Megvannak az első tapasztalatok azoknál, akiket AstraZeneca után Pfizerrel oltottak. Dobson Szabolcs, gyógyszerész-engedélyezési szakértő, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense elemezte a Lancet orvosi folyóiratban megjelent eredményeket. Hatásos a vakcina mix A szaklap 2021 június 25-i számában megjelentek az első eredmények egy vegyes (szakszóval heterológ) oltási sor (AstraZeneca+Pfizer) immunogenicitásáról (azaz ellenanyagképződésre gyakorolt hatásáról) és nemkívánatos hatásairól. Ebbe a még folyamatban lévő, nyílt elrendezésű, randomizált, kontrollos Fázis 2 vizsgálatba 2021 április 24-30 között 676 18-60 éves (átlagéletkor 44 év) személyt (57% nő) válogattak be öt spanyol egyetemi kórházban. Közülük 450-en az úgynevezett intervenciós, 226-an pedig a kontroll csoportba kerültek (az előbbiekből 441-en, utóbbiakból 222-en fejezték be a vizsgálatot). Astrazeneca oltás tapasztalatok senior. Az intervenciós csoportnak adtak Pfizer oltást, a kontrollcsoport nem kapott semmit. Az elsődleges vizsgálati végpont a második oltás után 14 nappal értékelt SARS-CoV-2 tüskefehérje és receptorkötő domén (RBD) elleni ellenanyagszint.
Már ennek alapján is minimum megfontolásra érdemes a brit elképzelés. A dolog azonban ennél bonyolultabb. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) szerint ugyanis, ha csak azokat vesszük figyelembe, akiknél már eltelt legalább 14 nap az első oltás óta, de még nem kapták meg a második oltást, akkor a Pfizer-vakcina által nyújtott védettség aránya már 89 százalék. Teljesen logikus ez a megközelítés, mivel ennél hamarabb nem is várható semmilyen érdemi hatás a védőoltástól. Astrazeneca oltás tapasztalatok free. Az immunitás kialakulásához ugyanis idő kell, és a szükséges időt a legtöbb szakértő 14–21 napra teszi az oltás beadása után, ami nemcsak a koronavírus elleni vakcinák, hanem gyakorlatilag valamennyi oltás esetében így van. 89 százalékos a védettség tehát, ha csak az első adag utáni 14. és 21. nap közötti adatokat nézzük. Ennél is érdekesebb, ha az első oltás utáni 14. naptól a második oltás utáni 7. napig követjük a számokat: itt ugyanis még a második oltás hatása szinte biztosan nem következett be, ha van védettség, akkor az még az első oltásból származik.
Az ellenanyagok funkcionalitását pszeudovírus neutralizációs meghatározással, illetve a sejtes immunválasz interferon-gamma meghatározásával vizsgálták. Az eredmények szerint az intervenciós csoportban az RBD elleni ellenanyagszintek a kiindulási 71, 46 BAU (binding antibody unit)/ml-ről 7756, 68 BAU/ml-re emelkedtek az oltás utáni 14. napon. A tüskefehérje elleni IgG ellenanyagszint 98, 40 BAU/ml-ről 3684, 87 BAU/ml-re nőtt. Az oltási reakciók enyhék, illetve közepesen súlyosak voltak: a leggyakoribbak közé a fájdalom az injekció beadásának helyén (88%), a duzzanat (35%), a fejfájás (44%) és az izomfájdalom (43%) tartozott. Súlyos mellékhatást nem jelentettek. Hivatkozás: Borobia AM. ; Carcas AJ. ; Pérez-Olmeda M. Astrazeneca oltás tapasztalatok share price. et al. : Immunogenicity and reactogenicity of BNT162b2 booster in ChAdOx1-S-primed participants (CombiVacS): a multicentre, open-label, randomised, controlled, phase 2 trial. Lancet, Published Online June 25, 2021 S0140-6736(21)01420-3 Olvassa el ezt is! Pfizer vakcina: ezek a 2. oltás utáni mellékhatások Mikortól véd a Pfizer és a Moderna?
Az Európai Gyógyszerügynökség szerdán kiadott állásfoglalása szerint fel kell tüntetni a Oxford/AstraZeneca oltóanyagán azt a "nagyon ritka" káros mellékhatást, hogy az oltás vérrögképződést, illetve a vérlemezkék számának csökkenését okozhatja a beoltottaknál. Az azt álláspontot továbbra is tartják, hogy: az oltás előnyei ennek ellenére is felülmúlják az esetleges kockázatokat. Az Egészségügyi Világszervezet szerint is hatékony és biztonságos az oxfordi fejlesztésű vakcina. Ez történik azokkal, akik AstraZeneca után Pfizert kapnak. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Nos, ha így vizsgáljuk az adatokat, akkor már 92 százalékos védettség jön ki az első oltás hatásaként. Ennek fényében abszolút logikus Nagy-Britannia oltási bizottságának (JCVI) az állásfoglalása, miszerint több értelme van annak, ha minél többen megkapják legalább az első oltást, ahelyett, hogy ehhez viszonyítva az emberek fele kapja meg mindkét adagot. Miért bukdácsol az AstraZeneca? - Napi.hu. Maga a gyártó egyébként óva int ettől az elmélettől, nem feltétlenül azért, mert téves lenne, hanem mert, mint az ugyancsak rangos British Medical Journal is megírta január 6-i kiadásában, nincs arra adat jelenleg, hogy az első oltás által adott védettség tartós lenne, ezért továbbra is javasolják az emlékeztető oltás beadását, az eredeti menetrend szerint. Megszólalt az ügyben az EU gyógyszerhatósága, az EMA is. Szerintük a második adag beadásának legkésőbb az első oltás beadása után 42 nappal kell bekövetkeznie. Ellenkező esetben a forgalomba hozatali engedély érvényét veszti, és úgynevezett off label, vagyis nem hivatalos használatnak minősül az oltás ily módon történő beadása.
Kommunikációs csőd Az egyik fontos kérdés, hogyan kommunikáljuk a tudományos eredményeket. Az AstraZeneca azzal kezdte, hogy ellentmondó adatokat adott meg a brit és brazil teszteléséről, amit az Észak- és Dél-Amerikában keletkezett információnak kellett volna tisztázniuk az elmúlt hetekben. Ehhez képest a cég február közepén megjelentetett egy 79 százalékos vakcinahatékonysági adatot, amit egy hónap múlva 76 százalékra korrigált. AstraZeneca: az EU szerint nem kell felfüggeszteni, a franciák mégsem adják be 55 év alatt az oltást - Napi.hu. A különbség a két szám közt kicsi a tanulság nagy. Egyrészt okos vállalat csak tuti biztos, végleges adatokat közöl a tesztjeiről, nem kommunikál ilyesmiről addig, amíg le nem zárta a kísérletezést. Másrészt barátságos viszonyt ápol a független ellenőrző szervezetekkel - egy ilyen amerikai szervezetet figyelmeztetett arra, hogy a 79 százalékos adat elavult -, hogy azok ne egyből a nyilvánossághoz forduljanak, ha hibát találnak, hanem a céghez. Ezzel időt adnak arra, hogy a hibázó vállalat maga korrigálja az adatokat, elkerülve a látszatot, hogy valamit el akart titkolni, azaz csalni akart.