A Bíró-féle golyóstollat az angol kormány például azért vásárolta meg, mert a repülőgépeken nagy magasságokban is jól működött. A siker azonban átütő volt, olyannyira, hogy Bíró László József második hazájában ünnepelt feltaláló lett. Születésnapjából, 1986 óta Argentínában a Dia del Inventor, vagyis a Feltaláló Napja lett. A rendkívül sokoldalú, idős korában is szellemi frissességnek örvendő Bíró még 86 éves korában, halála előtt is dolgozott. Zsúrpubi - A golyóstoll feltalálója 122 éve született. A feltaláló születésének 100. évfordulójára a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint az Országos Műszaki Múzeum emléktáblát avatott fel Bíró László József utolsó budapesti otthonának házfalán, a második kerületi Cimbalom utca 12-ben.
Bíró László József nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig sokmindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára is itt kapott szabadalmat 1943-ban. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
SZOMORÚ VASÁRNAP SERESS REZSŐ (1899-1968) több tucat szerzeménye közt világhírt a ' Szomorú vasárnap ' című dal zenéje eredményezett, a kottát nem ismerő, zongorázni is alig tudó zeneszerzőnek, amelyet a szövegíró Jávor László felkérésére komponált. A dal egyhamar bejárta az egész világot, és olyan énekesek adták elő, mint Billie Holiday, Mahalia Jackson, Ray Charles, Serge Gainsbourg vagy Björk. Mivel egy mű minden felhasználása díjfizetéshez kötött, ezért az 1940-es évek végére már közel 400 ezer dollár várta egy amerikai bankban. Ezért a mai értéken közel 1 milliárd Ft jogdíjért azonban sose utazott el, mert félt, hogy le fog zuhanni a repülőgépe. BIZTONSÁGI GYUFA Az 1800-as évek elején alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel, szétfreccsenve gyakran tüzet és égési sebeket okoztak. IRINYI JÁNOS (1817 – 1895) ötlete abban állt, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte.
Becsület klasszikusan. A párbajozás meghökkentő története - Bronson Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Egri Csillagok Rövid Tartalom. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Világ körüli utazásokra a koronavírus miatt most nincsen módunk menni, így a világ legnagyobb piramisát, legmagasabb épületét nem tudjuk megcsodálni személyesen, de megtudjuk a világ legnagyobb huszárszobrát, ami tényleg olyan látványt nyújt, amire azt lehet mondani, hogy hű-meg ha. Bemutatjuk nektek a Miskahuszárt! A világ legnagyobb huszár szobra Bizony-bizony nagyon jól gondoljátok, hogy a világ legnagyobb huszár szobra hazánk területén található, méghozzá nem is olyan messze a csodaszép és csodakalandos Velencei-tótól, a híres neves Pákozdi csata helyszínén, Pákozdon, az M7-es autópálya mellett, az ún. Index - Mindeközben - Nem szívesen találkoznánk össze az erdőben ezzel a mérges bagollyal. Bogár halmon, pontosan ott, ahol a legendák szerint, Jellasics horvát bán és császári-királyi táborszernagy állt 1848. szeptemberében. Érdemes felkeresni, meg nézni, messziről, kicsit közelebbről, mert tényleg elképesztő látvány, amit a képek nem is igazán adnak vissza. Meg kell nézni élőben! A Miskahuszár a világ legnagyobb huszár szobra 100 tonna beton. 100 tonna beton kellett ahhoz, hogy elkészüljön ez a monumentális alkotás.
Kérdeztem is őket, ki varrja nekik ezeket a sapkákat-lajbikat, mert amúgy teljesen átlagos csibészeknek néztek ki, de csak röhögcséltek, semmi lényegi információt nem sikerült kihúznom belőlük. Csak a Győző mondta, hogy ezt minden évben megrendezik Valentin-nap helyett, mert az nem magyar. Eger-1552 - Az egri vár 1552-es ostromának és az egri várvédő hősöknek bemutatása Schenk-figurákkal és Schenk-féle kiegészítőkkel. Aztán kis spéttel leesett nekem is, hogy Valentin = Bálint, és bár tény, hogy Balassi Bálint sosem járt Salföldön, de azért bronz emléktáblája, az van itt, akárcsak más művészi bolondságok faluszerte – erről hosszan lehetne itt elmélkedni. Kedves nyoszolyólányok frissen sült pogácsát is osztogattak, török, magyar és angolul beszélő turista is kapott belőle. Azután feltűnt nekem, hogy nem csak kardos, puskás, zászlós, buzogányos gyalogos katonák vannak, hanem délceg lovas huszárok is, valamint hatlábú törökök (náluk nem tudom, hogy hívták a lovas bandériumokat, hej, Gárdonyi, hej, Balassi, miért nem figyeltem jobban). Lovas csatajelenet. Fotó: Bercsi Gábor Az utcai sorakozóra már nagyjából le is merültem, kis időre vissza kellett ugranom a kocsiba tölteni, de azután a tisztavatásra, koszorúzásra utolértem őket.
