A gépkarakterisztika meredekségének növekedésével csökken az adott ívhossz változáshoz tartozó áramerősség változás, ami az ív stabilitásának növekedését eredményezi. A fogyóelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (MIG) - Hegesztési alapismeretek - SYRIUS-TECH Kft.. Tehát nem kell tartani attól, hogy a kisebb kézmozgásból adódó ívhossz-változás miatt kialszik az ív. MUNKAANYAG Az ilyen jellegű áramforrások további előnye, hogy rövidzárási áramuk csak kis mértékben tér el a munkaáramtól, így csökken az elektródahuzal-, illetve a gép túlhevülésének veszélye. Az elektródahuzal túlhevülése esetén a bevonat lepattogzik. Ennek megfelelően a bevont elektródás kézi ívhegesztéshez célszerű meredeken eső karakterisztikájú áramforrást választani.
Kézi bevont elektródás ívhegesztés (MMA) A kézi ívhegesztés, vagy MMA más néven bevont elektródás ívhegesztésként is ismert. Ez a legrégebbi és legsokoldalúbban használható a számos hegesztési eljárás közül. A hegesztés során villamos ív jön létre és marad fenn a bevont fémelektróda vége és a munkadarab között. A megolvadt fémcseppek az elektródáról az íven át jutnak a hegesztési ömledékbe, miközben azokat a levegő káros hatásától a bevonatból keletkező gázok védik meg. A bevonatból képződött megolvadt salak lebeg a hegesztési ömledék tetején, így a szilárdulás ideje alatt megvédi a hegesztőanyagot a levegő hatásától. Bevont elektródás kézi ívhegesztés lényege. A salakot el kell távolítani minden egyes varratsor lehegesztése után. Több száz különböző elektródát gyártanak, melyek gyakran tartalmaznak ötvözőanyagokat a hegesztés tartósságának, szilárdságának és képlékenységének fokozása érdekében. Az eljárást leginkább szerkezeti acélmunkák, hajóépítés és általános gépipari tevékenység során vasötvözeteknél alkalmazzák. A javító és felrakó hegesztés egy másik fontos alkalmazási területe a bevont elektródás ívhegesztésnek.
A leolvadó fémelektróda és a munkadarab között létrejövő ív. Egyenáramú hegesztéskor a negatív pólusnak azt a felületét, ahonnan az elektronok kilépnek katódfoltnak nevezzük. A stabil ívet adó feszültség és áramerősség összetartozó értékeit mutató egyenes. Az áramforrás és a hegesztőív statikus jelleggörbéjének metszéspontja a munkapont.
Megyei értékek A debreceni Szent Anna Székesegyház A közelebbi évszázadok Debrecen nevéhez a kálvinista jelzőt kapcsolták, miközben a távolabbi századok katolikus életéről megfakultak az emlékek. A fennmaradt levéltári és régészeti források alapján a kutatók a török idők előtt több mint harminc templom létezését feltételezik e területen, amelyek közül több egyidejűleg is fennállt. A történelmi forrásokból ismert templomokon, kápolnákon kívül a középkorban több szerzetesrend is kolostort alapított, ispotályt, iskolát tartott fenn Debrecen környékén. A Szent Anna templom a reformáció után épült első – sokáig egyetlen - katolikus templom Debrecenben. Az építését gróf Csáky Imre Váradi püspök kezdeményezte és anyagilag támogatta. Temetkezési helye is ez lett. Sok nehézség után 1719-1746 között készült el a barokk templom az olasz származású, Johannes Battista Carlone tervei szerint, aki az egri érsek építésze volt. Felhasználták hozzá a reformáció idején elromosodott középkori Szent Anna templom köveit.
Társszékesegyháza a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya társszékesegyház. Története Az 1693 -ban kiadott Lipót-diploma alapján az 1715. évi országgyűlés a CVIII. törvénycikkel Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, de ennek törvényesítését a katolikusok visszaengedéséhez, számukra templomhely "kimutatásához" kötötte a törvényhozás. A Szent Anna-templom és rendház építése a rekatolizációt elvállaló piarista (más forrás szerint ferences [1]) szerzetesek részére a nagyváradi püspök, egyben bihari főispán, gróf Csáky Imre költségén 1721 -ben kezdődött. Csáky reprezentatív templommal kívánta példázni a "kálvinista Róma" előtt a katolikusok erejét. A tervek készítésével, az építés vezetésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízta meg. A templomot Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére szentelték fel 1746 -ban. Carlone nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk temploma 1811 -ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834 -ben felkérték az Egerből Debrecenbe költözött építőmestert, Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá.
A Magyarországon és külföldön egyaránt méltán elismert Szent Efrém Férfikar és a moszkvai Doros közös koncertet ad a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Nagy öröm, hogy 2022-ben ismét Debrecenbe érkezik az Orientale Lumen sorozat. Mindkét társaság nagyszerű zenei élményeket ígér a közönségnek: az orosz énekegyüttes elnevezése görögül ajándékot jelent, a magyar férfikar névadóját pedig kortársai a Szentlélek hárfájaként is emlegették. Moszkva talán legismertebb építészeti emlékét, a Vörös téri Boldog Vazul székesegyházat szinte mindennap a Doros hangja tölti be. Az együttes 2019-ben - akkor még kvintettként - a SzentEfrém meghívására koncertezett először hazánkban, most egy hatodik taggal bővülve térnek vissza. A két világhírű együttes nem csupán zenei érdeklődésben osztozik: egyidősek is, hiszen 2002-ben alakultak meg. A Szent Efrém Férfikar a bizánci kereszténység vokális örökségének avatott előadója, de épp ilyen elkötelezett a magyar férfikari hagyományba tartozó művek és a kortárs kóruszene megszólaltatása iránt is.