Szüksége van-e a családnak megújulásra? Mennyire alakulnak át a családtagok szerepei? Milyen korlátai lehetnek manapság a családalapításnak? Egy dolog azonban napjainkban is változatlan és... "Elmondani a világot, amelyben élek... " Könyv A könyv Bagdy Emőke nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelenik meg, A szerző a tőle megszokott igényességgel szól arról, hogy mit kell magunk mögött hagyni, és mit viszünk magunkkal tovább mindabból, amit az előző századok emberi sorsunk, történelmünk... A személyiség titkai - Család, nevelés, önértékelés Annyi mindenből vizsgáznunk kell az életünk során, jogosítvánnyal igazolni hozzáértésünket. Sajátos, hogy épp a családi életből, a gyermeki személyiség fejlődésének törvényeiből nincs más vizsga, mint a spontán tudáson alapuló gyakorlat beválása, a végeredmény. Ez... A család jövője, a jövő családja - Hangoskönyv 1 db audió cd, 76 perc Bagdy Emőke ebben az előadásában korunk egyik legizgalmasabb kérdéséről beszél. Szüksége van-e a családnak megújulásra?
Prof. Bagdy Emőke, a Független Pedagógiai Intézet idei utolsó Érzelmek Iskolájában a Konfliktusból a szívtől szívig kapcsolatok felé címmel tartott előadást. A pszichológusnő arról beszélt hallgatóinak, hogy az ünnepek közeledtével felhalmozódott belső feszültség nemcsak az emberi kapcsolatokra, de az egészségre is meglehetősen káros hatással van. "A rágódással olyan érzelemmolekulák öntenek el bennünket, amelyek megbetegítenek minket. Daganatokat, érelzáródásokat képeznek, biológiai folyamatainkat felborítják. Ha nem nyitjuk ki lezárt belső világunkat, drámai következményekkel számolhatunk" – hívta fel a figyelmet Bagdy Emőke. A tanárnő elmagyarázta, miért fontos, és hogyan lehet a lélekben rejlő feszültséget enyhíteni. "A lélek szellőztetésre vágyik, a titkokat, belső aggodalmakat ki kell beszélnünk, hogy csökkentsük a nyomást" – mondta a szakember, aki felhívta a figyelmet, hogy a lelki problémák, – kivetülve a másokkal történő kommunikációra – milyen könnyen okoznak komoly félreértéseket, majd konfliktushelyzetet. "
Bagdy emőke klinikai szakpszichológus, a pszichoszamóca szakmai szupervízora is részt vett bagdy emőke. (akinek nincs pénze, az mehet a tb.
Fotó: Szinyei Merse Pál: Önarckép (Wikimedia Commons, szerk. ) Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: Középnemesi családban született 1845. július 4-én Szinyeújfalun (ma Chminianska Nová Ves, Szlovákia), apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja volt. Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, itt kezdett festészetet tanulni Mezey Lajosnál. Szinyei Merse Pál: mert én festő leszek! - Cultura.hu. 1864-ben beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, tanulmányai alatt főként mitologikus, allegorikus műveket festett, sokat foglalkozott a Faust-témával is. Az Akasztott elszállítása című képével nyert felvételt 1867-ben Karl von Piloty mesteriskolájába. Az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett. Már korai műveiben feltűnt közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritjának gazdagsága. Első nagyobb szabású műve (A Faun és Nimfa), mely a müncheni, a bécsi és a pesti közönség elé került, még a svájci Arnold Böcklin hatására utal.
1884-től hosszú éveken át nem fest semmit. Felesége nehezen viseli a megpróbáltatásokat, és elválik tőle. 1896-ban, az ezredévi kiállításon nyolc festménye végre elismerésre talál. A Majális múzeumba kerül. 1901-ben főműve a müncheni Glaspalast nemzetközi kiállításán első osztályú aranyérmet nyer. 1906-ban az addig raktárban őrzött Majálist végre kiállítják a Szépművészeti Múzeumban. Hány év telt el a megfestése óta? Több mint harminc. Ennyi idő után kapta meg végre az elismerést. Szinyei az utolsó éveiben már csak tájképeket fest, természet után – alla prima –, a szabadban. 1920. Szinyei Merse Pál: Anya és gyermekei | Képzőművészet, Galéria, Festmények. február 2-án hal meg, majd negyven nappal később barátai megalakítják a Szinyei Merse Pál Társaságot. A már említett Pacsirta című kép mellett feltétlenül meg kell említenünk az 1910-ben festett Parkban című művét is. Ez a legnagyobb méretű festmény, amit Szinyei a munkássága során festett. Virágba borult jernyei kertje adta hozzá az ihletet és a motívumot. A színpompás parkban két finoman öltözött dáma sétál ráérősen a napsütésben.
1868 őszén kezdte el festeni az Anya és gyermekei című művét, melyben a szereplőket hétköznapi, nem pedig előre meghatározott és szigorúan elrendezett kompozícióban örökítette meg. Az akkor még szokatlan ötlet nagy sikert aratott, többen már az alkotás folyamatában, a műteremben megtekintették a készülő képet. Ezt a típusú ábrázolást figyelhetjük meg a Majális című képen is, melyen 1873-ban kezdett dolgozni a művész. A képen egy gondtalanul pihenő fiatalokból álló, kiránduló baráti társaságot láthatunk, akik önfeledten élvezik a gyönyörű májusi napot. A ragyogó kék eget és az élénk zöld pázsitot látva szinte halljuk a madárcsicsergést, érezzük arcunkon a napsugarak melegét és orrunkkal a friss virágok illatát. A magyar festészet első nagy koloristája | Országút. A szereplők gondtalan piknikezése a szabadságot, a fiatalság örömét mutatja meg nekünk, melyhez a művész a baráti köréből választott modelleket. Szinyei a természetet emlékezetből, műteremben festette, kihagyva az alakok helyét - őket később egyenként helyezte ráel a képen. A hasaló modellt a festő önmagáról mintázta, ezzel jelezvén, hogy számít a negatív kritikákra.