Életrajz Megvásárolható alkotások Aba-Novák Vilmos 1894. március 15-én született. Kilenc éves korában kezd el festeni, tizennyolc évesen már tudatosan készült a főiskolára. Reissig Adolf rajztanár készíti őt fel, akitől az Aba előnevet is kapja. 1912–14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1922-1925 között Olgyai Viktor grafikai műtermének növendéke volt. Első grafikai kiállítása 1922 szeptemberében, az Ernst Múzeumban nyílt meg. Egy évvel később a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének tagjává választják. 1924-ben részt vesz a KÚT első Ernst Múzeumbeli csoportos kiállításán. A Szépművészeti Múzeum ez évben vásárolja meg a Fahordás című olajképét. Három Aba-Novák Vilmos-festmény került Szegedre | 24.hu. 1927-re már a KÚT tagjaként szerepel az Ernst Múzeum harmadik csoportos kiállításán. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság, ill. a Munkácsy-Céh tagja lett. Ettől az évtől kezdve minden évben szerepel a Velencei Biennálén. 1928–30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára, 1930-1937 között képzőművészeti magániskolát vezet.
A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után 1913-ban egy évig a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett dolgozott. 1921 és 1923 nyarán Nagybányán járt, majd 1928-tól 1930-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Az éles valóságmegfigyelésen alapuló, erőteljes formákból építkező festészete az olasz novecento újklasszicista szellemétől újabb ösztönzést kapott. Áttért a temperafestészetre, és az ún. római iskola vezéregyéniségeként történeti és egyházi tárgyú falképeket festett. Megújulás – Megnyílt a Pannonhalmi Főapátság új időszaki kiállítása – Axioart Blog. Míg freskói a monumentalitás iránti érzékét és stilizáló képességét mutatják, addig a mindennapi életet megjelenítő táblaképek a karakterek eleven megragadásán túl olykor karikizáló hajlamról tesznek tanúságot. Témaválasztását egyaránt befolyásolta a falusi tömegjelenetek iránti érdeklődése és a városi mondén élet születőben lévő folklórja a jazz-zenekarokkal, a cirkuszi jelenetekkel és a bárkisasszonyokkal. Élményeit a tiszta színek erőteljes kontrasztjaival, és a tömbökből és a meredek élekből kialakított formákkal idézte meg.
Derkovits Gyula művészete az ötvenes évek heves vitáit követően az évtized végére nyerte el méltó helyét a két világháború közötti modern művészet történetében, s ebbe a folyamatba illeszkedett főműveinek megvásárlása a képtár számára. A háború utáni képzőművészeti anyagban jelentős helyet foglalnak el az Európai Iskola alkotói, s a későbbi évtizedekre vonatkozóan szinte minden fontos művész és korszak művei jelen vannak a gyűjteményben. Kiemelkedő a hatvanas évek szürnaturalista iránya (Csernus Tibor, Lakner László), az Iparterv kiállításokon egykor szereplő alkotásokból számos darab (Konkoly Gyula, Jovánovics György, Bak Imre Keserü Ilona munkái). Szinte az összes hazai kortárs képzőművészeti áramlat alkotásai bekerültek a képtárba. A Fővárosi Képtár gyűjteményéből válogatott főművekkel lényegében elmondható a magyar modernizmus története – egy 20. századi kis magyar modern művészettörténet –, s ebben rejlik igazi pedagógiai potenciálja is. A tárgyak, recepciójuk, múzeumba kerülésük érzékenyen jelzi a modern és kortárs művészet kánonjának változásait az 1960-as évektől napjainkig.