Macron márpedig nagyon vezet, így nem neki sürgős. A választók pedig szeretnék ugyan, ha lenne mindenféle programvita, de egyelőre nem az látszik a számokból, hogy szankcionálnák is Macron óvatos taktikáját. Ezt természetesen minden ellenzéki kritizálja – mert nekik viszont sürgős lenne. És persze mindenki Macronnal akarna vitázni, hiszen régi marketing-igazság, hogy akivel leállsz versenyezni, annak a szintjére célzol. Morális kérdés lenne ez, vagy tényleg csak taktika? Úgy teljes a kép, ha tudjuk, hogy Marine Le Pen sem túl lelkes attól a gondolattól, hogy a republikánus Valérie Pécresse-szel vitázzon. Mert az a vita nem neki, hanem a mögötte álló Pécresse-nek lenne sürgős… Feladja-e Le Pent mint örök, ideális ellenfelet? Nem értékelem túl a baloldali Libération megállapítását, miszerint Macronéknál felmerül, hogy jó lenne Jean-Luc Mélenchon bejutása a második fordulóba, mert az egész felvetés simán lehet a baloldali lap vágya is. A "hasznos szavazat" üzenete, amely búvópatakként időről időre előkerül a baloldalon: " oda szavazzatok, kedves baloldaliak, ha legalább valamennyire látszódni akartok!
Mondhatja-e a majdani ellenzék, hogy nem legitim a kormányzati cselekvés, hiszen " erről " nem volt szó a választás előtt, amikor a háborún kívül tulajdonképpen semmiről nem volt szó (beszédes, hogy egy hétfő este a háború hívószavával sikerült nyolc jelöltet, köztük az elnököt egy tévéadás erejéig összetrombitálni, igaz, nem egymással, hanem egymás után beszéltek)? A 65 éves nyugdíjkorhatár kérdését, azaz a nyugdíjkorhatár emelésének a tervét Macron a felhatalmazás miatt tette ki az asztalra. Magyarországon ilyesmikkel választást lehet veszíteni, Franciaországban viszont van olyan bázis, elsősorban a jobboldalon, amely tényleg akarja is, hogy az emelés megtörténjen. És ezt Macron meg is mondhatta, mert egyrészt a háború árnyékában az egész egynapos hír volt, az ellenzők ellenezték, de ennyi. Másrészt pedig az elnök annyira vezet, hogy akár még az is belefér számára, ha emiatt százalékokat veszít (átlag 13 ponttal áll Marine Le Pen előtt, aki Macron mellett jelenleg a legesélyesebb a második fordulóba jutásra).
Vasárnap indul az előválasztás második fordulója A második fordulóban már csak két miniszterelnök-jelöltre Dobrev Klárára és Márki-Zay Péterre lehet voksolni, személyesen és interneten egyaránt. Itt olvashatók a szegedi helyszínek, ahol várják a szavazókat. Személyesen a város több pontján felállított sátrakban lehet voksolni. A szavazóhelyiségekben megjelenő szavazóknak igazolniuk kell magukat fényképes igazolvány felmutatásával, valamint be kell mutatni érvényes lakcímigazolványukat. Az interneten szintén október 10-16. között lehet majd voksolni. Aki az első fordulóban már regisztrált online, annak a "már szavaztam az első fordulóban" opciót kell választania, majd megadni a nevét és a személyi számát. Ha ezek rendben vannak, akkor következhet a már ismert videós azonosítás. Aki az első fordulóban nem szavazott online, annak először be kell gépelnie egy fényképes igazolványának (személyi, jogosítvány, vagy útlevél) és a lakcímkártyájának adatait, majd ezután léphet tovább a videós azonosításra.
Emmanuel Macron toronymagas esélyese a 2022-es francia elnökválasztásnak, s már csak az az igazi kérdés, hogy ki lesz az ellenfele a második fordulóban. Soós Eszter Petronella elemzése. Azaz: ki lesz az az ellenfél, akit – a mostani állás szerint legalábbis – kényelmesen legyőzhet. 2017 óta Le Pen volt a választott ellenfele, de arról is hallani, hogy Macronék egy másik radikálisnak is örülnének a második fordulóban. A Lázadó Franciaország (LFI) jelöltje, Jean-Luc Mélenchon életjeleket mutat, s bár emelkedése megtorpanni látszik, messze nincs akkora bajban, mint a Zemmour-, vagy a Pécresse-kampány. A háborús díszletek között ugyanakkor Emmanuel Macronnak és csapatának is bőven van min gondolkodnia. Mutatom, hogy például miken. Ha újra is választják az elnököt, lesz-e mandátuma a cselekvésre? A háború árnyékában alig látható a kampány. Folyamatosan ott lebeg a teljesen jogos kérdés: ha meg is választják másodszor Macront, mennyire lesz felhatalmazása arra, hogy komoly reformokat, sőt, akár bármit is csináljon?
