Állandó keverés mellett felforraljuk, sóval, borssal ízesítjük, és belekeverjük a sajtot. A meghámozott, felszeletelt burgonyából egy réteget tűzálló tálba rakunk, rásimítjuk a húsmasszát, majd még egy réteg burgonya következik. Meglocsoljuk a besamelmártással, rátesszük maradék, szeletekre vágott paradicsomot, és előmelegített sütőbe toljuk. 200 fokon 15-20 perc alatt megsütjük. Elkészítési idő: kb. 50 perc, Energiatartalma: kb. 2470 kJ (590 kcal) / adag. További receptekért kattints a Recepttárra, ha a hozzávalókról és a konyhai eljárásokról informálódnál, gasztroszótárunkra!
Ez is pusztán érzelmi dolog: akinek az anyukája, vagy a nagymamája virslivel készítette vagy éppen sajtot reszelt a tetejére, és így szerette, így szokta meg, az nem fogja a saját konyhájában sem másképp készíteni. Aki viszont éppen, hogy utálta, amit gyerekkorában elétettek, nyilván kísérletezni fog. Gourmet krumplik A Gourmet Fesztivál minden évben ad egy feladatot a séfeknek, egy témát, amit megújíthatnak, átdolgozhatnak és bemutathatják saját verziójukat. Minden évben ék egyszerűségű ételeket választanak ki a szervezők, hogy a feladat minél nehezebb legyen: két éve például a rakott krumplit ▼ vették elő. Volt, aki a csőben sült, tejszínes francia gratin dauphnoise-zal ötvözte, más feltekerte, vagy éppen az alapanyagokat elemeire szedte, külön készített el mindent, csak aztán rakta egy tányérra a szereplőket. Az elfogadott alaprecept, és változatai A rakott krumplit a legtöbb családban úgy készítik, hogy előbb egészben megfőzik a krumplit és a tojást, majd ezeket megpucolják, felszeletelik és egy kivajazott tálban tejföllel, kolbásszal rétegezve lerakják, végül az egészet összesütik.
Napjainkban a kitöréseket padról, kávézóból, magaslati kilátóból, vagy akár a 110 éves Old Faithful Inn-ből is megtekinthetjük. Ez utóbbi fogadó a világ egyik legnagyobb rönképülete, építészek, hírességek, és ide vetődő egyéb kalandorok szíve csücske. A Yellowstone Nemzeti Parkban található a Föld összes gejzírjének fele. Bölények A Nemzeti Parkban 2500-5000 vadon élő bölény él. Az egész világon ez az egyik legjobb megfigyelőhelyük, hiszen a kőkorszak óta ezen a területen élnek. A park bölényei két nagy csoportra oszlanak. Az északi csorda a Lamar-völgyben és a környező fennsíkokon, míg a déli csorda a Hayden-völgy környékén él. Óriási élmény a csorda mozgását figyelni a zöld dombok között. A mai Egyesült Államok területén egykor 30-60 millió bölény élt.
A vulkáni tevékenység azóta sem hagyott alább, több kitörést is regisztráltak, de félnünk nem kell: az utolsó 640 000 évvel ezelőtt történt. Vulkánok és forró gejzírek ide vagy oda, a térségben már tizenegyezer évvel ezelőtt is éltek indiánok, akik halászattal, vadászattal tartották fenn magukat, a régészek obszidiánból készített eszközeiket is megtalálták. Yellowstone Nemzeti Park Shutterstock A modern ember 1807-ben járt először a mai park területén: John Colter felfedezőnek azonban senki sem hitte el, hogy egy "pokolbéli kénköves" helyet látott, ahol még a sár is fortyog, és forró víz tör elő a földből. A következő évben a területen járó prémvadászok azonban rendre megerősítették a "mesét". A területen élő első telepesek érdekes módon használták a gejzíreket: állítólag bedobták a szennyes ruhát a kamrákba, amit a forró víz tisztított meg, miközben kilőtte a magasba. 1869-ben a Folsom-expedíció, a Washburn–Langford–Doane-expedíció tagjai, majd Ferdinand Vandeveer Hayden derítette fel a park területét.
