Ha mégis sikerülne, annak nagy ára lehet, például cserébe le kellene mondani adómódosító terveiről, amik gerendák a republikánusok szemében. Johnson vagy Macron? A járvány kezelésében jól nyitott az elnök, a gyors oltási kampánynak köszönhetően csökkent a halálesetek száma. A naponta beoltottak száma elérte a hárommilliót is, ám vakcinációs hajlandóság ott is hanyatlik, ezért ma már a félmillió is jónak számít. A több tíz millió amerikait, aki idegenkedik az oltástól, aligha lehet rávenni, hogy megszúrassa magát, miközben a fertőzések száma megint nő. Ez arra készteti a vállalatokat és az felsőoktatási intézményeket, hogy újra számolják költség-haszon elemzéseiket a nyitni vagy nem nyitni kérdésében. Biden elvileg választhatná Boris Johnson brit miniszterelnök útját, aki a járvány terjedése ellenére úgy döntött, hogy kormánya feloldja a korlátozásokat. Vagy választhatná Emmenuel Macron francia államfőét, aki szigorításokkal reagált. Valójában azonban az amerikai elnöknek jóval kevesebb lehetősége van országos intézkedéseket hozni, mint európai kollégáinak.
Tisztázatlan eredetű megbetegedéseket észleltek az osztrák fővárosban akkreditált amerikai diplomaták és más kormányzati alkalmazottak körében, Washington vizsgálatot indított – közölték amerikai tisztségviselők pénteken. A New Yorker beszámolója szerint a rejtélyes egészségügyi panaszok Joe Biden amerikai elnök januári beiktatása után jelentkeztek, és hasonlóak azokhoz, amelyeket a havannai amerikai nagykövetség nagyjából 20 munkatársánál észleltek 2016-ban és 2017-ben. Azokat a – kisebb agykárosodással járó – eseteket a gyanú szerint rádió- vagy mikrohullámmal elkövetett támadások okozták, de a pontos okot a mai napig nem nevezték meg, noha az amerikai külügyminisztériumon kívül a védelmi minisztérium és a külső hírszerzés (CIA) is alapos vizsgálatnak vetette alá a rejtélyes eseteket. A Havanna-szindrómaként emlegetett megbetegedések tünetei leginkább az agyrázkódáshoz hasonlíthatók, a betegek az esetek többségében fejfájásra és szédülésre panaszkodtak. Volt, aki több hónapos orvosi kezelésre szorult.
Megérkezett szerda este Nagy-Britanniába Joe Biden amerikai elnök, aki a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) angliai csúcstalálkozóján vesz részt. A G7-csoport soros elnöki tisztségét Nagy-Britannia tölti be. Biden repülőgépe, az Air Force One a délkelet-angliai Mildenhall közelében működő légitámaszponton szállt le. A támaszpont a brit királyi légierő (RAF) tulajdonában van, de elsősorban az amerikai légierő használja. Bidennek ez az első hivatalos külföldi utazása elnöki beiktatása óta. Az amerikai elnök a tervek szerint csütörtökön kétoldalú megbeszélést... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet. A Kreml is megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejtette amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek az ukrajnai politikai rendezés megközelítéseit – közölte kedden a Kreml. A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin a politikai rendezésnek a minszki intézkedéscsomagon alapuló módjáról beszélt. Az orosz államfői hivatal által kiadott tájékoztatás szerint Biden az általa kezdeményezett telefonbeszélgetés során a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában, valamint a stabil és kiszámítható együttműködés elindításában való érdekeltségéről beszélt az olyan problémák ügyében, mint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés biztosítása, az iráni nukleáris megállapodás, az afganisztáni rendezés és a globális klímaváltozás. A Kreml megerősítette, hogy Biden belátható időn belül megtartandó személyes csúcstalálkozót javasolt Putyinnak. Az amerikai elnök emellett személyesen is meghívta Putyint az április 22-23-án megtartandó klímacsúcs-videokonferenciára.
Hszinhua kínai állami hírügynökség tudósítása szerint… Egeret szültek-e a vajúdó hegyek a Biden–Hszi-megbeszélésen? Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a világ vezetőiként tartott eddigi leghosszabb eszmecseréjükön vannak túl – ám úgy tűnik, a három és fél órás virtuális találkozó keveset ért el, ha egyáltalán elért valamit a szakadék áthidalásában a szuperhatalmak eltérő álláspontjai között. Talált közös pontokat Joe Biden és Hszi Csin-ping A cél annak a biztosítása, hogy Kína és az Egyesült Államok versenye ne forduljon át konfliktusba - mondta amerikai idő szerint hétfőn este Joe Biden amerikai elnök a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott virtuális csúcstalálkozón. 1200 milliárd dollárból fejleszt Amerika Aláírta Joe Biden amerikai elnök hétfőn, a Fehér Ház kertjében a körülbelül 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot. Az 1750 milliárd dolláros szociális csomagot azonban továbbra sem tudta szavazásra bocsátani a Biden-kormány. Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslat, amely nagyjából 550 milliár
Trump évi 400 ezer dolláros fizetését szövetségi minisztériumoknak ajánlotta fel. Vele szemben John F. Kennedy 100 ezer dolláros fizetésével, korábban pedig hozzá hasonlóan Herbert Hoover jótékonykodott. George Washington évi 25 ezer dolláros fizetésének nagy részét szintén adományokra fordította, töredékéből azonban utazásait finanszírozta. Szüksége volt ugyanis egy különleges szekérre, amellyel a déli kátyús utakon közlekedett.
