Szinyei életútját egyrészt a 19. századi kortársak műveinek kontextusában, másrészt az élete végén kialakult kultuszából visszavezetve, a beérkezett művész pozíciójából visszatekintve ismerhetjük meg a tárlaton. Három évtizeddel a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású életmű- kiállítása után, még jól ismert művei is eddig nem látott válogatásban, sajátos tematikus egységeken keresztül, új fénytörésben jelennek meg. A hazai és külföldi kölcsönöknek köszönhetően olyan Szinyei-művek is bemutatásra kerülnek, melyek csak ritkán láthatók: Anya és gyermekei I., Tündérek tánca, Parkban, Önarckép bőrkabátban, Szinyei Merse Zsófi portréja. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873; Forrás: MNG A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül. A kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit.
A magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A 2021. november 12-től látogatható, mintegy 120 művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A párhuzamosan kibomló kultusz- és képtörténet a művész kultúrtörténeti helyéről és művészetének jelentőségéről alkot új összképet. A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi – elsősorban osztrák, német és francia – kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be. A tárlatra több mint húsz külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem Szinyei kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel.
Külföldi tárlatokon is kiállított és mindenhol nagy elismerést aratott, 1900-ban a párizsi kiállításon a Hóolvadással ezüstérmet, 1901-ben Münchenben a Majálissal nagy aranyérmet nyert. 1911-ben a Római Nemzetközi Művészeti Világkiállításon 19 műve különteremben szerepelt, ő pedig nagydíjat kapott. Első önálló tárlatát 1905-ben a Nemzeti Szalonban rendezték meg: 89 munkáját mutatták be, köztük a külön erre az alkalomra készült Szurkos fenyő című képet. Második gyűjteményes kiállítása 96 alkotással az Ernst Múzeumban volt 1912-ben, érdemeit a Szent István Rend kiskeresztjével is elismerték. Még megélhette munkásságának legnagyobb kitüntetését, amikor 1914-ben a Szépművészeti Múzeum felállította a Szinyei Termet. Utolsó képét 1918-ban festette meg Csend címmel, a következő év tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. 1920-ban bekövetkezett halála után negyven nappal a művésszel közeli kapcsolatban állók megalakították a Szinyei Merse Pál Társaságot, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb művészeti egyesületét, azzal a szándékkal, hogy ápolják emlékét, s pártolják a fiatal tehetségeket.
1869-re jutott el a plein air ihlette egyéni formanyelvéhez, ennek első példái a Ruhaszárítás és A hinta című könnyed, vázlatszerű képek. Témái többször visszatértek a mitológiához (Nőrabló faun, Bacchanália), de ezekkel egy időben festette a Lovasok és a Puszta gólyamadárral című, a természetábrázolására törekvő képeit is, míg a család jernyei birtokán portrékat készített (Szinyei Merse Zsigmond arcképe csibukkal, A művész édesatyja karosszékben). Az Anya és gyermekei néven ismert képével aratta első jelentősebb sikerét, melyet egy műkereskedő azonnal megvett, jelentős lírai műve a tájba komponált Szerelmespár is. 1869 novemberében megszakította tanulmányait és önállóan kezdett dolgozni, nem sokkal később haza kellett térnie, hogy beteg apja helyett a családi birtok ügyeit intézze. 1872-ben utazott vissza Münchenbe, és elkezdte festeni fő művét, a Majális t, mellyel 1873-ra készült el. A magyar plein air festészet remekét műteremben készítette, tárgya Manet és Monet motívumaira emlékeztet.
Többször próbált önálló egzisztenciát teremteni, azonban mindig visszatért a szülői birtokra. Mikor 1869-ben édesapja megbetegedett, hazaköltözött, hogy a birtokot irányítsa. Környezetében furcsa figurának tartották és értetlenkedve álltak azon tény előtt, hogy a nemesi származásához illő politikai vezetés helyett inkább csak "festeget", olykor a szabadban mezítláb, amit abban a korban a legkevésbé tartottak nemes emberhez méltónak. Az 1873-as év kiemelten fontos a festőművész életében. Ebben az időben Münchenben tartózkodott és ekkorra készíti el a " Majális " című főművét, amivel a plein-air első közép-európai képviselőjévé vált. A mű nagy elismeréseket váltott ki festőtársai körében, azonban a kritikusoknak már kevésbé nyerte el tetszését. Mintha előre tudta volna ezt Szinyei, ezért önmagát is felfestette a képre szándékosan a hátsóját mutatva a negatív hangvételű kritikusoknak. Még ebben az évben beleszeretett barátja gyámleányába, Probstner Zsófiába, akit év végén feleségül is vett.