A Yellowstone Nemzeti Park tulajdonképpen nem más, mint egy hatalmas szupervulkán kráterében létrejött ökorendszer. Az Amerikai Egyesült Államokban van, Wyoming, Montana és Idaho államok területén, a Sziklás-hegységben. 96%-a Wyoming állam területén fekszik. A park a Yellowstone folyóról kapta a nevét. Nemcsak a világ legrégebbi nemzeti parkja, hanem az egyik legszebb is. A gejzírjeiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről vált nevezetessé. A park közel 9000 négyzetkilométernyi területén 10 ezer geotermális jelenség található: gejzírek, melegvizű hőforrások, iszapmedencék, és fumarolák. A fumarola olyan nyílás a földkérgen, amelyen keresztül gőz és gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, hidroklórsav, hidrogénszulfid, bórsav, alunit, ammónia) törnek a felszínre. A fumarolából kitörő vízgőz hőmérséklete általában 200-900 °C. Yellowstone és talán a világ leghíresebb gejzírje az Old Faithful-gejzír a Felső Gejzír Medencében (Upper Geyser Basin), de a parkban található a világ legnagyobb aktív gejzírje is, a Steamboat-gejzír (Gőzhajó-gejzír) a Norris Gejzír Medencében.
Hihetetlen, hogy még mindig a Yellowstone-ban járunk, ugye? A lépcsők állandóan változnak, hol az egyik, hol a másik forrás maradva aktívan. Nekünk, magyaroknak azonban szerencsénk van: csak Egerszalókig kell utaznunk, hogy ehhez hasonló, egyedülálló mészkőteraszokat megcsodáljunk. A Yellowstone szupervulkán robbanása következtében hagyott kráter is ékes bizonyítéka az itt munkálkodó természeti erőknek. Persze ne számítsunk klasszikus értelemben vett gőzölgő magmára és az azt körülvevő hatalmas kráterre. A robbanás szélét manapság hatalmas kanyonok jelzik a parkban. Ennek köszönhetően jöttek létre olyan győnyőrű vízesések, mint a festői Tower Falls (Torony Vízesések) a Yellowstone Grand Canyonjának nevezett területen. A kanyont minden irányból bejárjhatjuk autóval, sőt, a két hatalmas vízesések tetejéhez és lábához is letúrázhatunk 30 perces séta keretén belül. Lower Yellowstone Falls A Yellowstone látványosságainak körbejárása egy 2-3 napos vagy akár egy hetes programot is igénybe vehet, hiszen az említett nagy "attrakciókon" kívül rengeteg kisebb-nagyobb hidrotermikus jelenséggel, fumarolákkal, gejzír medencékkel, vízesésekkel vagy fortyogó sárforrásokkal (mudpot) fogunk találkozni.
Ki ne emlékezne Maci Lacira és Bubura, a két bajkeverő medvére, amint piknik kosarakban garázdálkodva borsot törnek a vadőrök orra alá. Bevallom, nekem is rögtön ők jutottak eszembe a Yellowstone meglátogatása előtt. És otthonuk esetében az alkotók nem is jártak olyan messze a valóságtól: tényleg élnek itt grizzlik és fekete macik, akik előszeretettel kukkantanak bele a turisták őrizetlenül hagyott hátizsákjaiba. A rajzfilmmel ellentétben azonban Maci Laciék a különféle óvintézkedéseknek köszönhetően – például piknikkosarat vagy akár szemetet magára hagyni a parkban egyenesen tilos – békességben megférnek a vadőrökkel és azzal a több millió (! ) turistával, akik évente a Yellowstone-ba érkeznek. Ezeknek a látogatóknak a fele a főszezonban, vagyis a júniustól-augusztusig terjedő időszakban látogat ide, hogy a nemzeti park világon egyedülálló jelenségeit megcsodálja. Ez azzal is együtt jár, hogy a világon egyedülállóan nagy dugók tudnak kialakulni a parkban, például, ha egy bölény megáll az út közepén (és ez bizony nem ritka jelenség).
2 millió tonna levegőbe kerülő kénsav, 3 teljes állam lerombolása, majd arra 4 méter magas láva- és hamuréteg borítása – néhány példa a Yellowstone-i szupervulkán kitörésének lehetséges következményei közül, amelyet a Yellowstone-i szupervulkán című dokumentumsorozat alkotói feszegetnek. Tudósok tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével tartják figyelemmel a vulkánokat, köztük ezt az időzített bombát is, amely kitörésekor valószínűsíthetően a legnagyobb értéket kapná a VEI-skálán. Hogy vajon mikor robbanhat ki a szunnyadó fenevad, és hogyan érintené mindez az egész bolygót, azt is latolgatja az alkotás, amely hazánkban a Viasat Nature-ön érhető el február 12-én szombaton 13 órától. A földkerekség leghíresebb nemzeti parkja alatt 10 kilométerrel egy olyan tüzes bestia nyugszik, amely a legnagyobb fenyegetést jelentheti széles környezetére. A szupervulkán kitörése azonnal milliók életét oltaná ki, 2 millió tonna kénsavat juttatna a légkörbe, három teljes államot rombolna le, amelyeket 4 méter magas láva és hamuréteg fedne be, a levegő pedig azonnal mérgezővé válna.