Nagyon fáj. József Attila versei; Cserépfalvi, Bp., 1936; Levegőt! (1935), Kései sirató (1935), A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936), Kész a leltár (1936). József Attila kötetei Halála után kiadásban megjelent művei utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése (1937), Születésnapomra (1937), Tudod, hogy nincs bocsánat (1937), (Talán eltünök hirtelen…) (1937), (Karóval jöttél…) (1937), (Ime, hát megleltem hazámat…) (1937) József Attila összes versei és válogatott írásai; sajtó alá rend. Németh Andor; Cserépfalvi, Bp., 1938 Versek; Híd, Szubotica, 1940 Művek; Kner, Bp., 1940 József Attila összes versei és műfordításai; sajtó alá rend. Bálint György; Cserépfalvi, Bp., 1940 Galamb Ödön: Makói évek / József Attila válogatott, kiadatlan versei; jegyz. Radnóti Miklós; Cserépfalvi, Bp., 1941 (József Attila élete nyomában) Költészet és nemzet; sajtó alá rend. Sándor Pál; Nádor Ny., Bp., 1941 (Dokumentum könyvek) Illyés Gyula–József Attila: A nép nevében; Mátyás, Pestszentlőrinc, 1942 József Attila válogatott lírai versei; Cserépfalvi, Bp., 1943
Majd magát vádolja: úgy érzi, hogy elpazarolta életét. versszakból megtudjuk, hogy már gyermekkora sem volt felhőtlen, korán megismerte a nélkülözést és a kétkezi munkát. versszakban megbánja bűneit: József Attila a bibliai tékozló fiú szerepébe bújva kér bocsánatot erkölcsi vétkeiért. A különbség azonban az, hogy míg a tékozló fiú életében bocsánatot nyert, a költő számára azonban ezt csak a halál hozhatja meg. Az utolsó versszakban az ifjúságot azonosítja a zöld vadonnal, s szembeállítja a megmaradt, mostani életét jelképező zörgő ágakkal. A vershármas utolsó tagja az Ime, hát megleltem hazámat… kezdetű vers. A költemény látszólag pozitívan indul: a költő végre meglelte hazáját. Ám ez a haza a sírhelyre szűkül le, s az utolsó sor feltételes módja ismét jelzi József Attila reménytelenségét. Megjelenik a szeretetlenség motívuma is: csak a föld fogadja be, a társadalom kiveti. Azonosítja magát a háborúból visszamaradt értéktelen pénzzel, ami már senkinek sem kell. versszakban megjelenő háborús képek az értékrendek teljes felborulását jelzik.
A versszakokban József Attila sorra veszi azokat a dolgokat, amiket elmulasztott életében, vagy rosszul csinált. Az 1. Versszakban a szegénység jelenik meg, mely gyermekként még elképzelhetetlen volt- akkor még "aranyat ígért". A 2. Versszakban olvasható Hét Torony motívuma Gárdonyi Gézától származik, s a bezártságot jelképezi. A költő régen azért volt korlátolt, mert gyermek volt, most pedig betegsége miatt. A 3. versszakból kiderül, hogy József Attila soha nem volt "átlagember", soha nem azt tette, és nem úgy, ahogy kellett volna. Az 5. versszak a teljes nincstelenségről tesz tanúbizonyságot. Az utolsó strófában ismét megjelenik a Hét Torony motívuma, a szabadság teljes hiánya. A vers optimistán zárul, a sors elfogadásával, ami azonban József Attilánál egyet jelent a békés halállal a "puha párnán". A Talán eltünök hirtelen … című vers időszembesítő költemény: a múltat, a jelent és a jövőt hasonlítja össze. A mű a jövő víziójával indul, melyben József Attilának nincs helye. Életét a vadnyomhoz hasonlítja, mely az idők során elkopik, eltűnik.
