Két hét PayPass-használat után már nem menőnek éreztem magam az NFC-s kártyámmal, hanem inkább kínos volt odasúgni: "PayPasszal fizetnék". A tendencia azonban pozitív, azokon a helyeken, ahol napi rendszerességgel vásároltam, néhány alkalom után már problémamentes volt a lebonyolítás, főként igaz ez a belvárosi elfogadóhelyekre. Elindult az OTP új mobilfizetős szolgáltatása | 24.hu. Kérdésemre a kereskedők szinte mindegyike azt válaszolta, hogy még nagyon kevesen fizetnek PayPass-szal, nem számítanak még rá, nincsenek felkészülve. Az egyik pénztáros azt mondta, hogy napi 1-3 tranzakció van jelenleg, egy gyorsétterem fiatal alkalmazottjánál pedig én voltam az első "paypassos", pedig már régóta ott dolgozik. Nem a kártya volt a szűk keresztmetszet A következő probléma a tranzakció sebességével adódik. A pénztáros sebesen bepötyögi a számokat, azok megjelennek a kijelzőn, kéri a kártyát, odatartom, pittyeg, majd körülbelül 10-22 másodpercig bámuljuk egymást kínosan, amíg ki nem jön a bizonylat. A gondot itt elsősorban az adatkapcsolat minősége okozza, főként vidéken jellemzőek, de még Budapesten is előfordulnak dial-up kapcsolatot használó POS-terminálok - ilyenkor egy ISDN vonalon a terminál betárcsáz, kapcsolódik, majd maximum 112kbps sebességgel küldi és fogadja az adatokat.
Viszont fontos tapasztalat, hogy ha mobillal akarsz fizetni, akkor érdemes az NFC-chipet bekapcsolva tartani. Ugyanis kétszer is előfordult, hogy nem működött a fizetés, mire eszembe jutott, hogy ja, ha nincs bekapcsolva az NFC, akkor nem is fog. Energiatakarékossági szempontból kapcsolgattam ki-be az NFC-t, pedig ennek igazából nincs is sok értelme, mert egyrészt alvó módban nem fogyaszt áramot a chip, másrészt éber állapotban is csak nagyon keveset fogyaszt. A tanulság az, hogy ha szoktunk így fizetni, hagyjuk nyugodtan bekapcsolva a chipet. Ami még jöhetne, és ami nem tetszett A fizetéseknél kicsit zavaró volt, hogy a régebbi verziójú (úgynevezett v2. 0-es) érintéses terminálok első érintésre elutasítják a tranzakciót, csak a második érintésre fogadják el. OTP Bank - Magánszemélyek. A v3. 0-ás terminálokon minden első érintésre rendben megy. Erről bővebben itt. A kétféle verziójú terminál között röviden annyi a különbség, hogy az újabb verziók már kifejezetten támogatják az érintéses mobilfizetést. A terminálok kb.
A kártya virtualizációja annyit tesz, hogy az eredeti kártyának egy másik számmal rendlkező, cvc-kód nélküli klónja jön létre, ami csak virtuálisan létezik, és egy biztonságos felhőben tárolja a Mastercard. A bankkártya adatok beírásánál egy egyelőre nem kommunikált, rejtett funkció is segít a regisztrációban, csak picit esetleges, hogy működik-e. Ha be van kapcsolva a mobilon az NFC, akkor a bankkártyát az NFC-chiphez érintve automatikusan beírja az app a kártyaszámot. Két regisztrált kártyából az egyiknél működött a funkció, a másiknál nem. Otp nfc fizetés di. Apróság, de pont ezeken az apróságokon múlik, hogy mennyire tetszik (mennyirelesz láthatatlan) egy regisztrációs folyamat. Az app A Simple alkalmazást sokaknak be sem kell mutatni, elsősorban a mobilos parkolásról és e-matrica váltásról ismerhetik a felhasználók, de többek között ételrendelésre, jegyek és hűségkártyák tárolására is használható. A felületek viszonylag egyszerűek, szépek, a funkciókat könnyű megtalálni, az ételrendelés pedig (ezt egy az OTP-től kapott kuponnal teszteltük) a regisztrációhoz hasonlóan áramvonalasan megy.
