Ám nem csak a játékipar épül rá, hanem az építészeti látványtervek vagy a háromdimenziós animációk egy része is ezen a keretrendszeren készül. Bár a Unity-alapú játékok csak Microsoft Windows vagy Mac OS X operációs rendszereken fejleszthetőek, de az így elkészült videojátékok a Windows és Mac OS operációs rendszereken kívül többek Xbox, PlayStation, Wii, iPad iPhone és Android rendszereken is futnak. A Unity több olyan díjat is nyert, amelyek fejlesztői körökben igen nagy presztízsű elismerésnek számítanak, például a Technológiai Innovációs Díjat, de érdemes megemlíteni az Apple Design Awards-on megszerzett második helyet is. C# programozás A C Sharp egy igen sokrétű nyelv, ami objektumorientáltságának köszönhetően viszonylag könnyen kezelhető, egyszerű és hatékony. Ezek a tulajdonságok egy kezdő fejlesztő számára is fontosak. C# programozó tanfolyam 30 év képzési tapasztalattal | Élő online oktatás. Ám mindezek ellenére — ahogy azt majd a "C Sharp megtanulása" részben is írjuk — a kezdőknek nem feltétlenül ajánlott ezzel a programnyelvvel elindulni. A elemzései alapján a C#-ban fejlesztők átlagéletkora 32 év, a fizetéseket illetően pedig összességében a 90. helyen áll – minden szakmát tekintve.
A C# nem más, mint a Java átdolgozott kiadása. Nem csak a szintaxisa és a benne írt kód hasonlít megszólalásig ősi vetélytársáéhoz, hanem hasonló célokat is szolgál. És mivel olyan hátország áll mögötte, mint a Microsoft, a vállalatok körében is legalább akkora népszerűségnek örvend, mint párja, a Java. Ezen kívül van a nyelvnek egy vicces Codecool-os vonatkozása, ugyanis megalkotásakor még C# helyett COOL néven emlegették (C-like Object Oriented Language, vagyis C-szerű Objektum Orientált Nyelv). Persze nálunk nem ezért van C# specializáció a full stack fejlesztő kurzusainkon, hanem mert mára ez az egyik legkeresettebb hard skill a tech szakembereket toborzó cégeknél. Mi a különbség a és C# között? C# programozás haladó. Ha érdekel a C# programozás, óhatatlan, hogy lépten-nyomon belefussunk a nevébe is. A kettőt sokszor össze is mossák, pedig nem ugyanazt jelentik. Mind a, mind a C# a Microsoft terméke, de míg a egy keretrendszer, ami használja a programnyelvet, addig a C# az egyik programnyelv, amin fejlesztünk.
Történet [ szerkesztés] A C# fejlesztését 1999-ben kezdte meg egy Anders Hejlsberg vezette team, ő egyébként az az ember aki anno a Borlandnál a Turbo Pascal-t tervezte, majd aki a Delphi vezető fejlesztője is volt. A nyelv munkaneve COOL volt (C-like Object Oriented Language), amit aztán később a Microsoft eredetvédelmi okok miatt C#-re változtatott. Szabványosítás [ szerkesztés] A C# 1. 2 2002-ben az ECMA-nál, 2003-ban az ISO/IEC-nél, míg a C# 2. 0-t 2006-ban mindkét szervezetnél szabványosították. Adattípusok [ szerkesztés] A C# a által használt egységes típus rendszert (Common Type System, CTS) használja. A CTS-ben az összes adattípus a osztály leszármazottja, ennek köszönhetően például minden típus örökli a ToString() függvényt. A nyelvben leggyakrabban használt típusok: bool - egyszerű true (igaz) vagy false (hamis) értéket tartalmazhat. A true és a false konstansok az igaz és hamis értékek megadására, például: bool alma=true; Fontos megjegyezni, hogy a C# a C++ programozási nyelvvel ellentétben szigorúan csak bool típusú kifejezéseket enged megadni a feltételekben, illetve a ciklusok feltétel részében.