Mindebből csak közvetetten következik, miként lett belőle költő, hiszen a nyolcvanas évek legsikeresebb tévésorozata, az Alex Haley regényéből készült Gyökerek is komoly szerepet játszott művészi pályafutása alakulásában. A főszereplő mandinka harcos, Kunta Kinte viszontagságai hatására írta meg első dalszövegét Rabszolga címmel. A rímek útjára lépve a kezdetben József Attila, Pilinszky János verseit poósosította, majd tizenhét évesen egy sárvári diákírók-diákköltők országos találkozóján került a sorsára pecsét. Ott mutatta meg kölyökoroszlán-körmeit többek között Varró Dániel is. Ezt követően a magyar kortárs költészet meghatározó alakja, Kemény István vette szárnyai alá. Tizenkilenc évesen az ő meghívására tartotta meg első felolvasóestjét az Egyetemi Színpadon, és Kemény hívta fel a figyelmét arra is, hogy az újrainduló Cserépfalvi Kiadó ifjú poéták verseit szeretné kiadni. Húszéves korában jelent meg első verseskötete. "A fiatal költő szexi" – hallotta később, de erre huszonévesen magától is rájött.
Az irodalomtörténész szerint nagyon ritka, hogy még ismeretlen József Attila-vers kerüljön elő, utoljára 2004-ben történt ilyen, akkor az ugyancsak árverés keretében került a szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz.
kis lepkék, levelek, bogarak. Sok a kisgyerekre utaló motívum, pl. " bogarak, gyerekek ". Kis mozgások, irányváltozások figyelhetők meg, pl. " kipörögnek a napvilágra " (a pörgés gyorsuló, apró mozgás). Hasonlóan finom mozgás a lebegés (" a csilló könnyűség lebeg ") és a szállás (" rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek "). Az egésznek kicsinyítő, apróságra emlékeztető jellege van. A méretek, a szóhasználat jól jelzi ezt, pl. föld és hajnal kettéválásának képében a kozmikus arányú méret villan fel, akárcsak a levelét kibontó fa képében. Elragadtatás, gyönyörűségvárás érezhető a versből. Erőteljes zeneiségében a létbe születés, az első ébredés naiv szépsége fejeződik ki, és az ösztön világa jelenik meg. Lágyság, gyermetegség, naivság, romlatlanság érződik belőle. A 2. vers elemzése A 2. vers keményebb, feszesebb és sokkal borúsabb, mint az első. Kék, piros, sárga, összekent képeket láttam álmaimban és úgy éreztem, ez a rend – egy szálló porszem el nem hibbant. Most homályként száll tagjaimban álmom s a vas világ a rend.
Simán megélne a regényírásból is Frei Tamás. A korábbi tévés Friderikusz Sándor podcastjában árulta el, hogy mennyi pénzt keres könyveivel. Azt is kiderült, hogy annak idején a tévés fizetéséből egy lakást vett a Riviérán. Frei Tamás kockáztatja vagyonát - Blikk. Friderikusz Sándor vendége volt Frei Tamás, aki a podcastban többek között arról is beszélt, miként alakult az élete a tévézés után: mint mondta a regényírás mellett ekkoriban alapította a kávézóláncát is, mindván "valamelyik csak bejön. " A korábbi tévés elmondta, hogy könyvei nagyjából 150 ezer körüli példányszámban fogynak, de szerinte az, hogy mennyire kelendő egy-egy regénye, mindig az előző népszerűségét mutatja meg. Arra a kérdésre, hogy melyik könyvvel kereste a legtöbbet, Frei Tamás elmondta, hogy elég számottevő összegeket kap a regények eladásából: Ezekből nagyon klasszul meg lehet élni, ha csak regényt írnék, akkor is azt az életet, hogy kismotorral járkálok a tengerparton, azt én tudnám élni. Elárulta azt is, hogy a pénz még mindig jelentős szerepet játszik az életében, hiszen a gyerekeit is elég jó egyetemeken taníttatja.
