Felgyorsulhat a rákkutatás A Rákkutató Intézet (CRI) a COVID-19 elleni mRNS rendkívüli validálása után a rákellenes immunterápia és vakcinafejlesztés felgyorsulására számít. A CRI 1975-ben alapította a díjat Dr. William B. Coley tiszteletére, akit ma a rák immunterápiájának atyjaként tartanak számon, és akinek lánya, Helen Coley Nauts (1907-2001) alapította a Rákkutató Intézetet. A rákkutatásban is áttörés a Karikó Katalin által felfedezett technológia. Amerikában a Lasker-díj és a Nobel-díj előfutárának tekintik a Coley-díjat. A kitüntetéssel járó érmet és 5 ezer dollár jutalmat – a 2021-es díjazottakkal együtt – eddig 115 immunológus és tumorimmunológus kapta meg. Az első díjat 1975-ben adták át a "rákimmunológia alapítóinak" tekintett, 16 tudós alkotta csoportnak. E körbe tartozik – többek között – a Magyarországon született Klein ( Fischer) Éva és férje, Klein György is. A Klein házaspár a svéd Karolinska Intézet munkatársaként specializálódott a rákkutatásra. Coley-díjjal elismert kutatók között több Nobel-díjas tudós is szerepel. Így például Sir Gregory Winter, akivel néhány napja Cambridge-ben találkozott és megbeszéléseket folytatott Karikó Katalin.
A rák kezelésében is kulcsfontosságú az mRNS technológia, amelynek felfedezéséért és kifejlesztéséért Karikó Katalin és három kutatótársa kapta meg a William B. Coley-díjat az amerikai Rákkutató Intézettől – juttatta el az SZTE közleményében. Fotó: Cseke Csilla A díjat november 10-én virtuális ünnepség keretében adják át. A "Future Look: Hogyan gyorsítják fel a Covid-19 vakcinák az új rákellenes kezeléseket? " elnevezésű eseményen a négy kutatóval "történelmi jelentőségű" interjú készül. Valószínűleg sokakat meglep, hogy az az mRNS-technológia, amely a jelenlegi Covid-19 járvány idején életeket változtatott meg, évekkel ezelőtt a rák elleni küzdelemre irányuló kutatásból származik – indokolta a szervezet díjátadó döntését Jill O'Donnell-Tormey, a rákkutató intézet vezérigazgatója és tudományos igazgatója. És ami ugyanilyen fontos a betegek milliói számára, az mRNS nagy szerepet fog játszani a rák kezelésében a jövőben – olvasható a közleményükben. Karikó Katalin felfedezésével legyőzhetővé válik a halál? | Kimondott Igazságok. Az intézet a rákellenes immunterápia és vakcinafejlesztés felgyorsulására számít.
"Megígértem, ha felvesznek a szegedi egyetemre, minden évben eljövök és eszek egy meggylevest". Dr. Karikó Katalin neve alig egy év alatt bejárta az egész világot, és mi szegediek különösen büszkék lehetünk rá, hiszen a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kifejlesztésében kulcsfontosságú szerepet játszó kutatónő pályája innen, a Napfény városából indult, s noha az élet messzire vetette Tisza parti városunktól, a biokémikus, ha Magyarországon jár, nem hagyja ki a lehetőséget, hogy ellátogasson Szegedre, és végigjárja az itt töltött idő legszebb állomásait - írta a a kutatóval készült interjúban. Sz365. Karikó katalin rar.html. : Sok év távlatából hogyan látja, jó döntést hozott, amikor külföldön telepedett le? K. K. : Ezt nem lehet visszajátszani, hogy jó döntés volt-e. Selye János gondolatai jutnak eszembe, miszerint soha egy pillanatot ne pazarolj arra, hogy mi lett volna ha, hanem arra gondolj, hogy mi van, és innen hogyan mehetsz tovább. Akkor nem volt nagyon más választásom, más munkalehetőség.
Továbbá nagy előny a technológia rugalmassága, vagyis egy nagyobb változáson átesett vírus ellen is gyorsan, nagy hatékonysággal lehet vakcinát előállítani. Pardi szerint is "szerencsés", hogy a Sars-Cov2 tüskefehérjéje jól beazonosítható, egyedi vírusjellemző, amit a vakcinagyártásban használni tudtak. Karikó Katalin kapja az amerikai Rákkutató Intézet díját - Librarius.hu. Forrás: CDC A kutató nem kertelt, valóban előfordulhatnak komolyabb mellékhatások, amik még kivizsgálásra szorulnak, tipikusan ilyen a fiatal férfiaknál regisztrált szívizomgyulladás. "A Moderna esetében egymillió oltottból 120, a Pfizer-Biontech esetében 30 esetben volt ilyen mellékhatás, ami elenyésző, valamint senki sem halt bele" – mondta Pardi. Mi lesz az mRNS jövője? "A következő nagy dobás az influenza elleni vakcina lehet" – mondta Pardi a technológia jövőjéről. Mint ismert, az influenza nagy változékonysága miatt évente új vakcinát kell előállítani, ezért előfordult, hogy a hagyományos technológiával készült oltás mindössze 10 százalékos hatékonyságot ért el – erre lehet hatékonyabb eszköz az mRNS-vakcina.