Bár sok még a feltétel, de már nem is tűnik olyan távolinak, hogy hamarosan igazán elterjedjen hazánkban a mobillal történő fizetés. A koronavírus-járvány kifejezetten nagy lökést adott a digitális fizetéseknek. Az idei évre már több mint 500 ezer bankkártyát digitalizáltak a mobiltelefonokba. A koronavírus-járvány az életünk szinte minden területére hatással van. Egyre többen cserélik le erre a bankkártyájukat: mennyire biztonságos, megéri?. Többek között a fizetési szokásaink is nagy változásokon mennek most keresztül. A K&H Bank tapasztalatai szerint a bankkártyás vásárlások kerültek előtérbe. Ügyfeleik szeptember végéig 21 százalékkal nagyobb összegben vásároltak kártyával belföldön, mint tavaly ilyenkor. Az Erste Bank szerint pedig a pandémiás időszak egyik hozadéka, hogy a készpénz helyett egyre többen választják az elektronikus fizetési megoldásokat. Ezen felül az OTP Bank tapasztalatai is azt mutatják, hogy a vírushelyzet felgyorsította a kártyás, sőt a mobilfizetés elterjedését is. A Mastercard szerint az érintésmentes fizetéseké a terep, hiszen tavaszi, globális felmérésük alapján a tisztaság és a biztonság jegyében a vásárlók 79 százaléka választja az érintésmentes fizetést a kasszáknál.
Fizetés Az érintéses fizetéssel kapcsolatban hasznos tudni, hogy a telefonunkban hol van az NFC-chip (pontosabban az antennája, mert a chip általában nem is látható), ugyanis ettől függ majd, a mobilunk melyik részét kell a POS-terminálhoz érinteni. Aki bármi másra, pl. egy app előhívására, hirdetésen szereplő chip beolvasására használta már a telefonján az NFC-chipet, az könnyen megmondja, kb. hol van. Otp nfc fizetés 2020. Aki ezt kapásból nem tudja, pattintsa le a telefonja hátlapját, és keressen valami ehhez hasonlót: Ha nincs meg, irány a Google, de egyébként tapasztalatból és próbálkozással is meg lehet találni a chipet, ez fizetés közben sem tart sokáig. Elég, ha csak annyit tudunk, hogy "valahol a telefon hátulján" van. Ha megvan a chip, akkor már csak fizetni kell a tárcával. Ha be van állítva a mobilon a képernyő zárolása (ez lehet kód, mintázat stb. ), akkor a képernyő feloldása után 2 percig lehet érintéssel fizetni, az app ezt a PIN-kód megadásával egyenlő szintű azonosításnak fogadja el. Éppen ezért nem csak 5 ezerig lehet a tárcával így fizetni, hanem a kártya előre beállított limitjéig.
Ha valaki elkezd a fokföldi ibolyával foglalkozni, akkor biztosan nem fogja tudni megállni, hogy újabb és újabb változatokat szerezzen be belőle! A virágok egy viszonylag hosszú virágszár segítségével törnek a levelek fölé, ahol ernyőszerű virágzatot alkotnak (akár nyolc száron is hoz több virágot). Eredete Az afrikai ibolya nevének megfelelően Afrikából származik, az 1920-as években hozták be Európába Tanzánia tengerparti részeiről, ott az Uzambara-hegységben őshonos. Éppen emiatt megtévesztő az elterjedt fokföldi ibolya elnevezés, hiszen nem a dél-afrikai Fokföldön található meg eredeti környezetében. Sokan vitatják, hogy az ibolyafélékhez is köze lenne, rendszertanilag valóban távol áll az ibolyafajoktól, inkább csak megjelenésükben hasonlítanak az ibolyákra. Európába érkezésekor – mivel igényeit még senki sem ismerte – termesztése nem volt könnyű, és sok károkozó tizedelte, hiszen nem voltak még eléggé ellenállóak. Azóta ellenállóbbá és könnyebben virágoztathatóvá tették őket, és évente akár többször is virágzásra bírhatók.
Az afrikai ibolya (fokföldi) megfelelő gondoskodás mellett szinte egész évben virágzik, szép virágaival igazi üde színfoltja lehet otthonunknak és a gondozása sem túl bonyolult feladat. Az afrikai ibolya, vagy egyéb ismert nevein fokföldi ibolya, Uzambara-ibolya Afrikából származik. A korábban Saintpaulia nemzetségbe sorolt növényt, már a Streptocarpus növénynemzetségbe sorolják az újabb genetikai vizsgálatok alapján. Elsőként Tanzánia hegyeiben Walter von Saint-Paul-Illaire báró "fedezete" fel 1892-ben. A Magyarországon elterjedt fokföldi ibolya elnevezés meglehetősen félrevezető. A növény nem a délnyugat-afrikai Fokföldről származik, hanem a kelet-afrikai Uzambara-hegység környékén őshonos, valamint rendszertanilag is távol van az ibolyafajoktól. Az afrikai ibolya hosszú utat tett meg hazánkig, de megfelelő gondoskodás mellett otthonainkban is jól érzi magát és gyakorlatilag egész évben virágzik, bár november és március között rendszerint kevesebb virágot hoz. Enyhén szőrözött levelei levélrózsát képeznek, amik közül az apró színes virágok laza csoportokban bújnak elő.