Az HBO Csernobil című minisorozata szerint ki lehet találni bármit, de a legnagyobb horrort maga az élet írja. Az eseményekbe ilyen részletesen még sosem gondoltunk bele. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Az emberiség történetének legnagyobb, emberek által okozott katasztrófája. Így hivatkozik az új HBO-sorozat rövid leírása az eredeti történetre. Csernobil, ami mára már nemcsak egy várost, hanem inkább egy eseményt jelöl. Csernobil, amiről mindenkinek 1986 húsvétja jut eszébe. Bár sosem jöhet jókor, az északnyugat-ukrajnai atomerőmű 4-es blokkja éppen az ünnepi szabadságolások kezdetén, éjjel 1:30-kor robban. A robbanás azonban – méreténél fogva – nem is önmagában hordoz veszélyt, hanem következményeiben. Megyényi, sőt, kisebb országnyi evakuált területek, tönkretett természeti értékek, sugárfertőzésben meghaltak ezrei, és legalább ugyanennyi áldozat, akik később betegedtek meg. Az HBO után most itt a Netflix Csernobilja - Helló Magyar. Mindez egy pillanat műve. Erről persze ilyen szinten, puszta szalagcímként eddig is tudtunk.
A mi szüleink, nagyszüleink is ott álltak május elsején a radioaktív esőben mit sem sejtve arról, mi hullhat rájuk, sosem tudjuk meg, hányan is haltak bele abba, hogy a szovjetek nem szerették hallani az igazságot. De a Csernobilnak nem az a célja, hogy a diktatúra gyengeségein hőbörögjünk. Mielőtt nekiláttam az ajánló megírásának, szétnéztem a közösségi oldalakon, és csodálkoztam a reakciókon. Az emberek többsége elgondolkodott. Egymás után tették fel a kérdést, hogy a világ, amelyben most élünk, különb nála? Ma kimondhatjuk az igazat? Biztos, hogy nem hazudnak nekünk? Eszembe jutott Fukushima. Rövid utánaolvasás után szembesültem azzal, hogy a japánok egy fokkal sem kezelték szebben a saját katasztrófájukat, mint annak idején a szovjetek. Csernobil hbo film.com. Ugyanúgy elhallgattak, ugyanúgy hazudtak, ugyanúgy csak hónapokkal, évekkel később derült ki, hogy micsoda pusztítást végzett, a csernobilivel megegyező mértékűt. Érdekében áll bárkinek felhívni arra széles tömegek figyelmét, micsoda veszélyeket rejt magában az atomenergia?
"Nagyon ijesztő történet, remélem, ilyen a valóságban nem történhet meg" – írta az HBO öt részes minisorozatának befejező epizódja után egy tini az egyik közösségi oldalon. Már én is, de legfőképpen ő az a generáció, aki már csak annyit tudhat, amit a szüleink, a tankönyvek és esetleg a National Geographic elmeséltek róla (már, akinek). Számunkra csak történelem, ahogy maga a Szovjetunió is. Mégis, nézve ezt az öt órás filmet olyan érzésem volt, mintha én is megéltem volna, annyi minden ismerős: a panellakások, a bútorok, az autók, megannyi apró részlet, és emiatt könnyebb kapcsolódni annak ellenére is, hogy mindez a születésem előtt történt. De nem ez az egyetlen pozitívuma a sorozatnak, ez csak külsőség, a sorozat erőssége és tanulsága egész másban rejlik. Film és a valóság - Csernobil (HBO). Csernobilt bemutatni, mondhatni, nem egy nehéz feladat. Egy jól dokumentált, viszonylag friss történelmi esemény, az elmúlt néhány évtized alatt pedig a kirakós minden egyes darabja a helyére került, nincsenek megválaszolatlan kérdések vele kapcsolatban.
Film és a valóság - Csernobil (HBO) Jared Harris mint Valery Legasov Stellan Skarsgård mint Boris Shcherbina Jessie Buckley mint Lyudmilla Ignatenko, Vasily Ignatenko tűzoltó felesége Con O'Neill mint Viktor Bryukhanov, erőmű vezető Adrian Rawlins mint Nikolai Fomin, Cserbobil főmérnöke Paul Ritter mint Anatoly Dyatlov, főmérnök Sam Troughton mint Aleksandr Akimov, éjszakai műszakvezető, holtteste sose került elő. Ralph Ineson mint Nikolai Tarakanov parancsnok David Dencik mint Mikhail Gorbachev Egy kis technikai adalék amit én készítettem, összehasonlításul mekkora sugárterhelés volt. A filmben is Hiroshimához hasonlították
A széria megjelenít egy fehérorosz kutatót, bizonyos Uljana Homjukot (Emily Watson), egy teljesen fiktív karaktert, akinek történetbe vonásának szükségességét az alkotók azzal indokolták, hogy ő testesíti meg úgy általában azon tudósok sokaságát, akik együtt dolgoztak Legaszovval és Scserbinával, hiszen az ő szerepük voltaképpen kisebb volt annál, mint amekkorának a Csernobil ábrázolja: a valóságban nem ők ketten hozták a döntéseket, hanem egy jóval nagyobb, szakértőkből álló kör. Ez nekem eleinte abszolút nem volt szimpatikus húzás, az utolsó részre talán valamennyire megbékéltem vele, mert kezdett egyértelművé válni, hogy Homjuk mintha a főszereplők és az egész szovjet tudóstársadalom lelkiismeretét jelenítené meg. Csernobil hbo film 2019. A mai filmgyártásban természetesen ez a személy egy nő. A sorozat reklámplakátjain egyetlen kérdés olvasható: "Mi a hazugságok ára? ", és nincs ember, aki abban ne értene egyet, hogy az igazság elhallgatása, a folyamatos félrebeszélés, felelősséghárítás, tagadás, a látszat fenntartására, az erő mutatására való mindenek feletti törekvése a Szovjetuniónak jóval több embert betegíthetett meg, mint azt egyáltalán fel bírnánk fogni.
