Az idei, rendkívül gyenge Oscar-jelöltek között kifejezetten kellemes meglepetés Kenneth Branagh önéletrajzi ihletésű filmje. A Belfast egy klasszikus felnövéstörténet, amelyben egy gyermek hányattatásait követhetjük végig a hatvanas évek végének csaknem polgárháborúba fulladt Írországában. Poirot / Halál a Níluson. A képek festőiek, a forma azonban majdnem a tartalom rovására megy. Kenneth Branagh kétségkívül az egyik legsokoldalúbb és legelismertebb brit filmalkotó: eddigi karrierje során nyolc alkalommal jelölték Oscarra, a legjobb egész estés és rövidfilmért, a legjobb rendezésért, a legjobb férfi fő- és mellékszereplőjéért, valamint a legjobb adaptált és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó szoborért egyaránt versenyzett. És bár mindez idáig egyetlen jelölését sem váltotta díjra, mégis döbbenetes ez a teljesítmény, különösen azért, mert egyébként nem mondhatnánk róla, hogy egy kifejezetten biztoskezű művészről lenne szó. Jellegzetes színpadias stílusa kitűnően működik, ha Shakespeare-adaptációról van szó ( V. Henrik, Sok hűhó semmiért, Hamlet), de rögtön erőltetetté válik, ha egy Agatha Christie-regényt kell vászonra ültetni ( Gyilkosság az Orient expresszen, Halál a Níluson).
A februári premiert követően Branagh már arról beszélt, nem kizárt, hogy franchise lesz ebből, sőt, a jövőben nem csak a belga detektív, hanem Jane Marple történeteit is szívesen a mozivászonra vinné. Annyi már bizonyos, hogy készül a harmadik produkció, melyet szintén a brit színész-rendező visz vászonra, és ő is játssza majd a főszerepet. Ilyen volt felnőni az utcai lázongások idején. Amikor ismételten nyúlnak a készítők olyan regényhez, melyből már több – köztük jó – adaptáció készült, érdemes feltenni a kérdést, mi újat tehet még hozzá a történethez a produkció. A mai olvasók képzeletében Hercule Poirot karaktere, ahogy Christie megírta, alacsony, gömbölyded alakjával, piperkőc külsejével, kackiás, gondosan ápolt bajuszával leginkább David Suchet alakjával forr össze, aki több mint két évtizeden át, egészen 2013-ig számos produkcióban formálta meg a belga detektívet. Suchet minden bizonnyal a leghitelesebb filmbeli alteregója a regénybeli detektívnek, nemcsak megjelenésével, hanem finomkodó stílusával és visszafogott játékával is hű marad a regénybeli Poirot-figurához.
Christie egészen az 1920-as évektől írt Poirot könyveket, mígnem 1975-ben, a Függöny című regényben vetett véget a detektív életének, aki a leírtak szerint 96 évesen, szívbetegség következtében hunyt el. A filmvásznon több színésznek is lehetősége volt belebújni Poirot bőrébe, leginkább mégis David Suchet alakítása emlékezetes. Box Office Magyarország: Alig csökkent az érdeklődés az Uncharted iránt, de a Halál a Níluson sikere azt sugallja, hogy a mozizási kedv végérvényesen visszatért!. Suchet a 1990-es évek elején vette át a nyomozó szerepét, filmes alakításai mellett pedig elsősorban Shakespeare színészként ismert. Évadok: Stáblista: Szereplők James Japp rendőrfőnök április 7. - csütörtök április 14. - csütörtök
Ha viszont Miss Marple a főszereplő, és a gyilkosság indítéka pénz vagy egy viszony, a tettes jellemzően a regény későbbi szakaszában bukkan csak fel. A kutatás egyik résztvevője, James Brenthal szerint Agatha Christie regényeiben szinte mindig van egy "fő nyom", amely általában a kötet felénél bukkan fel, méghozzá olyan módon, hogy az olvasó emlékezetébe vésődjön. Amennyiben a regényben sok a szárazföldi közlekedési eszköz, a gyilkos jellemzően inkább nő. Ellenben ha inkább vízi járművek és repülőgépek szerepelnek a könyvben, az elkövető nagy valószínűséggel férfi. Ha az áldozatot megfojtják, szinte biztos, hogy a tettes férfi, előfordul azonban, hogy női tettestárssal. Ha vidéki házban játszódik a történet, a gyilkos többnyire nő - állapították meg. Gyilkossag a niluson videa. A Halál a Níluson című klasszikus esetében például a következőképpen fejthető meg, ki a gyilkos: az áldozat Linnet Doyle, született Ridgeway. A közlekedési eszköz vízi, tehát az elkövető vélhetően férfi. E szerint Simon Doyle, Tim Alerton, Doktor Bessner, Andrew Pennington, Mr. Ferguson, Jim Fanthorp, Fleetwood és Guido Richetti alkotja a gyanúsítottak körét.