Referencia- és értéktípusok Szerkesztés A minden típusa a nevű típusból származik, és ezen belül szétoszlik érték- és referenciatípusokra. A kettő közti különbség leginkább a memóriában való elhelyezkedésben jelenik meg. A CLR két helyre tud adatokat pakolni, az egyik a verem (stack) a másik a halom (heap). A verem egy ún. LIFO (last-in-first-out) adattár, vagyis az az elem amit utoljára berakunk az lesz a tetején, kivenni pedig csak a legfelső elemet tudjuk. A halom nem adatszerkezet, hanem a program által lefoglalt nyers memória, amit a CLR tetszés szerint használhat. Minden művelet a vermet használja, pl. ha össze akarunk adni két számot akkor a CLR lerakja mindkettőt a verembe és meghívja a megfelelő utasítást ami kiveszi a verem legfelső két elemét összeadja őket, a végeredményt pedig visszateszi a verembe: int x = 10; int y = 11; x + y A verem: | 11 | | 10 | --> összeadás művelet -->| 21 | Ez azt is jelenti egyben, hogy függetlenül attól, hogy értékről vagy referenciáról van szó, valamilyen módon mindkettőt be kell tudnunk rakni a verembe.
Szia! Ha itt vagy, akkor valószínűleg meg szeretnél tanulni programozni. Esetleg lehetséges, hogy nem tudod, hogy milyen nyelven. A C# egy kiváló választás, ugyanis nagyon keresett nyelv a munkáltatók körében, és sokmindenre használható, létre tudsz hozni vele asztali programokat, mobilapplikációkat és akár weboldalakat is. A kurzus a nyelv alapjainak elsajátításához szükséges leckéket tartalmazza. Megtanulsz változót készíteni, üzeneteket megjeleníteni a felhasználók számára, létrehozol majd alapvető vezérlési szerkezeteket és függvényeket. Ha nem tudod mik ezek, akkor egyel több okod van arra, hogy elvégezd a kurzust. Ha még most nincs is készen (azért érdemes csekkolni), létre fogok hozni egy középhaladó és egy haladó videósorozatot is, tehát tudsz majd velem haladni, egészen a professzionális szintig. Egy szó, mint száz, szerintem vágjunk bele együtt!
Fo – eseménykezelők és egyéb kiszolgáló függvények Fo – a form alap paraméterei ( közvetlenül nem szerkesztendő! ) Fo – a form-dizájn xml formában ( közvetlenül nem szerkesztendő! ) Vegye észre, hogy a Fo és a Fo ugyanabba a névtérbe tartozó ugyanazt az osztályt definiálják: namespace RaszteresAbrakRajzolasa { partial class frmFo... Tehát mindketten a form leírását tartalmazzák csak éppen két külön fájlban. A Fo a kontrollok jellemzőit, míg a Fo az eseménykezelőket, ill. a tagváltozókat. Kapcsolódó kérdések, feladatok: (K1) Válaszoljon a kérdésekre: Hogyan tudja egy objektum méretét leolvasni, illetve beállítani? Hogyan lehet a címet az ablak középére igazít va megjeleníteni? A ListBox melyik tagváltozója tárolja a felhasználó által kiválasztott értéket? A PictureBox melyik tagváltozója tárolja a képet? Hogyan biztosítható legegyszerűbben a kapcsolat több esemény között? Gondoljon például a 'név'-bevitelt lezáró gomblenyomás és a 'nem'-kiválasztást jelentő kattintás események között szükséges kapcsolatra.