A fiatalember eleinte nehezen boldogult a száraz akadémiai képzés kötelező lépcsőfokaival. Mint korai csendéletei (I. kép) bizonyítják, már nagyváradi festőtanára, Mezey Lajos műtermében megtanulta az olajfesték kezelését, a naivan természetes, valósághű színekkel történő előadásmódot. Ezek után az antik szobrok gipszmásolatainak akadémikus lerajzolása érthetően kínlódás volt számára.
Az őt híressé tevő átköltéseket legkiválóbb kortársainak hada ítélte el; fordítási, az antik formákat elvető és helyesírási tanait a hivatalos literatúra mindig elvetette. Életútja is többször elsodorta az irodalmi élet... Test és lélek A világlíra 1400 költeménye - Faludy György műfordításai Faludy György Faludy György a múlt század harmincas éveinek végén a világirodalom ezer legszebb versét készült lefordítani. A grandiózus kötetet csaknem fél évszázadon át érlelte, hiszen először 1988-ban látott napvilágot. Faludy György: Drága Attila, írjál már egy verset! - Faludy György: Drága Attila, írjál már egy verset! - vers.hu. Rotterdami Erasmus Faludy György Faludy György Rotterdami Erasmusról írt életrajzi regénye Londonban jelent meg 1970-ben, majd három évvel később németül is kiadóra talált. A forradalom emlékezete Faludy György Faludy Zsuzsa A kötet, mely 1956 félszázados évfordulójának állít emléket, Faludy György közéleti témájú publikációinak és nemegyszer nyersen őszinte lírájának ötvözete. Pokolbeli víg napjaim Faludy György Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében.
Az '56-os forradalom után Bécsen és Párizson át Londonba vezetett az útja. A hatvanas években élt Firenzében és Máltán, majd 1967-ben Kanadában, Torontóban telepedett le. A rendszerváltáskor költözött ismét Magyarországra, 2006-ban bekövetkezett haláláig itt élt.
A temetése? Hát, az lepett meg engemet, amikor ott a sírjánál álltam, Illyés Gyula megjelenik, a legjobb barátja, aki egy szót se küldött az Attila sírjához. Később aztán játszotta a jót, a nagy barátot. Különben én Illyés Gyulával jóban voltam. Csodálatos módon nemcsak jóban voltam, hanem amikor börtönben voltam, ő volt az egyetlen, aki valamit tet t értem. Révaival beszélt, és próbálta Révait meggyőzni, hogy engem jogtalanul csuktak le, és Révai állítólag tett is valamit, de én nem éreztem annak semmiféle hatását. Faludy György: Versek 1926-1956 (Alexandra Kiadó, 2016) - antikvarium.hu. Illyésnek egy jó verse van, az Egy mondat a zsarnokságról. Túl nagyra tartották egész életében. Azért, mert komoly volt és méltóságteljes már fiatalon. A kommunisták azt mondták, ez kommunista, a nácik azt mondták, ez náci, a liberálisok azt mondták, Illyés Gyula liberális ember, a szociáldemokraták pártjának meg tagja is volt. Mindenki azt hitte, vagy azt képzelte, hogy az ő embere. Hogy kit tartok igazán említésre méltónak a jugoszláviai magyar írók közül? Én írónak a Herceget.