Aprólékos kutatásokat végzett mind a XVI. századi magyar történelemmel kapcsolatban, mint a korszak török világára vonatkozóan, sőt, még egy törökországi körutat is tett, hogy minél hitelesebben tudja ábrázolni a regény helyszíneit, az embereket, épületeket, szokásokat. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Gárdonyinak komoly fejtörést okozott nem csak a regény címének kitalálása, de a cselekmény elindítása is. Mindkettőre több változata is született, sőt, ami a kezdést illeti, eleinte annyira nem tudott mit kezdeni a problémával – Hogyan kezdődjön a regény? Török lovas katonák. –, hogy egy kis időre félre is rakta a készülő kéziratot, hátha akkor kicsit leülepednek a dolgok. Az eredeti kezdés szerint egyébként a regény azzal indult volna, hogy Jumurdzsák elrabolja Bornemissza Jancsit, Gergő és Vicuska fiát. Azaz igazi in medias res, a dolgok közepébe vágó kezdés lett volna, de Gárdonyi sehogy sem tudott ezzel kibékülni. Végül rájött, hogy célszerűbb, ha Bornemissza Gergely egész életét írja meg a kisgyermekkortól Eger ostromáig, így végül a szerkezet lineáris lett, azaz időben egyenesen halad előre.
Töltsön felejthetetlen napokat a mai is kényelmes, a mai kor elvárásainak megfelelően berendezett várkastélyban. Az ódon falak között valóságos várkapitánynak érezheti magát a látogató és a szállóvendég. Vendégszoba a címen foglalható. ×
Az első rész címe tehát Bornemissza Gergely, a kis jobbágyfiú vitézzé válására utal, de magát a címet lehet tágabban is értelmezni. Azaz nem csak és kimondottan Gergelyről van itt szó, a cím arra is utal, hogy bárkiből lehet vitéz, ha jó helyen van jókor és kellően bátor. Vagyis a vitézség, a hősiesség nem kötődik egy bizonyos társadalmi réteghez, tehát nem lehet azt mondani, hogy pl. csak nemesi származási fiúkból lehetnek vitézek és hősök. A cím azt sugallja, hogy a hősök bárhol és mindenhol "megteremnek", és "csak" lehetőség, bátorság, kitartás és kis szerencse kell ahhoz, hogy valaki hősség, vitézzé váljon. Hiszen Gergely túlságosan sok izgalomra nem számíthatott az életében a Jumurdzsákkal és Dobóval való találkozás előtt. Egy eldugott zsákfaluban élő jobbágyfiú, aki jó eséllyel az egész életét ebben a minőségben élte volna le, a földeken való mindennapi munkával és a megélhetésért való küzdéssel teltek volna a napjai. Ez azonban egy pillanat alatt változott meg, amikor Gergelynek volt kellő bátorsága megszökni a töröktől.
Négyszáznyolcvan éve, 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel, foglalta el a török csellel Buda várát. A Magyar Királyság fővárosát csak majdnem másfél évszázaddal később, 1686-ban foglalták vissza a Szent Liga seregei. Buda várának elfoglalása eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált. Magyarország déli határvonala megsemmisült Az 1526. augusztus 29-én, a török hódítók ellen vívott mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam. A megsemmisítő vereség után holtan maradt a csatamezőn négyezer lovas és tízezer gyalogos katona, hét főpap, a főispánok többsége és a magyar főnemesség színe-java, II. Lajos király menekülés közben vesztette életét. Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom uralkodója, és az iszlám kalifája (egykorú portré) Forrás: Origo A vereség híre augusztus 30-án érkezett meg Budára, mire az immár özvegy Habsburg Mária királyné hanyatt-homlok menekült Pozsonyba.