Értékelés: 88 szavazatból Az árva Buddy (Will Ferrell) az Északi-sarkon nevelkedett, a Mikulás főmanójának felügyelete alatt. De egy nap neki is észre kell vennie, hogy kétméteres magasságával kilóg a manók sorából. Mi a manó előzetes 2020. Amikor a Mikulástól megtudja az igazságot, felkerekedik, hogy megtalálja igazi apját, Waltert (James Caan), aki New Yorkban él a családjával, és mit sem sejt a srác létezéséről. Az első találkozás viszont fergetegesre sikerül, Walter ugyanis meg van győződve róla, hogy a manóruhás óriáscsecsemő, azaz Buddy csak egy karácsonyi tréfa... Stáblista:
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat u/itsme_zizi felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 8 piros arany érkezett, és u/itsme_zizi felhasználónak összesen 8 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.
2 Ismertetők Ismertető írása szerző: Arnold Ipolyi Információ erről a könyvről
Szini Gyula meghökkentő bűvész-bravúrt csinált e regényében: Jókai regényalakjaiból kianalizálta írójuknak jellemvonásait és az így nyert adatokkal rekonstruálta Jókai teljes jellemrajzát. A Gucci-ház (16) – hivatalos szinkronizált előzetes : hirok. Becsületesen számot adok arról a hatásról, amit ez a könyv reám tett. (Azt hiszem, többre nincs is jogom és többet nem várnak tőlem a Nyugat olvasói sem. ) Gyönyörűséges, az időt megszüntető olvasmány, amelynek élvezése közben észrevétlenül és mindenesetre fáradság nélkül edződik lelkembe Jókai tökéletes irodalomtörténeti arcképe. Olykor - mint alvó gyermek arcán a mosoly - átsuhan rajtam a sejtés, hogy ezt a tájat láttam már valamikor, ezt a hangot hallottam már egyszer, de ezek talán olvasmányom legdrágább pillanatai, hiszen ifjúságom önfeledt andalgásait juttatják eszembe, amikor a hátsókert búvóhelyein Jókai regényeibe ájultam.
Ezt a hipotézist kizárva egy másik jelenségben kell keresnünk a mező eredetét: a föld forgását. Ennek eredményeként az olvadt mag nem egyenletesen forog, létrehozva a dinamó hatást, amelyben egy folyadék spontán mágneses teret generál. Úgy gondolják, hogy a dinamo-effektus okozza a csillagászati tárgyak, például a Nap mágnesességét. De mindeddig nem tudni, miért képes egy folyadék ilyen módon viselkedni, és a megtermelt elektromos áramok hogyan képesek megmaradni. jellemzők - A föld mágneses tere három hozzájárulás eredménye: maga a belső mező, a külső mágneses mező és a kéregben lévő mágneses ásványoké: Belső tér: hasonlít egy mágneses dipólhoz (mágnes), amely a Föld közepén helyezkedik el, és hozzájárulása körülbelül 90%. Időben nagyon lassan változik. Külső mező: a légköri rétegekben zajló naptevékenységből származik. Nem úgy néz ki, mint a dipólus, és sok változata van: napi, éves, mágneses viharok és így tovább. A földkéregben található mágneses kőzetek, amelyek saját teret is létrehoznak.
Figyelt kérdés a) A Föld - mágnes tengelye pontosan egybe esik a Föld forgástengelyével. b) A Föld - mágnes északi pólusa a földrajzi észak i pólus közelében van. c) A Föld - mágnes tere Magyarországon nem párhuzamos a felszínnel. d) A Föld - mágnes tere az egyenlítőnél homogén mágneses tér. 1/1 anonim válasza: Az a) nyilván nem igaz. A b) becsapós, mert épp a mágn. déli pólus van ott. A c) igaz. A d) nem igaz, mert sehol sem homogén a Föld mágneses tere. 2015. febr. 15. 14:14 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Afrika és Dél-Amerika között fokozatosan gyengül a Föld mágneses mezeje, ez az úgynevezett Dél-Atlanti Anomália (SAA). A jelenség régóta foglalkoztatja a kutatókat, már csak azért is, mert a folyamat bizonyos esetekben a műholdakat is megzavarja. Szakértők egy csoportja a közelmúltban az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm missziójának adatait hívta segítségül, hogy jobban megértsék az SAA-t – írja a. A mágneses mező elengedhetetlen a földi élet számára, ez védi az élőlényeket az űr veszélyes sugárzásaitól, illetve a Nap töltött részecskéitől. A mágneses teret főként a bolygó külső magjában található extrém forró, folyékony vas hozza létre. A mező nem statikus, ereje és iránya is változó, az északi mágneses pólus például folyamatosan vándorol. Az elmúlt 200 évben a mágneses tér a globális átlagot tekintve nagyjából 9 százalékot gyengült, az SAA-nál a folyamat különösen jól kimutatható. 1970 és 2020 között a régió mezejének minimum ereje 24 ezer nanotesláról 22 ezerre módosult, miközben az anomália növekedett, és mintegy 20 kilométer per éves sebességgel nyugati irányba indult.