Úgy vélte, a küzdelem nem ért véget, "a világ autokratái" ugyanis az amerikai demokrácia megszűnésére fogadtak. "Be kell bizonyítanunk, hogy tévedtek. Csak annyit kérek, hogy tegyük meg a magunkét mindannyian. Az autokraták nem fogják megnyerni a jövőt. Mi fogjuk. Amerika fogja megnyerni" – fogalmazott.
Több robbanás volt a fővárosi Podil kerületben" – írta Vitalij Klicsko Telegram -oldalán. "Értesüléseink szerint több lakóházat és egy bevásárlóközpontot találtak el. Már riasztották a helyszínre a mentőegységeket, orvosokat és a rendőrséget" – tette hozzá. ⚡️The video from a security camera of the Retroville shopping mall in Kyiv allegedly shows the recent attack in the capital's Podil district. Video: Proof of war in Ukraine/Telegram — The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 20, 2022 Klicsko szerint a bevásárlóközpont, illetve több parkoló autó is lángra kapott. Az önhatalmúlag kikiáltott donyecki "népköztársaság" pedig arról számolt be, hogy az ukrán kormányerők Grad típusú sorozatvetőkből indított rakétákkal lőtték Donyeck városát. A dél-ukrajnai Odessza kikötővárosa felett az ukrán védelmi erők fokozott orosz dróntevékenységet figyeltek meg. Légi felvételen a kijevi bevásárlóközpont elleni rakétacsapás - Infostart.hu. Makszim Marcsenko, a regionális ukrán katonai parancsnokság vezetője szerint az ukrán légvédelem tűz alá vett és le is lőtt több, pilóta nélküli repülőeszközt.
"Inkább az ellenkezőjét tegyék: mondják el, hol van az ellenség és az ukrán hadsereg garantálja a megsemmisítésüket! " – írták. Rakétacsapásokban megsemmisült bevásárlóközpont maradványai Kijevben 2022. Az ukrán fővárosban március 21-én estétől március 23-án reggelig újabb kijárási tilalom lép életbe, minden üzlet zárva marad, és arra kérik az embereket, ha megszólalnak a szirénák siessenek az óvóhelyre. MTI/AP/Rodrigo Abd Az Index érdekességként jegyzi meg, hogy a frania BFMTV már másfél hete is videós riportot közölt arról, hogy a kijevi védelmi erők egy bevásárlóközpontban alakították ki az egyik bázisukat, bár akkor még azt állították, hogy itt csak a sebesült katonákat látják el. Ez történt Ukrajnában, míg ön aludt: kijevi lakóházakat bombáztak az oroszok. Nyitókép: Atef Szafadi
district, Váci út 1-3. Tel: 238 7777 Transport: M3: Nyugati pályaudvar or tram 4, 6: Nyugati pályaudvar
Dmitrij Sevcov, a fehérorosz Vöröskereszt főtitkára vasárnap este az ONT televíziónak nyilatkozva a határőrségre hivatkozva közölte, hogy mintegy kétezer ukrán menekült érkezett Fehéroroszországba. Hozzátette, hogy közülük mindössze 288-an fordultak segítségért a segélyszervezethez. Sevcov szerint az ukrán menekültek fogadására sátrakat húztak fel a határátkelőhelyeken. Mint mondta, a legtöbben Kijev térségéből érkeznek, sokan közülük gyalogosan, de volt olyan is, aki kerékpárral érkezett. Zelenszkij: tárgyalások nélkül nem vethetünk véget a háborúnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában ismételten kifejezte készségét a közvetlen egyeztetésekre Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Készen állok a tárgyalásokra. Már az utóbbi két évben is készen álltam és úgy gondolom, hogy tárgyalások nélkül nem vethetünk véget a háborúnak" – jelentette ki Zelenszkij. Úgy vélem csak mi ketten, én és Putyin érhetünk el megállapodást" – mondta az ukrán elnök, aki mindemellett rendkívül fontosnak nevezte a tárgyalódelegációk eddigi egyeztetéseit.