Ha a klímát túlméretezik: a fölösleges pluszfogyasztás mellet, drágább lesz a berendezés is. Szerver szobák, üzlethelyiségek stb., ahol az átlagnál nagyobb hőleadás történik kérjék helyszíni felmérésünket. Mekkora teljesítményű klimát vegyek. Teljesítmény – helység térfogata (légköbméter) – helység alapterülete Klíma névlegesteljesítménye Helyiség térfogata(légköbméter) Helyiség alapterülete(belmagasság: 2, 7m) 2, 5 kW 81 m3 30 m2 3, 5 kW 116 m3 43 m2 5, 2 kW 173 m3 64 m2 7, 1 kW 238 m3 88 m2 10, 5 kW 351 m3 130 m2 14, 1 kW 470 m3 174 m2 Extrém körülmények között (tetőtér, déli fekvésű helyiségek, nagy üvegfelületek) 40 Watt/m3-rel is számolhatunk. Klíma névleges teljesítménye 62 m3 23 m2 89 m3 33 m2 130 m3 48 m2 178 m3 66 m2 262 m3 97 m2 354 m3 131 m2 Az inverteres klímaberendezések esetében is fontos, hogy elkerüljük az alulméretezést, különben elveszíthetjük az inverteres klíma által kínált kimagasló komfortérzetet, kedvezőbb fogyasztást és a berendezés élettartama is lerövidülhet. Mivel a legtöbb gyártó legkisebb teljesítményű klímaberendezései 2, 5 kW-osak, ezért kisebb szobákba csak inverteres klímák beszerelését javasoljuk.
Akkor oda aztán kell a hűtés, és 50nm-en már szenvedne a klíma. Tavaly 3-4 ilyen extrém meleg nap volt, és ahogy említettem az 50nm-es panelt 24, 3 fokra tudta hűteni egy ekkora teljesítményű klíma, miközben maxxal dolgozott.
Hiába csak pár éves modell, amit rendkívül kedvező áron szeretnének nekünk eladni, kicsivel drágábban olyat vehetünk, ami a különbséget akár duplán hozza vissza, mert mondjuk sokkal kevesebbet fogyaszt. Természetesen lehetnek kivételek, mikor egy korszerű és megbízható modellt kedvező áron meg tudunk vásárolni és történetesen még az otthonunkba is megfelelő a teljesítménye, azonban egy-egy elhamarkodott vásárlás előtt érdemesebb szakértő tanácsát kérni, melyre nálunk ingyen is lehetősége nyílik! Mekkora klímát válasszunk? Egy 90 nm-es tetőtéri lakásba mekkora klímát vegyek? Elég a 3.5 kw-os?. A klímák méretét laikusok elsősorban a lakás alapterületéhez képest kalkulálják ki, pedig ezen kívül számos tényezőt illene figyelembe venni. A gyors átlagszámítás valójában egy kiindulási alap kellene legyen, majd ebből számolunk tovább, ha láttuk az ingatlant. Tévesen gondolják, hogy a falak szigetelése a legfontosabb befolyásoló tényező ilyen esetben, hiszen persze, sokat számít, de egy napsütötte ablak, főleg ha hatalmas, a függöny ellenére is rengeteget dolgozik a lakás hőmérsékletén.