MÁRKOSZ ÁRGENTÁR OSZ Fehér leányszoba 5 Jó tanács 6 RHUPHINOSZ Kikötői szajha 7 ÁBID IBN ÁL-ÁBRÁSZ Vén törzsfőnök fiatal feleségéhez 8 ISMERETLEN SZANSZKRIT KÖLTŐK Kamaszfiú és az asszony 10 Tiltott szerelem 11 Szeretkezés közben 12 Szeretkezés után 13 ÁMÁRU A nő ellenáll Fiútestvérek 15 ÁBÚ NUVÁSZ Formális vacsorameghívás a nemes fiatalember, Jáhjá ál-Árgátnak 16 Hadgyakorlat 17 A háromszög megoldása 19 LIU TEH-ZSEN Hárfásláünval a fogadóban Különös esküvő 21 Alkonyi lovaglás. 22 Lányos családnál 23 Házitanító lettem •9, 1 IBN ÁL-ÁBBÁR Ártatlan fiú 25 ÁL-MÚTÁMID, SEVILLAI KIRÁLY Kard nevű apródomhoz 27 HSZIN CSI-CSI Ékes kurtizánnal, fiatalon 28 ISMERETLEN LATIN KÖLTŐ Lányka voltam 29 FRANCOIS VILLON Chanson a párisi szépasszonyokról •32 --' MERRE DE RONSARD Ölelj meg, kedvesem 34 Köszöntelek, csodás barázda 35 Ágyő, ovális női kagylócskák 36 JOHN DONNE Elégia a vetkőzésről 37 FRANCISCO DE MEDRANO Óda egy kurtizánhoz. 39 SIR JOHN DAVIS.
S hány friss fűszáli Mind jó barát. Rücskös facsészémet fogom, s élvezem a rizs jó szagát, az összekoldult adományt. Nem kérek szákét, sem dohányt. Pénz, hírnév nem kell. A közöny bő köpenyébe öltözöm, s megyek ösvényemen, ahol előttem oly sok Buddha járt. Téli éj Fiatalon, a nagy, üres teremben virrasztottam könyvem s a mécs felett, megtöltöttem olajjal sok ezerszer, s nem tudtam még, hogy hosszúak a téli éjjelek. Rongyok, koldusbot Rongyok, koldusbot: ez az élet, az életem. Vizet iszom. Ennivalóm? Útközben szerzem. Kertem? Azt verje fel a gyom. A holdat nézem éjjelente, és virradatig verset mondok, virágokra leselkedem naphosszat réten, temetőben. Mióta szerzetes vagyok, s elindultam a kolostorból, ilyen lusta, haszontalan, rozzant vén gebe lett belőlem. Előttem havas hegycsúcsok hegycsúcsok, mögöttem havas hegycsúcsok és szakadékok. Fűből van kunyhóm ajtaja. Becsukom. Ha eszembe jut ifjúságom a havas téli éjszakákon, kis ágakat rakok a tűzre, s vén szakállamat huzigálom.
Extra Garancia Standard A termék eredeti garancia idejének lejáratát követően, rendeltetésszerű magánhasználat mellett fellépő, tartós belső hibából eredő, a termék alkatrészeinek előre nem látható meghibásodása esetén nyújt fedezetet a biztosítási feltételekben meghatározottak szerint. Extra Garancia Balesetbiztosítás Baleseti jellegű külső hatás következtében fellépő fizikai károsodás során keletkezett meghibásodásra nyújt védelmet, az eredeti garanciaidő alatt. Akár töréskárra is! Extra Garancia Prémium Mind a Standard, mind pedig a Baleseti csomag szolgáltatásait együttesen tartalmazza. A Standard csomag bővített változata, amely a termék eredeti garancia idejének lejártát követően fellépő műszaki hibák mellett a biztosított termék baleseti jellegű meghibásodásaira is fedezetet nyújt a biztosítási feltételekben meghatározottak szerint. Akár töréskárra is! További információért kattints ide!
A Pokolbeli víg napjaim nem kevésbé megrázó folytatása a forradalomról, a menekülésről, a hontalanság első éveiről mesél. A költő megpróbáltatásai nem érnek véget a recski táborból való szabadulással: a vörös zsarnokság igáját nyögő Magyarországon újabb meg újabb megpróbáltatások várnak a nyughatatlan költőre. A forradalom extázisát a menekülés követi, s mire Faludy megtalálná a helyét világban, újabb tragédia taglózza le: felesége halála.