Ugyanaz a kép. Fekete-fehérben. De mégis hatalmas a különbség. Ha egy átlagos képnek lehúzzuk a szaturációját, akkor az fekete-fehér lesz. Hivatalosan szürkeárnyalatos. De ezzel még nem vagyunk teljesen készen. Itt jön a lényeg. Be kell lőni a kontrasztot. A sötéteknek igazán sötétnek kell lennie, a világosaknak pedig a kiégés határán. :) De persze nem csak a fekete-fehér mutathat jól egy falon. Sokszor az is elég, ha egy kicsit lejjebb húzunk a szaturáción. Érdemes próbálkozni, játszani kicsit. Milyen programmal? Ha telefonon szeretnél, akkor a Snapseed -et ajánlom első körben. Keress rá AppStore-ban vagy Google Play áruházban. Ha számítógépen dolgoznál, akkor talán továbbra is a Pixlr a legegyszerűbb online megoldás: Ezzel például meg tudod csinálni azt is, hogy a feltöltött képednek adsz egy olyan színárnyalatot, ami illik a szoba hangulatához. Íme egy gyors videó, hogy hogyan csináld. Tényleg csak a nyomtatás érdekel? A többit megoldod te? Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Sokan szeretnek barkácsolni, ezért maguk feszítik fel a saját keretükre az általunk kinyomtatott vásznat.
Saját fényképedből szeretnél vászonképet? Az első fontos pont maga a fénykép. Itt egy csomó kérdés fel szokott merülni. Megpróbálok megválaszolni mindent. Mekkora felbontás kell egy vászonképhez? Ez a leggyakoribb és talán legfontosabb kérdés. Egy 100x100 pixeles képből nyilván nem lehet 100x100 cm-es vászonképet kés Alapvetően azt az ökölszabályt szoktuk alkalmazni, hogy 30 cm-enként van szükség 1000 pixelre. Tehát például egy 2000 x 1000 pixeles kép (tehát egy 2 megapixeles kép) alapvetően egy 60 x 30 cm-es vászonképre elég. De nem érdemes csak a számokra támaszkodni. Sok olyan fotó van, amit nagyon jól lehet nagyítani. Vászonfotó, vászonposzter nyomtatás fényképből | Képáruház. És persze sok olyan, amit meg nagyon nem. Ezért azt szoktuk kérni mindenkitől, hogy küldje el nekünk a fotót, és mi megnézzük, hogy mi a maximum, ami jó minőségben kihozható lesz belőle. Valóban éles képet kapok? A vászon textúrája nem ront a minőségen? Igen, valóban fénykép minőségű nyomatot fogsz kapni. A vászon textúrája egyáltalán nem ront az élességen. A leginkább akkor szokott előkerülni ez a kérdés, amikor valamilyen nem túl nagy betűmérettel írt szöveg van a képen.
A legszebb pillanatok – örök vászonra nyomtatva A vászon használata több száz éves múltra tekint vissza, a művészetek alapvető kiegészítőjeként a festészet már a kezdeti időkben is használta. Na de hogyan jutottunk el innen, egészen a vászonképek modern nyomtatási technikájához? Minden a 15. századi festészetből indult, ahol a művészek maguk alkották meg a vászon megfelelő bevonatát a tartósság jegyében, majd a kifeszítés technikáját is maguk sajátították el. A vászon fejlődésében mindvégig a tartósság volt a lényeg, melyet a mai modern technikával maximálisan biztosítunk! Néhány faldekorációs műalkotás ellenében a vászonra nyomtatott kép megfizethető és dekoratív eleme bármely otthonnak. Sőt manapság a vászonképek a legtöbb belsőépítész alapvető elemei között szerepelnek! Előnye a papírral szemben A digitális világban folyamatosan minden a telefonon van, de mindenkinek hiányzik a kézzelfogható fotó érzése, főleg, ha minőségi vászonra, nagyított verzióban láthatjuk viszont kedvenc emlékeinket.
A megrendelőink szoktak a legjobban meglepődni, hogy milyen jól olvashatóak még a kis betűk is. HOGYAN LEHET KIHOZNI A MAXIMUMOT EGY CSALÁDI FOTÓBÓL? A családi fotókkal általában az a gond, hogy olyan belső térben készülnek, ami nem éppen letisztult, és a fényviszonyok sem éppen nevezhetők stúdió minőségűnek. Ezért ezeken többet szoktunk dolgozni, hogy jó legyen a végeredmény. Sok esetben kissé elhomályosítjuk a hátteret, hogy ne legyenek zavaró elemek a főszereplők körül. Ezen kívül a fekete-fehérítés lehet még nagyon jó eszköz. Erről kicsit lejjebb jó sokat írok. MI VAN, HA EGY RÉGI FOTÓRÓL VAN SZÓ? A régi fotókat kifejezetten szeretjük. Azokra gondolok, amik csak analóg formában vannak meg, be kell scannelni őket, és gyakorlatilag újra életre kelteni. Itt az a szerencsés, hogy általában a képek eszmei értéke a lényeg, nem a minősége. Persze sokat lehet javítani ezeken a képeken, retusálunk rajtuk. Szóval bátran lehet ezekhez is nyúlni, nincs gond. TELEFONOS KÉPRŐL IS LEHET JÓ VÁSZONKÉPET KÉSZÍTENI?
