Szent Mártonra emlékeztek a kőszegi, Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium diákjai, pedagógusai november 11-én. A nap programjaihoz minden korosztály csatlakozott az intézményben. Az óvodásoknak rajzpályázatot hirdettek, amire a legkisebbek a szüleik segítségével készülhettek. Sok értékes és látványos alkotással lett gazdagabb az óvoda s a kíváncsi érdeklődők. A délelőtt során a legkisebbeket meglátogatták az általános iskola 7. évfolyamának népi játékos lányai: megszólaltatták az alsó tagozaton tanult libás játékokat, s néhányat ajándékba is vittek a kicsikhez egy papírszínházas mese kíséretében. A gimnázium tanulói erre a napra egy újsággal készültek az általános iskolások számára: "különkiadással", amiben a Szent Márton kultusz helyi vonatkozásai, rejtvények, recept és barkácsolási tippek egyaránt megfértek a nap tematikájához kapcsolódóan. Az általános iskola alsó tagozatán – mint minden hétfőn – közös imával kezdődött a nap. A délelőtt során megelevenedett Szent Márton legendája a papírszínházban, különböző foglalkozásokon kreatív technikákkal barkácsoltak a gyerekek; a finom tízórai, s a Szent Márton köpenyének jócselekedetekkel való megtöltése közben pedig kedvükre böngészhették az alsósok az újságot.
Ez volt a Szent Márton vesszeje, melyről azt tartották, ahány ága van, annyit malacozik majd a disznó. Köszöntőt is mondtak hozzá. Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódtak: Muravidék lakói szerint például Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Mint minden jeles naphoz, Márton napjához is kapcsolódnak időjárásjósló praktikák és megfigyelések: -A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. -Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. " Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. " Az Európai Kulturális Tanács 2005. áprilisi luxemburgi ülésén kiválasztották az Európát átszelő 15 tematikus kulturális útvonalat, amelynek egyike az "Szent Márton kulturális út", mely Szombathely és a franciaországi Tours városa között húzódik. Manapság egyre több helyen élednek fel a Márton-napi népszokások, óvodákban, iskolákban is például.
Ha kicsit még visszamegyünk az időben, akkor azt a magyarázatot találjuk Márton nap és a libája ünnepére, hogy november 11. ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, ezért a rómaiak ezen a napon nagy lakomákat csaptak – megkóstolták az új bort és az új termés is még kitartott – így aztán ünnepelték, hogy jövőre is jó termés legyen. A rómaiak ezen a napon Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték és liba lakomát csaptak, mely Mars isten szent madara volt. Ezt a jó szokást aztán átvették a keresztény naptárba is. Mivel a lúd római neve "avis Martis" (Mars isten madara) így aztán könnyen lett belőle Márton madara -lehetett ezen a napon libát ölni és jó kis liba lakomát csapni – keresztény módra is. A reformáció idején tovább fejlődött ez az ünnep, mert Luther Márton nevenapján szintén volt ok a liba lakomára és poharazgatásra. A téli pihenés kezdete Ez az ünnep mindenképpen a betakarítási munkák befejezésének és a jó termés megünneplésének örömét szolgálta. Ezzel a nappal kezdődött a téli pihenés a temészet és az ember számára is.