A forró földmagban lévő húsz százaléknyi nikkel kulcsfontosságú szerepet játszik a Föld mágneses erőterének létrehozásában egy kutatócsoport szimulációs kísérletei szerint. A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. Csupán a vassal azonban ezt a hatást nem lehet megmagyarázni, szükséges hozzá a húsz százaléknyi nikkel is – állapították meg würzburgi és bécsi fizikusok szimulációk segítségével, kutatásukat a Nature Communications című szaklap friss száma ismertette. A mintegy hétezer kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Nagyjából akkora, mint a Hold és olyan forró, mint a Nap felszíne. Nyomása több száz gigapascal, ami ahhoz hasonlítható, mint több mozdony egyetlen négyzetmilliméteren fejtene ki nyomást. "Ilyen körülmények között az anyagok egészen másképp viselkedhetnek, mint amit megszoktunk. Nehéz ilyet laboratóriumban előállítani, de bonyolult szimulációval ki tudjuk számítani, hogy viselkednek a földmag fémjei a kvantummechanika szintjén" – idézte a Science Daily Karsten Heldet, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatóját, a tanulmány egyik szerzőjét.
Négy és fél milliárd évvel ezelőtt a Föld felszíne forró és fenyegető volt. Jóval az élet megjelenése előtt tüzes, mérgező légkör burkolta be a bolygót. A kisgyermeknek számító Nap erős kitörésekkel, úgynevezett flerekkel és koronaanyag-kidobódásokkal bombázta leendő otthonunkat. A töltött részecskék árama, az úgynevezett napszél veszélyeztette a légkört. Bolygónk akkor lakhatatlan volt. Kompozit kép a Földről és a Holdról az 1990-es évekből, a Galileo küldetés által készített felvételekből összeállítva. (Forrás: NASA/JPL/USGS) Egy szomszédos védőpajzs segíthetett a Földnek megtartani a légkörét, hogy végül kialakulhassanak felszínén az élet feltételei. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, amelyet a Science Advances folyóirat közölt, a védőpajzsot a Hold tarthatta fölénk. "Úgy látszik, hogy a Hold erős pajzsot tartva védte meg a Földet a napszéltől, ami kulcsfontosságú volt bolygónk légkörének fennmaradásához abban az időszakban. " – mondta Jim Green, a szakcikk vezető szerzője. "Alig várjuk, hogy ellenőrizhessük ezeket az eredményeket, amikor a NASA űrhajósokat küld a Holdra az Artemis program keretében, akik fontos mintákat fognak visszajuttatni a Hold déli pólusáról. "
De volt némi légkörcsere is. A Nap extrém erős ultraibolya sugárzása leválaszthatta a Föld légkörének legfelső rétegében található semleges részecskék elektronjait, amitől azok töltött részecskévé váltak, és útnak indulhattak a Hold felé annak mágneses erővonalai mentén. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Hold egy vékony légkört tartson fenn. A holdi kőzetmintákban talált nitrogén is azt az elméletet támogatja, miszerint a Föld – főként nitrogénből álló – légköre járult hozzá a Hold ősi légkörének és kérgének kialakulásához. A kutatók szerint az az időszak, amelyben a Föld és a Hold magnetoszférája összekapcsolódott, nagyjából 4, 1 milliárd éve kezdődött, és 3, 5 milliárd éve ért véget. "A Hold mágneses terének megismerése nemcsak a lehetséges korai légkört, de a Hold belsejének fejlődését is segít megértenünk. " – mondta David Draper (NASA), a szakcikk társszerzője. "Megtudhatjuk, milyen lehetett a Hold magja, amelyet valószínűleg egy időben folyékony és szilárd fémek keveréke alkotott.