Belehalt a koronavírus-fertőzés szövődményeibe Steven Wilhite informatikus, a népszerű GIF fájlformátum feltalálója. Az informatikus 74 éves volt. "Hirtelen jött. Egy reggel felébredt, majd azt mondta, 'drágám, nem érzem jól magam... egyáltalán nem érzem jól magam'. Lázas volt, nagyon erősen hányt. Aztán másnap még erősebben köhögni kezdett" - idézi felesége, Kathaleen Wilhite szavait a New York Post nyomán a Blikk. Lezuhant egy kínai utasszállító repülőgép 132 emberrel - nlc.hu. Wilhite az első tünetek megjelenése után két héttel a kórházban hunyt el. Forrás: Shutterstock A koronavírus az elmúlt években végigfertőzte a világot, rengeteg híresség számolt be közösségi oldalán a betegségéről. Koronavírus miatt vesztette életét Kóbor János és Csollány Szilveszter is. Még több hírt a koronavírussal kapcsolatban ITT olvashatsz.
Kinek szól Gyurcsány Ferenc új üzenete? Különleges dakota közmondással jelentkezett közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. Aki a gyávát megmenti, az maga is gyáva. Ez régi dakota közmondás. Én meg nem mentek gyávákat — olvasható a bejegyzésben. A "rejtvényre" több hírportál is kereste a választ, szerintük ezzel Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyik interjújában tett kijelentésére reagál a politikus. Gulyás Gergely szerint ugyanis, "ha valaki objektívan megnézi a mögöttünk hagyott három hónap eseményeit, akkor nincs olyan érzése, hogy a baloldal vezetője Márki-Zay Péter lenne", ezért aligha érdemes olyasvalakivel vitatkozni, aki összevissza beszél, és még egy esetleges győzelem esetén sem dönthet érdemben az ország sorsáról. Kóbor jános első felesége dalma. Ezzel szemben arról, hogy Gyurcsány Ferenccel vitatkozna-e Orbán Viktor, úgy nyilatkozott: "Várjuk meg, hogy érkezik-e megkeresés a baloldal első embere részéről. " Kövesse a Mindeközbent a Facebookon is! új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
Nacsa Olivér és Ganxsta Zolee oldalán saját műsorötlettel kopogtatott több tévé ajtaján, de sehol nem fogadták be őket, így az interneten próbálnak érvényesülni a jövőben. Forrás
A leginkább síszemüvegre emlékeztető szemüveget kifejezetten úgy tervezték meg, hogy megvédje a kutyák szemét az UV sugárzás akár 95 százalékától, így elkerülve a további szemkárosodást. Gazdája már több, mint 100 fontot költött a kiegészítőre és a tartalék lencsékre, amit egy állatorvos tanácsára vásárolt meg. Belehalt a koronavírusba a GIF feltalálója. A kialakításnak köszönhetőn Kakaót semmiben nem gátolja meg a szemüveg, és még jól is áll neki. Ez a 16 éves srác akar lenni az első olyan pilóta, aki ilyen fiatalon repüli körbe a világot A 16 éves Mack Rutherford eldöntötte, hogy ő akar lenni a világ legfiatalabb pilótája, aki egyedül körbe utazza a planétát. A fiatal rendszeresen gyakorol a saját gépén a Biggin Hill reptéren, eltökéltségével pedig azt is bizonyítani akarja, hogy az embere fiatalon is elérhet elképesztő dolgokat. Mac ugyan még suliba jár, kiskora óta megszállottja a repülőknek, illetve nővére nyomdokaiba akar lépni, aki maga is bekerült a rekordok könyvébe. 7 Galéria: A világ legfiatalabb pilótája akar lenni, aki egyedül utazza körbe a Földet Fotó: Swns Jason Bateman rendezésében láthatjuk újra együtt Chris Evanst és Scarlett Johanssont A Marvel-filmekben már jól bevált Chris Evans és Scarlett Johansson párosa, ezért újra együtt láthatjuk őket a filmvásznon.
Ezt látszik megerősíteni az a későbbi, de még a bontást megelőző és egyben utolsó leírás is, amely a dzsámi méreteit is közli. Ezek szerint a dzsámi lényegtelen eltéréstől eltekintve szabályos négyzet alaprajzú volt. Az ilyen alaprajzú dzsámik négyzetes terét a törökök a leggyakrabban kupolával fedték. Ez utóbbi leírás szerzője, Mészáros Ferenc azt is megfigyelte, hogy a mináré a dzsámival egybeépített volt. Ezzel kapcsolatban - már a dzsámi lebontása utáni állapotra vonatkozóan - a következőket mondja: " Bejárás a földszinti az északi oldalon van e toronyba, melynek ugyan azonkorbani építését a mecsettel gyanitatja az, hogy az ebben beépítve volt kis részén, a kövek faragatlanoknak mutatkoztak amannak le rontása után... " A mináré egykori falbekötésének nyomai a lábazat északi oldalán még ma is megfigyelhetők. Magán a dzsámi épületén Mészáros leírása négy ablakról tesz említést, de azok formájáról részletet nem közöl. Egri minaret nyitvatartás cinemas. Erre vonatkozóan csupán Gorove említi, hogy: "... ezen a régi ablakok és ajtók formái... tisztán láthatók ", de hogy azoknak kiképzése vagy formája milyen volt, arról nem emlékezik meg.
