 9632437616 Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Ferenczy Múzeumi Centrum
Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével ideérkező szerb, dalmát és görög telepeseknek köszönhető. Ez a látvány, - a dombok oldalához mozaikszerűen tapadó épületecskék és a vidám, verőfényes színek szépsége -, idővel egyre több festőt ragadott magával. 1926-ban létrejött a Szentendre arculatát azóta is döntően meghatározó Művésztelep, új otthon kínálva a Trianon után "hazátlanná" vált nagybányai művészeknek. A város kulturális élete mégis igazán csak az 1960-as években került az országos érdeklődés középpontjába, amikor Pest megye kulturális központjává jelölték ki. 1967-ben elsőként megindult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakítása, majd létrehozták a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát, és a régi művésztelep felújítása mellett 1969-ben a Kálvária úton egy új művésztelep is épült. Ezzel párhozamosan a belvárosban tucatnyi kis múzeum nyílt a városhoz kötődő képzőművészek alkotásaiból (Czóbel, Barcsay, stb. ), és a Kovács Margit múzeum is itt talált otthonra a művésznő kérésére. Sajátos hangulatú alkotásai és a szépen kialakított múzeumi környezet tovább növelte a múzeum hírnevét az egész országban.
Fénykorában akár évi egymillió ember is ellátogatott a szentendrei Kovács Margit Kerámiamúzeumba. Akadtak olyanok, akik a kiállítás megtekintése után rajongói leveleket írtak a művésznek, melyben beszámoltak arról, hogy a szobrokat látva szinte transzba estek. Mi lehetett a siker titka? Hogy lehetett támogatott alkotó valaki a Horthy- és a Kádár-korban is? Miért volt olyan rejtélyes Kovács Margit magánélete? A megújult tárlatból ezek is kiderülnek. Ő nagyon hálás azért, hogy 1956 után nem agitálták őt erőszakosan be a pártba, és soha ebből neki semmiféle hátránya nem volt, - megrendítette, - s ezért tartotta szükségesnek mindezt sürgősen elmondani, - hogy péntek délután Kádár János elvtársról, akiről tudta, hogy munkáit becsüli, levelet kapott, azt írta, hogy "szeretettel". Ez őt felkavarta, s mielőtt mindent befejezne, nagy önvizsgálatra kényszerítette, és úgy érzi, hogy kötelessége tisztán látni és elmondani néhány dolgot. A részlet Aczél Györgytől, a Kádár-rendszer kulturális életének vezetőjétől származik, akiről pedig szó van, Kovács Margit kerámiaművész.
A modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjének munkája már közel hetvenöt éve bújik meg a város egyik ütőerén. A főváros egykori üzletportáljairól Ismeretlen Budapest címmel futó, a pesti és budai oldal legrejtettebb, illetve leginkább ismeretlen helyeit és történeteit bemutató sorozatunkban már többször is megemlékeztünk: esett szó a két világháború közti modern legszebb alkotásairól, sőt, az első, pincérek helyett automatákkal működő éttermekről is. Ideje tehát folytatnunk a sort, bár ezúttal kissé eltávolodva a funkcionalista, egyszerű üveg- és fémportáloktól, hogy megismerkedjünk a város szívének egy elfeledett, ám annál jóval érdekesebb színfoltjával. A Nagykörút legrövidebb szakaszán, az alig több mint fél kilométer hosszú Szent István körúton járva az ember szebbnél szebb épületek alatt sétálhat át – hiszen ki ne pillantana fel néha egy pillanatra a Vígszínház jókora tömbjére, vagy csodálkozna rá a Jászai Mari téri villamosmegálló fölé magasodó épületeket díszítő szobrokra?
Több mint 5000 rádióriportot készített. Sipos Domokos -kutatásainak nyitánya volt Emberek a Kisküküllő mentén c. rádiójátéka (1982. december 12. ), ezt követte az íróra emlékező Volt, van és lesz c. irodalomtörténeti tanulmánya A Hétben (1983/21), a Hazafelé c. Sipos-novellának s román fordításainak elemzése a Korunkban (1984/12), végül egy értekezés Sipos írói indulásáról az Igaz Szóban (1986/3). Kutatásainak eredménye Sipos Domokos-monográfiája (1990, az író több kiadatlan elbeszélésével a függelékben). A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte Őrmester úr, nincs puskám! c. második világháborús visszaemlékezéseit (1992). Művei Sipos Domokos; Kriterion, Bukarest, 1990 Őrmester úr, nincs puskám! ; Mentor, Marosvásárhely, 1997 Teatrul de Păpuşi "Puck". Semicentenar. 1950-2000. Monografie / "Puck" Bábszínház. Ötven éves évforduló. Monográfia; szerk. Daniela Vartic, Kovács István; Remus, Cluj-Napoca, 2000 Társasági tagság A Sipos Domokos Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke (1992) [2] Jegyzetek Források Beke György: A krónikás visszanéz.
kamaszhős 2019. 04. 23. 14:03 A műnek nincs szerelmi szála, a nőt a mama képviseli, kölcsönösen túlcsorduló érzelmekkel. Mitől lehet érdekes ma Arany János kamaszkorú szereplője? Hányféle hőstípus sűrűsödik az ifjú Toldi Miklósban, válhat-e szimbólummá a magyarság számára? Ezekről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író, illusztrátor, aki a Toldi rajzfilmsorozatban való feldolgozását rendezi a Kecskemétfilm Kft. felkérésére. A sorozat 2020 végére készülhet el – írja a Kultúra. Jankovics Marcell: „Nem vagyok csatasorba állítható” | Alfahír. 1984-ben már készült egy animációs Toldi-adaptáció, a Daliás idők Gémes József rendezésében. Miért lesz a mostani más? Gémes filmje az egész Toldi-trilógiát filmesítette meg. Én csak a Toldit. Az ő filmjét Toldi monológja kíséri (Nepp József szövege), az én filmemben elhangzik a Toldi szövegének több mint a fele. A Daliás idők festményfilm, a miénk számítógépes animáció többféle stílusban. Önt mi fogta meg Toldi alakjában? Miért válhat szimbólummá a magyarság számára ez a fiatalember? Arany hőse kamaszkorú, vagyis abba a korosztályba tartozik, amelyik tanulja a Toldit.
Toldi - VI. ének, 2010 tusrajz, papír 41x29, 5 cm