Mai 1652 (kundgemacht: Petneháza, Szabolcser Comitat, 15. Januar 1655) für Andreas Balogh aliter Szodos als Haupterwerber, sowie für seine Brüder Stefan, Peter u. Johann Balogh u. für Andreas Juhás als Nebenerwerber. (Orig. Cap. A. Lelez. ) Kempelen: Balogh (alias Szodos). Czímeres nemeslevelet nyertek 1652. máj. 2. B. András és testvérei (leleszi conv. és Szatmárm. lt. ) Kihirdette 1655. jan. 15. Szabolcsmegye. – Czímer: vörös paizsban zöld halmon gyümölcsös tölgyfa, törzse körül négyszeresen kigyó tekerődzik fel; sisakdísz: arany száron arany kelyhü és arany levelü vörös rózsa; sisakdisz: kék-arany, vörös-ezüst. (Siebm. 33. ) – A család egy ága Deésen lakott, de nemességét Szatmármegyében igazolta. – Vö. Csaladi koer arany janos. Gorzó 14. MCK: Balogh aliter Szódos. 64. T. 8. András, István, Péter és János 1652. V. Ferdinándtól nyertek c. n. l. – Kihird: Szabolcs vm. 1655. I. – Leleszi kapt. lt. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [2] Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn [3] Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C).
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gutmann családok címerével foglalkozik. Gutmann [ szerkesztés] Familienwappen Gutmann (von Zürich, ehemals von Stein am Rhein) Wappen Gutmann Wappenbeschreibung / Blasonierung: In Rot über grünem Dreiberg sechsstrahliger goldener Stern, überhöht von goldener Laubkrone durchsteckt von drei gestürzten silbernen Degen mit goldenem Griff und goldener Parierstange. Irodalom: Neues historisches Wappenbuch der Stadt Zürich, von Jean Egli 1860. Külső hivatkozások: gelsei Guttmann [ szerkesztés] belicskei Gutmann, másnéven Gelsey, 1869 Királyi könyvek 1904, 1. lap belicskei Gutmann, másnéven Gelsey címer: Csücskös talpú négyelt pajzs szívpajzzsal. A Pajzs első és negyedik zöld mezejében három-három jobbharánt arany pólya látható, a második és harmadik arany mezőben két-két természetesen ábrázolt méh, amely egymásután a mező jobb sarka felfelé épül. Arany családi koreus. A szívpajzs, mely a családnak 1869. évében adományozott nemesi címerét ábrázolja: arany-vörössel három sorban kilenc mezőre van osztva, amelynek arany mezőben egy-egy természetes színű, szárával lefelé álló makk, vörös mezőiben pedig egy-egy heraldikus ezüst liliom váltakozik.
Nem késik azonban a jó háziasszony, Illő, hogy urának ennivalót hozzon, Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerü étket. Maga evett ő már, a gyerek sem éhes, De a férj unszolja: "Gyer közelebb, édes! " Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, - Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek. De vajon ki zörget? "Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen! " Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: "Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is. " Köszöni a gazda: "Része legyen benne: Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne. Ráth-Végh István – Wikidézet. " Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb - Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb. Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel, Szomjukat a korsó csillapítja vízzel; Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek, Természete már ez magyar embereknek. De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is - bogarászni restel - Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Egy dél-koreai családi dráma kapta az Arany Pálmát : HunNews. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja,... s reggel ünnep lészen.