Február 8, 1834 in tobolszki született tudós Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, aki sikeresen működött számos területen a tudomány. Egyik leghíresebb felfedezései - a periodikus törvény a kémiai elemek. Ivan Pavlovics Mengyelejev - az apa Mendeleev, XIX A tizenhetedik gyermek a család Dmitrij Ivanovics Mengyelejev volt a tizenhetedik gyermeke Ivan Pavlovics Mengyelejev, aki szolgált igazgatója a tobolszki Gimnáziumban. Abban az időben, egy nagy család volt atipikus az orosz értelmiség, sőt ritkán látott falvak, családok. Azonban az idő a születés a jövőben a nagy tudós a családban Mendeleevs túlélte a két fiú és öt lány, nyolc gyermek halt meg csecsemőkorban, három ilyen szülő nem is volt ideje, hogy egy nevet. Maria D. Mendeleev (szül Kornileva), az anya a Mendeleev emlék Dmitrij Mengyelejev periódusos és fali Mérésügyi Intézet. Mengyelejev Szentpéterváron, és egy aranyérmet dvoechnik A középiskolában Dmitrij Mengyelejev ment rosszul, nem, mint a latin, és a törvény az Isten. Tanulmányai során a Fő Pedagógiai Intézet Szentpétervár, a jövő tudós volt, a második évben.
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev Életrajzi adatok Született 1834. február 8. Tobolszk, Orosz Birodalom Elhunyt 1907. február 2.
A periódusos rendszerben a vízszintes sorokat periódusnak, az oszlopokat csoportoknak nevezik, a függőleges oszlopok száma nyolc, amelyek hasonló tulajdonságú elemeket tartalmaznak. (A törvényszerűséget a német Lothar Meyer is észrevette, de a felfedezést Mengyelejev publikálta előbb [ forrás? ]. ) Mengyelejev a rendszer logikája alapján meg merte változtatni az egyes elemek sorrendjét, s az akkor ismert 63 elem mellett üres helyeket is hagyott. Sőt megjósolta az oda illő új elemek létét és tulajdonságait is, amihez nem kevés tudományos bátorságra volt szükség; egy ideig Nyugaton orosz miszticizmusnak is minősítették publikációját. A rendszer helyessége 1875 -ben bizonyosodott be, amikor felfedezték a Mengyelejev által eka-aluminiumnak nevezett anyagot, a galliumot, amely fizikai tulajdonságaival pontosan beleillett az üresen hagyott rubrikába, majd néhány év múlva a germániumot és szkandiumot. Mengyelejev hirtelen a világ legismertebb és legelismertebb vegyésze lett, csak úgy záporoztak rá a tudományos elismerések.
Mengyelejev hirtelen a világ legismertebb és legelismertebb vegyésze lett, csak úgy záporoztak rá a tudományos elismerések. Hazájában kivételezett helyzetet élvezett, amikor 1876 -ban elvált, és egy 16 éves fiatal egyetemista lányt, Anna Ivanovna Popovát vette el, az ortodox doktrína szerint a bigámia bűnébe esett, de ügyét nem bolygatták. Még a szűk látókörű cári kormányzat is támogatta, 1867 -ben Párizsban szerzett ismereteket az orosz szódagyártás fejlesztéséhez, 1876 -ban az Egyesült Államokban a kőolajbányászatot tanulmányozta a kaukázusi kőolaj-kitermelés megszervezése érdekében. Nagy szerepe volt a donecki kőszénmezők feltárásában és kiaknázásában, és ő dolgozta ki az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást. 1860 -ban felfedezte a kritikus hőmérsékletet, amely felett a gázok nem cseppfolyósíthatóak, felismerte az általános gáztörvényt, a nyomás, hőmérséklet és térfogat kapcsolatát, kutatta az oldatok kémiáját, s a vegyészet mezőgazdasági hasznosítását. Feltalált egy füst nélküli lőport, nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként.
Mítosz a vodka mengyelejevi szabványáról Szerkesztés Egy elterjedt mítosz szerint a periódusos rendszer névadó-alkotójának köszönhető a klasszikus orosz vodka receptje és alkoholfoka is. A prémium kategóriájú Russzkij Sztandart vodka – gyártói szerint – ma is a Mengyelejev által szabadalmaztatott eljárással készül. [3] Mengyelejev valóban alkohol-víz elegyekről írta doktori disszertációját, a vodka 40%-os birodalmi szabványa azonban 50 évvel korábbról származik, a kémikus gyermekkorából. A mítoszt a Russia Today leplezte le 2009-ben. [4] Jegyzetek Szerkesztés További információk Szerkesztés Visual Interpretation of the Table of the Elements Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés periódusos rendszer