Mást szeretnél? Próbáld meg ezeket!
Amikor lelépett, azt mondta: "Nem akarok elsüllyedni a sötétségben, és egész életemben azt magyarázni, hogy a sötétség visszatért. " Babcsenko egyébként megdöbbent, hogy a posztjára, amiben az emigrálást bejelentette, 8000 ismerőse és olvasója nyomott lájkot, 2400 támogató komment érkezett rá, és egyetlen kommentelő sem mondta azt, hogy Oroszország egy jó hely, a jövője fényes, és nincs semmi ok a menekülésre.
Abban biztosak voltunk, hogy egy szabad választáson a kommunista párt igen-igen kevés szavazatot kapna. " Menni vagy nem menni? Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban a címe Várnai Pál visszaemlékezésének. "A forradalom oldalán számos magyar zsidó harcolt, sőt nem kevesen életüket kockáztatták vagy adták az ügyért, az ország függetlenségéért, a kettős elnyomás ellen" – írja szerző. Hozzáteszi: egyik nagybátyám valami olyat mondott, hogy megmentették ugyan 45-ben, de ez még nem ok arra, hogy tönkretegyék az életét (mármint az oroszok). A magyar jobboldal kedvenc diktatúrája egyre durvábban tolja a neo-sztálinizmust. Heller Ágnes filozófus ezt írja Egy fél évszázad után című publicisztikájában '56 "kis zsidóiról": "Ők voltak azok, akik féltek. Egy részüket boldoggá tette a forradalom azzal, hogy megnyitotta a határokat. Akik maradtak, azok alkalmazkodtak. Meg voltak győződve arról, hogy a kádárizmus megvédi őket az antiszemitizmustól, aminek a forradalom győzelme kiszolgáltatta volna őket. Ez olyan döntés volt, mint egy tál lencséért eladni az elsőszülöttséget.
Szokásunktól eltérően szemlézzük egy havilap, a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóirat októberi számát, amelyet a szerkesztőség az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak szentelt. Szántó T. Gábor Az érvényes 1956 című vezércikke a zsidóság és a forradalom kapcsolatáról, és a mai magyarországi zsidóságnak szóló üzenetéről elmélkedik. Mint írja: "'56 – a néhány közismert atrocitás, a sokak emlékezetében élő, szórványos antiszemita falfirkák ellenére – azt jelenti számomra zsidóként, volt egy pillanat, amikor autonóm személyiségek és kisközösségek úgy válhattak egy nagyobb egység részévé, hogy a felszabadító kollektív élmény hatására - a közös ellenségtől, az elnyomó pártállamtól és az idegen megszállóktól való megszabadulás reményében - elfogadták egymást sokféleségükben. Mert 1956-ban Magyarországon, a forradalom tizenkét napjának szolidaritást teremtő élményében - átmenetileg, s néven nem nevezetten -valósággá vált a modern köztársasági nemzeteszme. " Gadó János a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével, Engländer Tiborral készített interjút.
Annyira meghökkentettek bizonyos jelenségek, például a kérlelhetetlen fiatalságkultusz, ami átjárja az egész társadalmat, hogy gondoltam, érdemes ennek megírni a valódi történeteit. A légszomjait is, nem csupán a felhajtóerejét. Ezzel más nem nagyon foglalkozik. Mészáros Sándor főszerkesztő is jelezte, amikor elvittem a Kalligramhoz a kötetet, hogy itthon szűz területen járok. Azért vannak előzményei. Térey János és Kerékgyártó István is írt már drámát és regényt a felső tízezerről és az üzleti világról. Én sem teszek mást, csak aktualizálom Balzac vagy Scott Fitzgerald érdeklődését a gazdagok, a befutottak iránt. Mintha A nagy Gatsbyt olvasnánk magyarul kedvenc íróm, Hemingway stílusában, ha már nagyon kell skatulyázni. Meg kell még említenem Michel Houellebecqet. Az irodalom mindig megelőzi a kor gondolkodását, a nagy művek magukban hordozzák a későbbi társadalmi változások csíráit, irányait. Ezért érdemes figyelni erre az egyedülálló prófétára: ma politikailag nem túl korrekt gondolatai holnap valósággá válhatnak.