További képek Forrás: A minaret Európa legészakibb török korból származó építménye, amely 14 szögletű, 40 méter magas karcsú tornya az 1596-tól közel száz éven át tartó török uralomra emlékeztet. 97 csigalépcsőn juthatunk fel a körerkélyére, ahonnan páratlan panoráma nyílik a városra. Belépődíj: egységesen 250, - Ft/fő A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 97 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A mináré a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke. A müezzin – a minaret teraszáról - naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. MINÁRÉ ( Knézich Károly u. 1. sz. Nyitvatartas. előtt) Története: A mináré az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a ázad elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. Egernek 1687. december 17-én történt visszafoglalása alkalmával a dzsámi épületét - amely épségben kerülhetett a visszafoglalók kezébe - a katolikusok kapják meg, akik az Szt.
század folyamán készült. Az erkélyre a mináré bejáratához hasonló, félköríves záródású ajtónyílás vezet, amely a mekkai irányba néz. A minárét felül lezáró koronázó főpárkány négyszintben tagolt és plasztikájában a körerkély konzolsorát utánozza. Ez alatt ugyancsak körbefutó övgyűrűt találunk, amely alatt és fölött egyaránt bemélyített vésésű ornamentika húzódik körbe. A mináré csúcsát képező kősüveg újabb keletű és a Möller - féle restaurálás műve. Lehetséges, hogy az építményt lezáró csúcs eredetileg is kősüveg volt. Egri, egerszalóki műemlék. A mináréhoz tartozó és azzal szervesen egybeépült dzsámit bár 1841-ben lebontották, ennek ellenére a korabeli ábrázolások és az írott források segítségével megkísérelhető annak legalább is elméleti rekonstrukciója. Evlia Cselebi a Széles utcai Kethuda dzsámiról csak igen keveset mond, azt szinte csak megemlíti. A dzsámi részletesebb leírását már csak jóval későbbről - már a templommá történt átalakítást követően -, a XIX. század elejéről ismerjük.
József tiszteletére szentelve káptalani templomnak használják. A már templommá alakított dzsámit 1727-ben Erdődy püspök az irgalmasoknak adományozza, azzal a céllal, hogy az a közelében építendő irgalmasok kórházának a kápolnája legyen. Az irgalmasok 1730-ban a templomot újrafedik. Nagyon valószínű, hogy a még török eredetű kupolát ekkor fedik első ízben sátortetővel, de az is lehetséges, hogy az elpusztult kupola helyébe emeltek új tetőszerkezetet. 1744-ben a templomot sekrestyével bővítik. A ma is álló minárét - melynek a süvege már korábban elpusztult - Pyrker (1772-1848) érsek fedette be 1829-ben egy bádogkupolával, amelyre ugyanekkor helyezték el a félholdra állított keresztet. Servita Udvarház - Etterem.hu. Az irgalmasok ugyancsak Pyrker támogatásával a volt dzsámi közelében 1841-ben megkezdték egy új templom építését, amelynek során a régi - eredetileg török építményű - templomot lebontották, a mináré kivételével. Az elbontott dzsámi köveit azután az új templom építésénél felhasználták falazókőnek. A minárét a Műemlékek Országos Bizottsága 1897-ben Möller István tervei alapján restauráltatta, amelynek során a torony csúcsát új kősüveggel látta el.
További látnivalók További programok
A dzsámi visszaépítésére még csak kísérletet sem lehetett tenni, mivel az alaprajzi adatokon kívül semmi támpont nem volt hiteles rekonstrukciójára. Azt a környezetet amelyben az érdi dzsámit építették, XVII. századi feljegyzésekből, vázlatos térképekből ismerjük. Az érdi palánkvár első említése 1569-ből ismert. Musztafa budai pasa Miksa királynak tett panaszában említi, hogy "…Az tataiak alá jüttenek, Hamza bég parkanniatul 700 ökröket ragattanak el…". A sokat idézett török utazó, Evlia Cselebi 1663-ban járt Érden, Ercsi felől érkezvén a következőket jegyeze föl a palánkvárról: "Innen északi irányban menve négy óráig Hamza bég palánkvára jutottunk. Ezt Szulejmán Kán parancsára Simontornya várának bégje, Hamza bég építette. Miután Zerin oglu ezt felégette, Iszmail pasa budai vezír, mikor meghallotta, hogy a nagyvezír győri hadjáratra fog jönni, a rájákat és népeket összegyűjtvén, újból felépítette. Parancsnoka, háromszáz katonája van. Egri minaret nyitvatartás var. A várban húsz deszkatetejű ház és egy dzsámi van. "
Igen valószínű azonban, hogy a Mészárosnál említett négy ablak legfeljebb már csak részben lehetett eredeti török, mert azokat feltehetőleg a templommá való átalakítás során barokk kőkeretekkel láthatták el, a szamárhátíves lezárásokat pedig elfalazhatták. A dzsámi főhomlokzata előtti udvart kőkerítés vette körül.