Tanulmány a nőkről 1967-es magyar film Rendező Keleti Márton Műfaj filmvígjáték Forgatókönyvíró Gyárfás Miklós Főszerepben Polónyi Gyöngyi Bodrogi Gyula Ruttkai Éva Venczel Vera Narrátor Darvas Iván Zene Fényes Szabolcs Operatőr Hildebrand István Vágó Morell Mihály Gyártás Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 90 perc Forgalmazás Forgalmazó Mafilm Bemutató 1967 Korhatár 12 év További információk IMDb A Tanulmány a nőkről című magyar filmvígjáték 1967-ben készült, rendezője Keleti Márton, a főszereplők Polónyi Gyöngyi, Bodrogi Gyula, Ruttkai Éva és Venczel Vera. A film főslágere Fényes Szabolcs Szeretni bolondulásig című dala Latinovits Zoltán előadásában hangzik el. ORIGO CÍMKÉK - Latinovits Zoltán. Cselekménye [ szerkesztés] Három különböző korú házaspár házassága megromlik a férjek hosszú hivatalos távolmaradásai miatt. Feleségük beadja a válókeresetet. Képviseletükkel a szép, fiatal kezdő ügyvédnőt, Képes Verát bízzák meg. A férjek mind beleszeretnek a leányba, akit végül ezért fegyelmileg egy évre eltiltanak hivatása gyakorlásától, a feleségek pedig elállnak válási szándékuktól.
Latinovits Zoltánnak régi álma volt, hogy rendezhessen, de erre az "illetékes elvtársak" nemigen adtak lehetőséget. 1971-ben azonban gyakorlatilag száműzték a fővárosból, és a Veszprémben töltött két évad alatt két olyan bemutatót jegyzett rendezőként, amely métán helyet kér magának a nagy rendezések sorában. A '71–72-es évadban színre vitte Németh László Győzelem című darabját, majd a '72–73-asban Gorkij Kispolgárok című színművét. Koltai Tamás a Színház 1973 májusi számában így ír erről a (két) rendezésről ( A tétnélküliség drámája): Az első, ami vitathatatlan a veszprémi Kispolgárok-előadásban: Latinovits Zoltán rendezői professzionalizmusa. Németh László Győzelem című drámájának színpadra állításakor még úgy tűnhetett föl némelyek szemében, mint a hályogkovács, aki nincs tudatában annak, hogy életveszélyesen operál. SZON - Nemes Nagy Ágnes életművét mutatja be szabadtéri kiállításán a Várkert Bazár. Látszat volt az is; Latinovits nem a dráma ellen rendezett, hanem megkövesedett előadási hagyományok ellen. Nem a zárt drámai konstrukciót verte szét, s főként nem az írói gondolatot, hanem csak azokat a szcenikai közhelyeket, amelyek a színpadi gyakorlatban hozzáragadtak a Németh László-drámákhoz.
Képtelenségnek tartja a helyzetet – a Kádár-kor hajnalán járunk –, amelyben megoldhatatlan, hogy szerelme meleg ételhez jusson még a színházban, az éjszakába nyúló próba után. Latinovits Zoltán két hét szakszervezeti lét után a festőművész Márffy Ödön villájában intéz maguknak átmeneti szállást. Márffy felesége naponta cseréli a képeket a színészpár ágyával szemközti festőállványon. Megrázó sorok: ezt írta az utolsó levelében Latinovits Zoltán a halála előtt | Femcafe. A tél közeledtével mind színesebbek – a színészpár örömére. Ám az illendőség okán fél év után másik szállásra költöznek, ahol ugyancsak eltöltenek fél évet. Végül Ruttkai Éva vásárolt egy garzont a Bajza utcában. Ott éltek, amíg el nem kezdtek építkezni Budán. Ruttkai Éva színművésznő a Latinovits Zoltánnal közös otthonukban Budán, az Endrődi Sándor utcában (1972) Forrás: Fortepan / Lugosi Szilvia A színészkirálynő Ruttkai Éva hatvanas években eljátszott filmszerepei között meghatározó az 1965-ben készült, Keleti Márton rendezte Butaságom története című alkotás Kabók Katalinja. A kezdő, férje árnyékából nehezen kikerülő kezdő színésznő.
Rendező: Várkonyi Zoltán (1969) Forrás: MTI/Keleti Éva Demeter Imre a Film Színház Muzsikában megjelent elemzése a színésznő színi világban elfoglalt pozíciójáról is elárul valamennyit. A magyar színpadnak ez a máris valódi királynője csupa új színt villant fel, mintha azt is bizonyítani akarná: ha egy darab a maga korában ennyire modern, mint az Angliai Erzsébet, akkor most sem kopott meg. Erre pedig Ruttkai Éva mesterműve a leghatásosabb bizonyíték. Lélektani remeklés, ahogyan az apró bosszúkon, szeszélyeken át – mintha mindezzel csak valódi gondolatait álcázná – eljut a megérlelt cselekvésig; csúnyasága: átszellemült, nem szánandó vagy taszító rútság, sápadt-szelíddé teszi a vad indulat, a megfontoltság, az asszonyi gyengeséggel leplezett férfias erő és a férfias erővel takart asszonyi gyengeség. Jelenetei hiánytalanok; a menekülése az összeesküvőktől csupa emberi esettség. Essex halálos ítéletének aláírása tiszta fájdalom, és egyben színlelése is a fájdalomnak. A szerep maga: csupa ellentmondás, szédítő végletekkel, nem annyira történelmi, mint inkább fricska a történelemre.
A Lenyelt vágyak, Az éhes lélek gyógyítása és a Hogyan szeretsz? című könyv szerzőjével az evési szokások és a kötődési minták kapcsolatát tárják fel. Az előadásról részletesen itt olvashatsz » Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció Cover-fotó: RTL Klub/Reggeli OLVASD EL EZT IS!
Ruttkai Évával gyerekkori barátok voltak Fotó: RAS Archív – Pár évvel ezelőtt megkaptam a mozdonyvezető vallomását, amelyben feketén-fehéren az áll, Zoli tárt karokkal állt a síneken, és ő már nem tudta lefékezni a vonatot. Nem tudom, kinek állt érdekében hogy a jegyzőkönyvet eltüntetve meghamisítsa a valóságot, balesetnek beállítva a történteket. Zoli ugyanis pszichésen rossz állapotban volt. Nemcsak a halála előtti időszakban, hanem állandóan – folyatja a zenész. – Kezelésekre kárt, gyógyszereket szedett, voltak depressziós időszakai, kórházban is kezelték. Egy időre kijött a depresszióból, majd újra elhatalmasodott a betegsége, így telt és így múlt el az élete. (... ) Mi Zolival féltestvérek voltunk, de ez ilyenformán a családban sosem hangzott el. Úgy nőttünk fel, mint édestestvérek. Pici gyerek volt Zoli, amikor az édesanyám elvált az apjától, akivel utána nem is volt kapcsolata, így Zoli az én apámat tekintette édesapjának. Papinak szólította, ahogy én és István testvérem is. Papi, aki nagyon realista ember volt, remek orvos, kardiológus, Zoli halála kapcsán azt mondta: 'Egy ilyen élet után ilyen halál jár. '