A Momentum jelöltjére érdemben csak a Momentum-szavazók tesznek, tizedük szerint fog nyerni (11 százalék), ám körükben is ez az utolsó hely, Karácsonyt felük (49 százalék), Kálmánt negyedük (25 százalék) várja győztesnek. Az előválasztáson részvételüket tervezők több mint harmada (35 százalék) tippeli Karácsony győzelmét, ötöde (18 százalék) Kálmánét, míg mindössze 6 százalék tesz Kerpel-Froniusra. És mire tippel? Az előválasztás célja a hivatalban lévő főpolgármester fő kihívójának kiválasztása, így fontos megvizsgálni, hogy az előválasztás indulói várhatóan milyen eredményt érnének el Tarlós Istvánnal szemben. Összességében látható, hogy csak az előválasztás indulói számíthatnak érdemi szavazatra és a kimaradók kevés szavazattal számolhatnak: Puzsér 4–6 százalék körül, Sermer Ádám 1–2 százalékra. Legközelebb Karácsony Gergely kerül Tarlós Istvánhoz, köztük egy százalékpont a különbség: az összes megkérdezett 26, illetve 27 százaléka említette, hogy rájuk szavaz "most vasárnap". Fél évvel ezelőtti mérésünk során a különbség köztük még nyolc százalékpont volt.
Mert ne legyen kétségünk, a vezető jelöltek az ellenfél kiválasztásával is tudnak játszani, elsősorban azáltal, hogy megemelik a kiszemelt figurát, és elkezdik támadni. … de? Adja magát a gondolat, hogy a háború és a vásárlóerő, az életszínvonal dolga összefügg, ezek izgatják a franciákat most igazán, téma tehát van bőven, amely adott esetben a radikális baloldal, így Mélenchon számára is érdekes lehet. (Ez persze bonyolódik azzal, hogy Jean-Luc Mélenchonnak éppúgy van némi orosz- és Putyin-problémája, mint a radikális jobboldalnak, így nem teljesen tiszta előtte az út. ) Ugyanakkor a Macron-kampány mintha nem akarna teret hagyni az ellenzéknek, így Mélenchonnak sem, hogy a szociális feszültségeket kihasználhassa és meglovagolhassa. Ezt mutatja például a Castex miniszterelnök által nemrég bejelentett 15 centes benzinár-kedvezmény is, amely, csodák csodája, április 1-től lesz hatályban, és a nemzetgyűlési választás utáni időszakig tart… Így kerülte el az aláírós rezsimválságot Franciaország Azzal, hogy Zemmournak, Le Pennek és Mélenchonnak is megvan a szükséges aláírás, a francia V. köztársaság túlzás nélkül, egy komolyabb rezsimválságot került el a napokban.
Gyerekek, szerintem valahol egészen zseniális ez az egész Varga Irén jelenség. Az átlag trash közül legalábbis kiemelekedő. A kontent egyébként tök olyan, hogy ha azt valami yo bro szintű vicceskedő celeb tolná (valamelyik showder klubos vagy Sebestyén Balázs szerű arcok) akkor műsort kapna kertévén.
A sok folyadék segít kimosni a szervezetből a lebomló felesleget. Ez azt jelenti, hogy akinek nagyon sok a súlyfeleslege, gyorsabban és többet fogy, mint akinek kevés. Sok víz, illetve cukormentes folyadék sokat segíthet a fogyásban.
Hogy lehet ez? Úgy, hogy olyan, mintha a Wikipédia nem venné figyelembe a szökőévek extra napjait. Pedig 1878, 1880, 1884 és 1888 is szökőév volt, ezekre az évekre 366 napot kell számolni Tisza Kálmánnak, mivel végig hivatalban volt. Orbán Viktornál 2000, 2012, 2016 és 2020 a szökőév. Szökőév minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek is. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók (tehát 2000 is szökőév volt, elképzelhető, hogy ezt nem számolták bele Vargáék). Tisza Kálmán: 1875. október 20-án foglalta el a hivatalát, és 1890. március 13-ig volt az ország miniszterelnöke. Eszerint 5258 napot töltött a hivatalában. A hivatalban töltött napok évekre lebontva: 1875: 72 1876: 366 1877: 365 1878: 365 1879: 365 1880: 366 1881: 365 1882: 365 1883: 365 1884: 366 1885: 365 1886: 365 1887: 365 1888: 366 1889: 365 1890: 72 nap. Varga iron wikipédia . Orbán Viktor két etapban volt miniszterelnök: 1998. július 6-ától 2002. május 27-éig, majd 2010. május 29-étől tölti be a kormányfői posztot, ez összesen 5259 nap, ha a mai napot, azaz 2020. november 30-át is beleszámoljuk.