A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból.
Megjelent: 2021. október 10. Találatok: 1493 Egy kép az 1951-es rajzfilmből Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet!
Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: – Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe. A szolgáló megint megfogta a kis kakast, az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi: – Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba. Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. – Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belévetette a kis kakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kis kakas: – Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst! Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába. Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. – Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe. Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe.
Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe. Akkor a kis kakas megint csak elkezdi: - Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát! A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár. - Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast! Vigyétek hamar a kincseskamarába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját. Bevitték a kis kakast a kincseskamarába, ott megint elkezdi a maga mondókáját: - Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt! - Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.
Ezek tovább felhasználása jogi következményekkel is járhat! A legjobb lángos (szerintünk) Az Ország legjobb lángosa címet is megkapta a Pálházán található lángossütő, amiben garantáltan nem fogsz csalódni. A Takarékkal szemben találhatod a lángosost, mely a klasszikusok mellet töltött lángossal is vár. Vadregény Biszto Pálháza Ha szereted a jó pizzát, hamburgert és a bisztró ételeket, akkor ajánljuk Pálházán a Vadregény Bisztrót, ha nincs kedved kimozdulni akár rendelhetsz is, Füzérradványba is szállítanak. Jó szívvel ajánljuk a szintén Pálházán található Vizimalmot, mely házias, kemencében sült husikkal és frissen készült desszertekkel várja vendégeit. Megyer hegyi tengerszem télé star. Vegáknak nem ajánlott 🙂 Mivel sok rendezvényt tartanak, érdemes előtte érdeklődni, hogy tudnak e titeket fogadni. Az encsi Anyukám mondta éttermet szerintünk senkinek sem kell bemutatni, körülbelül egy óra autókázásra található Encs. Asztalt foglalni mindenképpen szükséges, az étterem általában telt házas, pár nappal a tervezett érkezés előtt intézzétek el a foglalást, hogy garantáltan legyen asztalotok.
Jártál már ott? Mutatjuk, hogyan juthatsz oda. A magyar bakancslistán rajta kell, hogy legyen mindenkinél! A Zemplén legszebb kincse A Megyer-hegyi tengerszem igazi eldugott kincs a Zemplénben, és a környék is tele van látnivalóval. A festői szépségű Megyer-hegyi tengerszem Sárospatak fölött, a Megyer-hegy területén található. A tó meredek, akár 70 méter magas sziklafalakkal övezett, csillogó víztükre miatt kedvelt úti cél a Zempléni-hegységben túrázók számára. A tengerszem kialakulása jórészt emberi tevékenység következménye. ű És akkor jöjjön néhány lélegzetelállító kép. Megyer-hegyi tengerszem - kirándulás, sziklamászás, csónakázás. Beszéljenek a képek Hát EZÉRT érdemes ellátogatni ide! Ráadásul télen is eszméletlenül szép a táj! -Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ A Megyer-hegy ugyanis főként a miocén korból származó, vulkáni riolittufából áll, ami ideális alapanyaga volt a malomkőgyártásnak. A bányászok által kifejtett gödörben lassan felgyűlt csapadékvízből keletkezett a tó. Országszerte beszélnek róla A tó és környéke mára kedvelt kirándulóhely, Sárospatakról, de akár Sátoraljaújhely felől is megközelíthető a piros kereszt turistajelzést követve, illetve a Malomkő tanösvényen.
Ez persze nem akadályozott meg minket abban, hogy felhágjunk a hegytetőre, amire egyébként több ösvény is felvezet. Először nyugati irányba, Hercegkút és Makkoshotyka felé tekinthettünk ki a bányászat által létrejött, óriási sziklafal tetejéről, amiért már önmagában megéri ide felmászni, de az igazi csúcsélmény még hátra volt. Megyer Hegyi Tengerszem. A csúcs lakója A tölgyerdős sziklapárkánytól néhány lépésnyire fel is értünk a mindössze 321 méter magas sziklacsúcsra, ahol az előttünk kinyíló térben nem várt látvány fogadott minket. Az innen nyíló panoráma a Bodrogközre, a Tokaji-hegyre és a Zemplén környező csúcsaira nyílik, mi mégsem ezzel a megkapó látvánnyal voltunk elfoglalva, hanem a csúcs sziklás oldalában meglepetésszerűen ott termő fehér jószággal. Mit keres itt egy a kecske? – kérdeztük egymástól, miközben derülten bámultuk az állatot, aki szemmel láthatólag megilletődött az otthonában zargató idegenektől. Eleinte csak bizonytalanul méregetett minket a meredek sziklapárkány biztonságából, majd szépen lassan úrrá lett rajta a kíváncsiság és fokozatosan felmászott hozzánk a csúcsra.
Külön igény esetén egyébként a park munkatársai elmesélik nekünk a Hubble űrtávcső, valamint a Zselic környéki települések történetét is, úgyhogy nem lesz nagyon választásunk, mindenképpen okosabban fogunk távozni a csillagparkból, mint ahogyan érkeztünk. Megyer-hegyi tengerszem A Sárospatak melletti Megyer-hegyi tengerszem egy egészen egyedülálló természeti és bányatörténeti képződmény. A története valamikor a 15. Ezek a legszebb tengerszemek és bányatavak Magyarországon - Csodahelyek. században kezdődött, ez idő tájt jöttek ugyanis rá a helybeliek, hogy a Megyer-hegy gyomrában található kovás kőzet kitűnően alkalmas malomkőnek, így nagy lelkesedéssel láttak neki a kibányászásának, ami aztán a 20. század elejéig folyamatosan zajlott, majd vélhetőleg a malomipar megreccsenését követően le is állt. A Megyer-hegyi tengerszem (MTI/Czeglédi Zsolt) Innen vette át a természet a dolgot és a bánya korábbi fejtőgödre az idő múlásával megtelt csapadékkal és egy tó jött létre a helyén, melynek a legmélyebb pontja több mint hat méter. Később természetvédelmi területté, majd nemzeti parkká nyilvánították a hegyet és ma már Sárospatak belvárosából egy laza sétával ki lehet látogatni rá, mivel felhúztak egy elég jól járható tanösvényt hozzá.