Jamaicán a rendőrségi terepjárók már dübörögnek, hogy kézre kerítsék a Magyarországról óriási vagyont "kimenekítő" és a távoli karibi szigeten bujkáló, korrupt pesti bankárt. Az Országos Jelzáloghitelbank elnökének privát gépén irtózatos erejű pokolgépet rejtettek el, és csupán percek kérdése, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb milliárdosát a feleségével együtt a levegőbe repítsék. André, a leszerelt légiós és szerelme, Adrienn e pillanatban fordul rá a genovai főutcára, de a rövid mézesheteknek egy orosz bérgyilkos vet véget, aki már a nyomukban liheg. A Megmentőből megismert André sorsdöntő válaszút elé kerül; cserbenhagyja Adriennt, amint korábbi élete megkísérti? Megtalálja a bankárt, akinek kapzsi mohósága Magyarországot végveszélybe sodorja? És mindezek után vajon visszatalál önmagához, vagy a dühödt bosszú olyan helyekre hajtja, ahonnan már nincs visszaút? A fájdalom szépsége [antikvár]. Frei Tamás első regénye, A Megmentő, hónapokig vezette a hazai sikerlistákat. A "konspirációs akcióthriller" meghonosítójaként Frei Tamás második sikerkönyvében ismét az "itt és most"-ot tárja fel olvasóinak, torokszorító izgalmak közepette.
A műsorok gyártására önálló céget hozott létre, majd a növekvő igények kiszolgálására újabb vállalkozásai alakultak. Lapértesülések szerint 2002-ben már milliárdos volt. Médiabirodalma olyan óriási nézettségű műsorokat produkált, mint az RTL Klubon futó Meglepő és mulatságos, vagy később a TV2-s Osztálytalálkozó. Pénzügyeiről vallott Frei Tamás: Annyit kerestem, hogy tudtam magamnak venni egy kis lakást a Riviérán. Immár a leggazdagabb médiaszemélyiség lett. Tavaly "csupán" 140 milliós jövedelmével csúcsokat döntögetett a leggazdagabb magyarok listáján is... Képgalériánkban a leggazdagabb magyar tévések >>> Volt bátorsága kockáztatni Pataki Ági és Friderikusz Sándor vagyona mellett akár aprópénznek is tűnhet Frei Tamás tavalyi 55 millió forintos keresete. Hogy a sztárriporter is sokszoros milliomos lett, talán annak köszönheti, hogy soha nem ijedt meg, ha kockáztatni kellett! Egyszer már az egész vagyonát feltette arra, hogy az MTV-t elhagyva teljesíthesse nagy álmát, és dokumentumfilmeket készíthessen. Produceri irodát hozott létre. A befektetés megérte és Frei Tamásnak a népszerű műsorai sok pénzt hoztak a konyhára.
Fordulatos érzelmi hullámvasúton repít minket az amerikai ultragazdagok csillogó villáitól az Everglades bűzös mocsaráig, a lélektelen emberrablók világvégi rejtekhelyétől a tőzsdecápák konspirációinak fehér abroszos asztaláig, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák terepére, aminek értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk…
Miatta borul minden játékszabály. A fájdalom szépsége felnőtteknek szóló kortárs regény, a fiatalabb olvasók számára a felnőtt tartalom miatt nem ajánlott. Termékadatok Cím: A fájdalom szépsége [antikvár] Megjelenés: 2014. január 01. ISBN: 9789633832189
A világ leggazdagabbjainak vagyona ugyanis jellemzően részvényekbe fektetett. Ezeknek az értéke 2020 márciusában meredeken zuhant, vagyis a későbbi növekedés alacsonyabb bázisról indult. A jelentés egyik szerzője, Max Lawson azonban a BBC-nek elmondta: "Ha a milliárdosok vagyonának alakulását 2020. február közepe óta mérnénk, becsléseink szerint a tíz leggazdagabb ember vagyonának gyarapodása inkább 70 százalékos lenne. Ez még így is rekord. Ilyen növekedést ennyire rövid idő alatt még soha nem láttunk. " Számításai során az Oxfam figyelembe vette, hogy a világjárvány alatt az árak emelkedtek. Az inflációt az amerikai fogyasztói árindex segítségével korrigálta, amely azt követi nyomon, hogy a megélhetési költségek milyen gyorsan emelkednek az idő múlásával. Az Oxfam jelentése, amely a Világbank adatait is alapul veszi, azt állítja, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya, az éhezés, a nemi alapú erőszak és a klímaváltozás négy másodpercenként közrejátszik egy-egy halálesetben.