Kálmán József plébános, … Heidelsperger István esperes, plébános atya meghívására március 23-án Mátészalkára utaztak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának beteglátogatói. Farkas Istvánné Elza beteglátogató kolléganőnk közreműködésével kedves fogadtatásban volt … Egy szinodális Egyházért: közösség, részvétel, küldetés a témája Ferenc pápa által 2021-2023-ig tartó világméretű Püspöki Szinódusnak. Debrecen nyíregyháza egyházmegye papjai. A Szentatya a világ összes egyházmegyéjét meghívta a 2023-as őszi Püspöki … Az Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde intézményének szervezésében megtartott debrecen-nyíregyházi egyházmegyei óvodák szakmai napján, március 26-án Palánki … "Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok. " (Dán 12, 3) A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye … Tovább
Védőszentje Szent László. Katedrálisa a debreceni Szent Anna-székesegyház, társszékesegyháza a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház. Történelem A második vatikáni zsinat (1962–65) tervei közt szerepelt az egyházi kormányzati területek alkalmasabb felosztása. Ennek megfelelően a Magyar Püspöki Konferencia hozzálátott az egyháztartományok és az egyházmegyék új elrendezésének megállapításához. Célja ezzel az volt, hogy minden egyházmegyében jobban kitűnjön az Egyház természete, továbbá a püspök megfelelően és hatásosan végezze munkáját, amint azt a vallási, erkölcsi és szociokulturális kívánalmak megkövetelik. 1993. május 30-án II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával megalapította a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegyét. [1] [2] [3] Az újonnan alapított püspökség székesegyháza a Debrecenben épült, Szent Anna tiszteletére felszentelt plébániatemplom, társszékesegyháza Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt plébániatemplom lett. Debrecen nyíregyháza egyhazmegye . Az új egyházmegye első ordináriusa (püspöke), Bosák Nándor 1993. május 31-én kapta meg kinevezését.
Ugyanebben az évben június 15-én szentelték püspökké Debrecenben. Az új egyházmegyét Szent László király oltalmába helyezték, így ő lett az új alapítás védőszentje. Miután Bosák Nándor 75. életévét betöltötte, 2015. szeptember 21-én Ferenc pápa elfogadta lemondását és az egyházmegye második püspökének Palánki Ferenc korábbi egri segédpüspököt nevezte ki. [4] Szervezet Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök Balassagyarmat, 1964. március 11. (58 éves) debrecen-nyíregyházi püspök: 2015. Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye – Wikipédia. szeptember 21. Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök Taksonyfalva, 1939. december 28. (82 éves) debrecen-nyíregyházi püspök: 1993. június 15. Területi beosztás A püspökség területe két főesperességre oszlik: Szabolcsi főesperesség Kisvárdai esperesi kerület Polgári esperesi kerület Nyíregyházi esperesi kerület Nagykállói esperesi kerület Szatmári esperesi kerület Bihari főesperesség Debreceni esperesi kerület Berettyóújfalui esperesi kerület Egyházközségek, papság A kispapok az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézetben folytatják tanulmányaikat.
CSORDÁS GÁBOR, plébános Született: Nyíregyháza, 1982. március 21. Pappá szentelték: Máriapócs, 2007. július 29.
Valamit el akarsz mondani? Hallgatunk téged! Ezzel a mottóval kezdeményeztük a gyermekek bevonását a szinódusi folyamatba a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében. A gyermekcsoportok számára hat kérdést fogalmaztunk … Tovább Több mint harmincan gyűltünk össze március 30-án, a DNYEM Kórházlelkészi Szolgálatának szervezésében, a debreceni plébániákon működő idősek csoportjaiból a Déri Múzeum előtt, hogy közösen megismerjük … A visszajelzések szerint bizony van. Szülők Akadémiája indult a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébánia és a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, … Barkaszenteléssel egybekötött virágvasárnapi városi keresztútra készül ismét Debrecen a város vezetésével, intézményeivel, keresztény felekezeteivel együtt, amely néprajzi vonatkozású esemény már közel 10 éves múltra tekint … Jézus színeváltozása. Egyházközségünk papjai - Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Egyházközség. (Lk 17, 1-9) "Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: … Az egyházmegye ministránstalálkozót a hagyományokhoz híven a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium, Szent Imre kápolnájában tartják, idén április 23-án, húsvét utáni héten szombaton.
A személyhez fűződő jogok védik ezt az emberi méltóságot, és szankcionálják azt, aki nem adja meg a minimális tiszteletet, elismerést a másik embernek, amely emberi mivoltánál fogva megilleti. Tartalma [ szerkesztés] Olyan minimális elismertséghez való jogról van szó, mely biztosítja, hogy emberi mivoltát senki ne vonhassa kétségbe, a tiszteletet megkövetelhesse. A magyar Alkotmánybíróság 64/1991-es határozata szerint: "Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől…" Az emberi méltósághoz való jog egyfajta "anyajog", a bíróságok, hatóságok minden esetben hivatkozhatnak rá az egyén védelmében, ha nincs olyan nevesített alapjog, mely az emberi méltóságot kifejezné. Az emberi méltósághoz való jog több részterületből áll, melyek egyenként korlátozhatóak, megfelelő garanciákkal, törvényi szabályokkal körbebástyázva.
Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig, törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozható. A magyarországi jogszabályok szerint a betegen - az egészségügyi törvény eltérő rendelkezésének hiányában - kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. Az emberi méltósághoz való jog értelmében a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni ellátása során. Ugyancsak tekintettel kell lenni arra, hogy a beteg szeméremérzetére való tekintettel ruházata csak a szükséges időre és csak szakmailag indokolt mértékben távolítható el. Milyen esetekben korlátozható a személyes szabadság? A beteg személyes szabadsága fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel csak akkor korlátozható, ha azt sürgős szükség, illetve a beteg vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme teszi indokolttá, a korlátozás pedig csak addig tarthat, ameddig az indokolt.
Végső soron az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) kimondta, hogy nem adható e körben kimerítő definíció. "Magában foglalja a személy mind erkölcsi, mind fizikai integritását, amibe az a jog is beletartozik, hogy a saját életét élje, bárminemű külső megfigyelés vagy más beavatkozás nélkül, továbbá személyiségét szabadon kiteljesíthesse. " Ennek megfelelően az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését eredményezi az is, ha bármelyik hatóság a kérelmező igazolványát vagy útlevelét jogellenesen visszatartja, hiszen arra a magánélet több területén is szüksége lehet. A Smirnova v. Russia ügyben az orosz hatóságok azért tartották vissza egy ikertestvérpár útlevelét, mert a lányok kihasználva azonos külsejüket, rendre követtek el bűncselekményeket, amelyek esetén a szankció elkerülése érdekében sikeresen játszották ki a hatóságokat. Ezért a hatóságok kénytelenek voltak őket ujjlenyomat alapján azonosítani. Azonban a beavatkozás nem volt a belső jog alapján igazolható, így a Bíróság megállapította a 8. cikk sérelmét.
Ez a szabály igazodik az Alkotmánybíróság – abortusz ügyben kialakított – korábbi gyakorlatához az alábbiak szerint: Mind az első, mind pedig a második abortusz-határozat ( 64/1991. (XII. 17. ) AB határozat és 48/1998. ) AB határozat) abból indult ki, hogy az ember jogi státusát meghatározó élethez való jog, emberi méltóság és a jogalanyisághoz való jog hármasából, a magzat vonatkozásában a jogalanyiság a kétséges. Ha a jogalanyiságról az Alkotmány vagy a törvényhozás nem dönt (azaz a magzat jogalanyiságát – a terhesség különböző stádiumait is figyelembe véve – nem ismeri el), akkor a magzatot nem szubjektív jogon illeti meg a védelem, hanem a magzati élet védelme az állam életvédelmi kötelezettsége körébe tartozik. Ez (az állam objektív életvédelmi kötelezettsége körébe tartozó) védelem azonban lehet hasonló, mintha a magzatot szubjektív (alanyi) jogon illetné meg, de alapvető különbség, hogy míg az élethez való alanyi jog (az emberi méltósággal együtt abszolút), addig az állam életvédelmi kötelezettségével szemben más jogok is mérlegelhetők (mint pl.
az anya önrendelkezési joga). Lényegében ezt az alkotmánybírósági gyakorlatot "kottázta le" az Alaptörvény azon szövegezéssel, hogy: "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. " Tehát az Alaptörvény nem rögzíti a magzat jogalanyiságát, a magzati élet védelmét az állam életvédelmi kötelezettsége körébe tartja. Ezért nem változtat a magzati élet védelme tekintetében korábban kidolgozott dogmatikán és gyakorlaton (amibe belefér, hogy a törvényhozás a magzati élet védelme érdekében – adott esetben – szigorúbb szabályokat is hozhat mindaddig, amíg a másik oldalon alkotmányellenes jogkorlátozást nem okoz). Az élethez való joggal összefüggésben meg kell említeni, hogy az Alaptörvény implicite tartalmazza a halálbüntetés tilalmát. E tilalom azonban nem az élethez való jogról és a méltóságról szóló II. cikkben, hanem a kiutasításról szóló XIV. cikkben található. Ennek (2) bekezdése szerint: "Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. "
Ha a nem kívánt betekintés mégis megtörténik, akkor nemcsak önmagában a magánélethez való jog, hanem az emberi méltóság körébe tartozó egyéb jogosultsági elemek, mint pl. a testi-személyi integritáshoz való jog is sérülhet. ( 36/2005. (X. 5. ) AB határozat) A magánszféra sérelmét jelentheti, ha az állam indok nélkül avatkozik be az emberek magánéletébe, például azáltal, hogy a hatóság kellő alap nélkül alkalmaz kényszert az egyénnel szemben. Vissza a tartalom j egyzékhez
Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedéseket semmilyen körülmény között nem szabad alkalmazni! Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően (amennyiben ez nem lehetséges, az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül) rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó eljárásokat, illetve meg kell jelölnie azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát is. Állandó orvosi felügyelet hiányában - kivételesen indokolt esetben - ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen - a szakmai szabályoknak megfelelően - ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.