Az AMC produkciókon megerősödött rendezőt ezúttal az HBO fogadta fel tehát, hogy a csatornánál oly népszerű, igaz történeteken alapuló tévéfilmek közül a következő projektet ő rendezze. A téma azonban ezúttal nem egy portré, mint volt az korábban a Dr. Halál vagy a Paterno – eltemetett bűnök esetében. Hanem egy esemény, aminek feldolgozása valóban hiánypótló volt. A sugárfertőzéstől durva égési sérülésekkel a moszkvai 6-os kórházban meghaltak, a robbanás után még hetekkel is füstölgő reaktor és a sugárveszélytől nem óvott, munkára odavezényelt százak és ezrek, akik a biztos halálba meneteltek. Ők érdemlik meg ezt a filmet.
Éppen ezért mindenképpen érdemes reálisan tervezni, összesíteni a rendszeres és az eseti kiadásokat, hogy kiderüljön, pontosan mekkora szabadon elkölthető összeg marad ezeken felül. Ez lesz ugyanis az az összeg, ami akár hiteltörlesztésre is fordítható. Gyors hitel online banking. Lehet persze számolni a reálbérnövekedéssel – amikor az inflációt meghaladó mértékben emelkedik a nettó bér -, hiszen az elmúlt öt évben ez rendre 6-10 százalék körül volt, így mondhatjuk azt, hogy az évek során mind kisebb terhet jelent majd a törlesztés. Olyan ez, mint amikor egy ország gazdasága "kinövi" az államadósságot a GDP-növekedésnek köszönhetően. Igen ám, de a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzet, az energiaárak drámai emelkedése a várható magas infláció együttesen olyan helyzetet teremthet, amikor egyáltalán nem biztos, hogy minden munkavállaló reálbérnövekedésre számíthat. Az átlagos éves pénzromlás mértéke pedig idén már az MNB várakozásai szerint is 7, 5-9, 8 százalék közötti lesz, de 2023-ra is 3, 3-5 százalék közötti a legfrissebb prognózis, ami szerint 2024-re térhet vissza a 3%-os jegybanki cél közelébe.
Az MNB-nél eddig 125 milliárd forintnyi refinanszírozási kérelem landolt, de a banki közlések szerint a már elindított ügyletek értéke már kimerítheti a 200 milliárd forintos keretet. Ebben az esetben az MNB-nek mérlegelnie kellene, hogy mekkora reputációs veszteséget okoz az egyébként sikeres programnak, ha - az ügyfelek egy jelentős része kerül komoly finanszírozási gondba azzal, hogy a megszületett hiteldöntés ellenére nem kapja meg a kívánt kamatszinten a hitelt, hiszen a magasabb piaci kamat okozta komolyabb törlesztőrészlet mellet a projekt finanszírozhatatlanná válhat – a hitelfék szabályok miatt az adós olyan mértékben nem hitelezhető, mint a ZOP esetében. Egyre kevesebb magyar kaphat hitelt - Hírnavigátor. - a programban a jegybankkal szerződő bankok számára válik kötelezővé, hogy 0 százalékos refinanszírozás nélkül tiszta piaci forrásból biztosítsák a szuperkedvezményes hitelt a jelenlegi piaci kamatszint 50 százalékának megfelelő kamaton. A szakértői szerint a gordiuszi csomót itt azzal lehetne átvágni, hogy a termékek értékesítésének március 28-29-i felfüggesztéséig befogadott hitelkérelmek esetében az MNB a korábbi 200 milliárd forintos keret megemelésével az eredeti feltételek mellett vállalja a refinanszírozást.
Ne maradj le hírlevelünkről! Legfontosabb változások a hitel és megtakarítási lehetőségek piacán Ötletek, javaslatok hogyan hozz ki többet anyagi helyzetedből