Keleti temető A 120 éves Szent Anna-kápolna a temetőben Közigazgatás Ország Magyarország Település Kaposvár Városrész Keleti városrész Cím Mező u. 2. Létrejötte 1890 Vallás katolikus Tulajdonos Kaposvári önkormányzat Földrajzi adatok Területe 115 653 m² Távolság a központtól 1, 5 km Elhelyezkedése Keleti temető Pozíció Kaposvár térképén é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 48′ 40″ Koordináták: é. 17° 48′ 40″ A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti temető témájú médiaállományokat. Az 1890-ben létesített Keleti temető Kaposvár legfontosabb temetője. A városban eltemetett nevezetes személyek közül a legtöbb ebben a temetőben nyugszik. A temető a Keleti városrészben, a Mező u. alatt található, területe 115 653 m². Wikizero - Keleti temető (Kaposvár). [1] Története [ szerkesztés] Kaposvár első temetője még a város főtere, a mai Kossuth tér mellett, a templom körül terült el. Amikor 1770-ben II. József (ekkor még nem volt király) a városba látogatott, elrendelte, hogy közegészségügyi okokból a temetőt a városközpontból a város két szélére kell telepíteni.
7400 Kaposvár Mező utca 2 Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
Déli Köztemető Kaposvár, Szigetvári u. 82/511-695 Hősök Temetője 1912-ben kezdődik a temető "katonatörténete". A balkáni háború idején a tartalék hadikórházban gyógykezelt sebesült török katonák közül kettőt temettek ide. Az első világháború alatt a Kaposváron gyógykezelt sebesült katonák közül az első halott, akit a déli temetőbe temettek Balajcza Lajos budapesti népfelkelő. A Déli temetőben mint ahogy az Új Somogy írta "nem múlt el nap, hogy a katonazenekar Beethoven gyászindulójára nem kísért ő volna egy-egy vitézt a Szigetvári utca végére". Keleti Temető Kaposvár - térképem.hu. Öt évig folyton nőtt a sírok sora. A temetésekre közpénzen az elhalálozások sorrendjében került sor. Barát és ellenség, saját vagy hadifogoly katona így került egymás mellé, immár a halálban megbékélve és fájdalmasan emlékeztetve minden háború értelmetlenségére. Kaposfüredi Temető Temetkezési helyül a mai templomkert és a mögötte lévő út szolgált. A falu növekedése miatt a házak közelében lévo temeto egyre jobban veszélyeztette a lakosok higiéniás biztonságát.
Nvugati temető: 17. 00: Perlaki József Kaposvár Megyei Jogú Város képviselője gyertyát gyújt a kaposvári elhunytak emlékére az Erzsébet-kápolnánál Hősök temploma - Mindszenty tér: 18. 00: Gyászmise, celebrálja Vajda Gábor plébános (Hősök temploma). 19. 00: Tisztelgő főhajtás és gyertyagyújtás a kaposvári hősökért és áldozatokért (Mindszenty tér - Hősök emlékműve). Gépjárműbehajtás: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a temetőkről és a temetkezésről szóló, többször módosított 20/2000. (VI. 20. ) önkormányzati rendeletének 13. §. (4) bekezdése alapján: A Keleti, a Nyugati, a Déli, a Toponári és a Kaposfüredi (parkoló kivételével) temetőkbe üzemeltetői engedéllyel sem lehet behajtani, közlekedni és parkolni a temetési szertartás idején, továbbá mindenszentek napján, halottak napján, valamint az azt megelőző és követő szabad-, valamint munkaszüneti napokon 9. Így lesznek nyitva a temetők halottak napján és mindenszentek ünnepén | Kaposvár Most.hu. 30 óra utáni időszakban.
Ősi Magyar Címer- és Zászló Kiállítás A Vay család új, klasszicista kastélyában tekinthető meg az Ősi Magyar Címer- és Zászló kiállítás. A kiállítás több mint 500 címert és 16 történelmi zászlót mutat be. A tárlaton látható darabok Szabadiné Sinkó Ilona arany hímzéses tűfestő művei. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A kiállított, válogatott címerek átölelik a magyar múlt egészét az ősi magyar nemzetségek, királyi és nemesi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerein keresztül. A látogatóknak bemutatjuk a tűfestés technikáját, és akinek kedve van, ki is próbálhatja. A kiállítási anyag színvonalát tovább növeli a kastély atmoszférája, míg a kastélyparkban lehetőség van piknikezésre, sétára. Nyitvatartás A tárlat március 15 és október 31. Árpádsávostól a trikolórig | Demokrata. között naponta 10 és 16 óra között tekinthető meg. Október 31 után bejelentkezés alapján.
Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy "a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak", amit az áprilisi törvények XXI. törvénycikke szentesített. Zászlók, zászlótartók - Zászlók - 4 - Magyaros termékek. A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.
Kétségtelen viszont, hogy a nemzeti zászló használatát a már említett 1848. törvény szentesítette. A Bach-korszakban tiltott jelképnek számított ám a kiegyezés óta több-kevesebb változtatással a nemzeti trikolór az állami lobogó is egyben. O. Vilmos, XVI. Lajos és a nemzeti trikolórok Az első modern, heraldikai motívumok nélküli trikolórt Orániai Vilmos alkotta meg, aki címerének színeit (narancssárga, fehér, kék) három egyszerű sávként jelenítette meg először katonái karszalagján 1574-ben, néhány évvel később pedig lobogóján is. A narancsszín különböző okok miatt később vörösre változott. Ennek mintájára jöttek aztán létre különböző módosításokkal például Szerbia, Horvátország, Szlovákia zászlói. A francia trikolór a forradalom szüleménye volt: 1789-ben a párizsi nemzetőrség tagjai a város színeit mutató vörös-kék kokárdát kaptak. Néhány nappal később Lafayette márki a városházán XVI. Lajosnak gesztusképpen ugyanilyet adott át, amit az uralkodó a királyi fehér kokárda mellé tűzött. Ezt a márki egyfajta politikai üzenetképp értelmezte.
Hazánk zászlója s illetőleg színeire nézve, épp ugy mint címerére régibb törvényeink határozott intézkedést nem tartalmaznak. A bécsi Képes Krónikában több helyen a magyar sereg vörös zászló alatt harcol, melyen fekete karvaly (turul) madár képe látható. De ugyancsak a Képes krónikában egy helyen vörös-fehér csíkos zászló fordul elő. Nagy Lajos fegyverzetében szintén a vörös-fehér szin fordul elő. II. Endrének egy 1222. kelt okmányán a pecsét vörös-fehér-zöld selyemzsinóron függ. Ilyen szinü zsinórt még számos más hivatalos személyek által kiadott okmányon találunk, ugy a vegyes, mint a Habsburg-házból származó királyok alatt. Magyarország színei gyanánt tehát a vörös-fehér-zöld szerepelt. Az 1848. XXI. t. -c. 1. §-a pedig elrendelé, hogy a nemzeti szin ősi jogaiba visszaállíttatik, s a háromszinü rózsa polgári jelképül fölvétetik s minden középület s közintézetnél nyilvános ünnepek alkalmával s a magyar hajókon a magyar nemzeti lobogó és országos címer használtatik. Hogy a magyar zászló szinei a címer színeivel megegyeznek, az jele annak, hogy ez utóbbiból vétettek, s mint már ezt Schwertner is megjegyezte volt.