2022. 04. 06. - 2022. 30. Vaszary Galéria programok 2022. Események, rendezvények, kiállítások 2022. 07. 16:00 Balatonfüredi eseménynaptár 2022. Programok, rendezvények, fesztiválok Hogyan készül jól a japán tea? 2022. 07. Kerekítő Mondókás Móka és Kerekítő Manó Torna a Lipták Gábor Városi Könyvtárban 2022. 08. Holokauszt emléknap / Zsidó Kiválóságok Háza 2022. 08. 18:00 Silvio Monti olasz festőművész kiállításának megnyitója / Vaszary Galéria 2022. 12. A magyar költészet napja programok Költészet Napja programok 2022 Balatonfüred 2022. 09. 15:00 VillaSéta 2022. 16:00 `Az élet szebb, mint amilyen hosszú" (In memoriam Szőcs Géza) Emlékkiállítás a költő személyes tárgyaiból / Szőcs Géza Irodalmi Szalon 2022. 30. Balatonfüred koncert ma 1. Balaton Szabadidő és Konferencia Központ Balatonfüred programok 2022 2022. 10. Reformkori Séta Balatonfüreden 2022. 10. 15:45 MARIA DE FAYKOD – A Magyar Örökség-díjas szobrásznő előadása a piros templomban 2022. 17:00 40. Jubileumi koncert a Ferencsik János Zeneiskola zenekarai és kórusai részvételével Reformkori séta Balatonfüreden 2022.
20 Ünnepi beszédet mond Bóka István, Balatonfüred polgármestere, Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, Nagy Bálint, Keszthely polgármestere, Veigl Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója 11. 30 A Balatonfüredi Néptánc Együttes műsora Az érdeklődők a Szent Miklós hajóval ingyenes sétahajóútra indulhatnak, 15. 00 órakor pedig a Vanyolai Hajózási Kft. kedvezményes sétahajózást biztosít. 2022-04-16 14:00 - 2022-04-16 16:00 Városnéző séta a reformkori városrész zsidó emlékhelyeihez flódni kóstolóval. Balatonfüred története. Találkozási hely: Jókai villával átellenben lévő padok (Balatonfüred, Blaha Lujza és Jókai utca sarka) Részvételi díj: 4900 Ft/fő – mely tartalmazza a vendéglátás költségét is. Információ: 2022-04-21 16:00 - 2022-04-21 18:00 2022-04-27 18:00 - 2022-04-27 20:00 Négy évszak – Komolyzenei koncertsorozat / Tavasz László Boldizsár tenor, opera és könnyűzenei énekes és Nánási Helga operaénekes, valamint a Mendelssohn Kamarazenekar hangversenye. A koncertsorozat teljes programja itt.
A balatonfüredi koncertjére egyedi építésű, különleges hangú akusztikus gitárjával érkezett, ahol a két részben adott koncerten jellemzően saját szerzeményeit adta elő, felcsendültek klasszikus zenei darabok, jazz standard-ek, mint például a "Round Midnight", játszott darabot Egberto Gismonti-tól, illetve a szintén magyar származású Koszta Lukácstól is. A mostani koncerten is megállapítható volt, hogy Pusztai Antalnak már-már zavarba ejtően brilliáns technikája van, olyat tud a hangszerén, amit nagyon kevesen a világon, mégis nagyon zenien, ha szükséges rendkívüli visszafogottsággal tud muzsikálni. Érdekes adalék a koncert hangulatához, hogy a koncert második részétől - az egyébként várva várt - nyári zivatar öntözte Balatonfüred utcáit, terjedelmes jégdarabokkal tarkítva. Magyarország ma. Az Evangélikus templom üvegkupolája olyannyira felerősítette a csapadék hangját, hogy néha már hangosabbnak tűnt, mint maga a gitárkoncert. Pusztai Antal előadói profizmusát dicsérte, hogy ő erről láthatóan szinte nem is vett tudomást, ugyanúgy végigjátszotta a koncertet, mintha tökéletes csend lett volna.
Arany János élete és munkássága rany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára. Szülei tizedik gyermeke. 14 éves korától segédtanító, a debreceni kollégiumban tanul, majd 19 évesen vándorszínésznek csap fel. 1836–39: Szalontán tanár, 1840-től jegyző. Felesége Ercsey Julianna, gyermekei: Juliska és László. 1847-ben másodszor nyeri el a Kisfaludy Társaság pályázatán az első díjat. Műve, a Toldi sikert hoz számára, és Petőfi barátságát is megszerzi. A szabadságharc után Geszten nevelősködik, majd 1851-től 1860-ig Nagykőrösön tanít. 1860-ban Pestre költözik, folyóiratokat indít, 1870-től az Akadémia főtitkára. Élete végén sokat betegeskedik, de költészete legszebb lírai alkotásai, az Őszikék ekkor születnek. 1882-ben Budapesten hal meg. Színészi pályája Tizenkilenc éves volt, amikor egy vándortársulathoz csatlakozva elvergődött Szabolcsba, Szatmárba és Máramarosszigetre. Különös, fojtott kalandvágy, a szürke hétköznapoktól való menekülés vágya hajthatta, mint ahogy néhány év múlva Petőfi is beleszédült a festett világ káprázatába.
Arany János életrajza nem olyan látványos, mint a kortárs Petőfié. Az irodalomban betöltött szerepe, azonban hozzá hasonlóan nagy és pótolhatatlan. Íme néhány érdekes infó a legnagyobb ballada írónkról. 1. Idős szülei tanították otthon, írni és olvasni. A régi magyar nyelvet, amit apja tanított neki, annyira megszerette, hogy a későbbiekben ellenezte a nyelvújítást. 2. A saját félretett pénzéből iratkozott be a debreceni református kollégiumba. Állandó munkája volt. Németül és franciául tanult. Mindezt 16 évesen! 3. Arany sokáig nem írt, még csak nem is gondolkodott írói pályán! "Hírlap is alig fordult meg kezemben" írja Arany jegyzősége első éveiről. Egy volt diáktársa biztatja Shakespeare és Szophoklész fordítására. 4. Elveszett alkotmány című komikus eposzát úgy írta meg, hogy előtte soha semmi hasonlót nem írt. Mégis megnyerte a Kisfaludy Társaság egyik irodalmi pályázatát! 5. Arany János és Petőfi Sándor barátsága a leghíresebb és legerősebb barátságok közé tartozik a világirodalomban.
Az elveszett alkotmány c. művével megnyerte a Kisfaludy Társaság víg eposzra kitűzött pályázatát, majd 1847-ben az ugyancsak pályázatra beküldött Toldit a Kisfaludy Társaság fölemelt pályadíjjal jutalmazta, Aranyt pedig tagjává választotta (1848). 1847-től szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz. 1848-ban Vas Gereben mellett a Nép Barátja társszerkesztője volt. 1849-ben belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben, majd Pesten. A szabadságharc bukása után bujkálni kényszerült, pénzét, állását, jegyzői lakását elvesztette. 1851-ben rövid ideig nevelő, majd a nagykőrösi református gimnázium magyar és latin tanára. 1859-ben az Akadémia tagjai közé választotta. 1860-tól Pesten élt. 1860-tól 1862-ig a Szépirodalmi Figyelőt, 1863-tól 1865-ig a Koszorút szerkesztette. 1865-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója, 1865-ben az MTA titkára, 1870-79. között főtitkára volt. 1877-től nyaranta családostul a Margitszigetre költözött. 1882. 10-én Petőfi szobrának leleplezésekor meghűlt, betegségéből már nem épült föl.