Az ígéretes mRNS-technológia tesztelései folyamatosan zajlanak, de a tömeges gyártáshoz még sok időnek kell eltelnie. (Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: NurPhoto via AFP | Jakub Porzycki)
Tiszta éjszakákon számtalan csillag szikrázik az égen. A Nagy Göncölt könnyen felismerjük, de vajon melyik csillagok tartoznak az Oroszlán vagy a Skorpió csillagképhez? A könyv segítségével gyorsan és biztosan megtalálhatjuk a 25 legszebb csillagképet! Ebben segítenek bennünket a jól áttekinthető csillagtérképek, a csillagképek megtalálását megkönnyítő közérthető magyarázatok, érdekes legendák és történetek, valamint a Hold és a bolygók megfigyelésére vonatkozó tanácsok. Különösen érdekes lehet, hogy az égbolton való tájékozódáshoz léptékként a saját kezünket használhatjuk. Csillagképek az esen.education. A tartalomból Az égtájak meghatározása A sikeres megfigyelés titka CSILLAGOK ÉS CSILLAGKÉPEK TAVASZ Oroszlán Nagy Göncöl Szűz Ökörhajcsár Északi Korona NYÁR Kis Göncöl Skorpió Lant Nyilas Hattyú Sas Nyíl ŐSZ Delfin Kassziopeia Pegazus Androméda Perzeusz Kos TÉL Bika Orion Nagy Kutya Szekeres Ikrek Kis Kutya Rák A HOLD, A BOLYGÓK ÉS A KÍSÉRŐIK A Hold A bolygók Üstökösök, hullócsillagok, mesterséges holdak A Tejút Állatövi csillagképek Csillagvizsgálók, planetáriumok
Az ég napi forgása mindenki által ismert jelenség. Reggel a Nap fölkel, este lenyugszik, napközben folyamatosan halad keletről nyugatra. Ha éjszaka a csillagokat hosszan szemléljük, a csillagok hasonló mozgását is megfigyelhetjük. A jelenség oka, hogy a Föld forog a forgástengelye körül, nyugatról kelet felé. Ezért az álló vagy csak lassan mozgó égitestek fordított irányban, tehát keletről nyugatra haladnak a földi megfigyelő számára. Minden álló égitest látszólag egy körpályát ír le, amelynek középpontja az égi pólus, a Föld forgástengelyének döféspontja az égbolton. Az ég forgása hosszú expozíciós idővel Hogy a mozgásokat pontosabban megismerjük, tudnunk kell, hogy az égi irányok hogyan helyezkednek el. A horizont (ahol "az ég a földet éri") egy kör, mégpedig a földfelszínt érintő síknak metszete az éggömbbel. Erre a síkra merőleges irány a zenit, az a pont az égen, ami a megfigyelő "feje fölött" van. Csillagképek lap - Megbízható válaszok profiktól. A zenittel átellenben, a megfigyelő talpa alatt van a nadír iránya. Ha a megfigyelő teste a Föld forgástengelyével párhuzamos, akkor az égi pólust pontosan a feje fölött, a zenitben látja; ehhez az északi vagy déli pólusra kell utaznunk.
A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élőben is az égbolton! Az Orion csillagképet alkotó égitestek, köztük több fényes csillag is nagyjából 1-2 millió éve látszik a maihoz hasonló helyzetben az égen. Ennek megfelelően számos kultúra képzelt valamilyen mondabeli alakot, mitológiai hőst erre az égterületre. Az ókori görög mitológiában egy vadászt, Poszeidón fiát képzelték ide, amely a tőle jobbra, nyugatra lévő Taurusszal, azaz a Bikával küzd. A sumérok pásztornak tekintették, Kínában pedig a hármas számot kapcsolták hozzá, pontosabban az Orion övéhez. Egyiptomban Ozírisz isten jelent meg az itt lévő csillagok képében. Csillagképek az eden park. Magyarul pedig Kaszáscsillagnak is nevezték, az öv három csillagát pedig a három kaszásnak. Az Orion közelében, tőle balra lefelé látható fényes Szíriusz csillag a Sánta Kata, amely az aratók után viszi az ebédet. Az Orion csillagképet zavaró fényektől távol csodálhatjuk meg teljes szépségében.
Hirdetés Bemutatás Az égen szabad szemmel látható több ezer csillag között nehéz eligazodni, ezért az egymáshoz közel látszó csillagokat gondolatban egybefoglalva odaképzeltek valamit, ezáltal az eget kisebb területekre osztották. A különböző népek más-más csillagképeket találtak ki. A ma használatos 88 csillagkép többsége a régi görög-római elnevezéseket viseli. Könyv: Csillagképek (Klaus M. Schittenhelm). A csillagképek határait 1928-ban rögzítette az IAU. Hirdetés