Az éjszakai kalandokat célszerű még az egyes rétek kaszálása, de legkésőbb június vége előtt elvégezni, mivel előfordulhat, hogy a madarak júliusban már nem szólnak, és így egész fészekaljak válhatnak a munkálatok áldozatává. A felmérések célja tehát, hogy minél pontosabban bemérjék az egyes szerenádozó kakasok éneklési pontjait, mely koordináták körül kerülnek kijelölésre a védőzónák, és ezeken belül a költés befejezéséig nem lehet kaszálni, így védve a fészkeket. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet bővelkedik a harisok számára alkalmas élőhelyekben, mocsárrétekben, így minden évben elvégzik a faj állományának felmérését. Az idei jó vízellátottságú év kifejezetten harisban gazdag, ugyanis a szokásos 1-2 éneklő hím helyett összesen 16 egyedet sikerült bemérni a tájvédelmi körzet különböző pontjain. A legtöbb udvarló az Inér-hát nevű terület mélyebb fekvésű részeiről került elő. Ökoturisztikai fejlesztés a Bükk-vidék Geopark területén - Hír - Ipolytarnóci Ősmaradványok. Korábban a haris sokkal nagyobb egyedszámban volt észlelhető a Taktaközben is, azonban az éghajlatváltozás következtében fellépő egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok, valamint az élőhelyeinek beszűkülése miatt ezen a vidéken is jelentősen megcsappant a populációja.
A bogarak képviselői közül védett faj az aranypettyes bábrabló, az érdes futrinka és a mezei futrinka, de megtalálható még a területen az óriás csíkbogár, szarvasbogár, az orrszarvúbogár, nagy hőscincér, kis színjátszó lepke, díszes tarkalepke és a mocsári szitkár.
Mozgalmas földtörténeti múlt emlékei, festői sziklák és szűk völgyek között, erdőkben és egykori ligetes legelőerdők vidékén kanyarog a Bátor tanösvény, melyet a Turisztikai Központ új épületével együtt adtak át a 64, 58 millió forintos, vissza nem térítendő, európai uniós támogatás segítségével megvalósult "Turisztikai fejlesztés Bátor Községben" projekt keretében. Bátor látképe Ahol a Bükk nyugaton véget ér, és a Heves–Borsodi-dombvidék erdős hullámai kezdődnek, az erdők ölelésében e két tájegység határán fekszik egy aprócska, alig 390 lelkes palóc falu, Bátor. Már a bronzkorban megjelent itt az ember, és a régészeti leletek alapján eleink már a kora Árpád-korban megtelepedtek a Laskó- és az Aranyos-patakok összefolyásánál. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ezt az erdőkkel, legelőkkel tarkított hegyvidéki tájat az ember legalább egy évezrede alakítja, felhasználva a természet nyújtotta erőforrásokat, lehetőségeket. Az ember és a táj e hosszas együttélése során alakult ki ez a vidék, melyet most már egy újonnan létesített, 8, 6 kilométer hosszú tanösvény is bemutat.