Az első és a legfontosabb a táplálkozással kapcsolatos. Az alultáplált gyermekek gyermekkorban gyakran fiatalabbak, de megfelelő étrend mellett felnőttkorukban elérhetik a normális szintet. Egy másik fontos szempont a hormonális egyensúlyhiány. A pajzsmirigy vagy a növekedési hormon által okozottak például befolyásolhatják a lassabb növekedési ütemet. Egyes gyógyszerek használata lelassíthatja a fejlődést. Erre példa a kortikoszteroidokkal való visszaélés. Ugyanakkor a krónikus betegségek, például az asztma, amelyek gyakran ilyen kezelést igényelnek, befolyásolják a növekedési sebességet. A hosszú távú egészségi állapotok, például a cisztás fibrózis, a vesebetegség vagy a lisztérzékenység, lassíthatják a növekedést és a magasság növekedését. Hány éves keurig van menstruáció. A rákos gyermekek is érintettek lehetnek. És a genetika felelős lehet az ilyen egyensúlyhiányokért. Néhány Down-szindrómás, Noonan-szindrómás vagy Turner-szindrómás gyermek várhatóan fiatalabb, mint társaik. Másrészt a Marfan-szindrómában szenvedők általában magasabbak.
Ki lehet véradó? Véradásra jelentkezhet minden 18 és 65 év közötti, legalább 50 kg testsúlyú egészséges felnőtt. Lehet-e enni, alkoholmentes folyadékot inni a véradás előtt? Igen, lehet enni, sőt kell, lehetőleg ne zsíros, nehéz ételt. Nagyon fontos, hogy elegendő folyadékot igyon a donor. Ha ezt nem tette meg, akkor célszerű a véradás előtt a véradóknak kikészített folyadékból hozzávetőleg fél litert elfogyasztani. Ha nem evett, akkor néhány darab kekszet is célszerű enni. Évente hányszor lehet vért adni? Férfiak akár 5-ször, nők maximum 4-szer adhatnak vért. Mennyi időnek kell eltelnie két teljes véradás között? A szabályos menstruációs ciklus. Legkevesebb 56 nap Milyen igazolványt kell bemutatni? Fényképes igazolványt kell bemutatni az adatok felvételéhez, pl. személyigazolvány, diákigazolvány, jogosítvány, útlevél valamint a TAJ kártyát és a lakcímkártyát is vinni kell. Szükség van a társadalombiztosítási szám ( TAJ) bemutatására is? Igen Mi történik a véradás előtt? A vérellátó munkatársai szóban tájékoztatják a véradás teljes folyamatáról.
Ez esetben szintén két standard irányban készül felvétel, viszont a mammográfia előtt vagy után a radiológus tapintásos emlővizsgálatot is végez. Klinikai mammográfia esetén a radiológus a vizsgálat után azonnal tájékoztatja a beteget, hogy az eredmény teljesen negatív-e, vagy esetleg további vizsgálatok szükségesek. Mennyi időt vesz igénybe? Az előkészületek, majd a teljes, mindkét oldalon végzett standard mammográfia körülbelül 5-10 perc alatt készül el. Hogyan kell készülni rá? A mammográfiát célszerű időzíteni: legoptimálisabb időpontja a menstruáció kezdetétől számított 7. és 12. nap között van, a beavatkozás ekkor a legkevésbé fájdalmas. Menopauza után nincs szükség különösebb időzítésre. Hány éves korig van menstruáció késése. A mammográfia sugárterheléssel jár? A mammográfia röntgensugárzással működik, í gy jár vele sugárterhelés, viszont csak minimális: ez az eljárás a legkisebb sugármennyiséggel dolgozó radiológiai vizsgálómódszer. Alkalmazásakor körülbelül akkora sugárterhelés éri a nőket, mintha repülővel elmennének New Yorkba.
Máskor a menstruáció ugyan a várt időben jelentkezik, azonban nagyobb mennyiségű vér távozik, és a vérzés esetleg darabossá, alvadékossá válik. Sok esetben pedig nem a megszokott időközönként, hanem gyakrabban menstruálunk, vagy a ciklusok között pecsételő vérzés jelentkezik. Mi okozhat vérzészavart? Hány éves korig van menstruáció előrehozása. Vérzészavarról akkor beszélhetünk, ha a ciklusok hossza, a vérzés időtartama, vagy erőssége megváltozik: ha 24 óránál hosszabb időn át tapasztalunk szokatlanul erős vérzést, vagy ha a ciklus 21 napnál rövidebbé vagy 35 napnál hosszabbá válik. Problémára gyanakodhatunk akkor is, ha a vérzés szabályos, ám tovább tart 7 napnál, vagy ha legalább 3 hónapja nem menstruáltunk és nem vagyunk terhesek. Fentieken kívül a szokatlanul fájdalmas, vagy a szokványosnál erősebb görcsökkel kísért menstruáció is bajt jelezhet. A menstruációs zavarok hátterében gyakran általános okok húzódnak meg, mint például a helytelen táplálkozás, egyes életmódbeli változások, az erőteljes fizikai aktivitás, a stresszes életmód, bizonyos gyógyszerek szedése, méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD) használata, vagy akár az étkezési zavarok.