Az ember hibázik. Szülőként meg aztán különösen. Ez a gondolat pedig óriási tabu volt, egészen az elmúlt néhány évtizedig. Ma viszont már könnyedén, talán túl könnyedén is kimondjuk egy-egy megoldatlan belső konfliktusunkra: erről is a szüleim tehetnek. De ha ők tehetnek, vajon mi ennek az oka? Szabó magda csé elemzés tétel. Mennyit tudunk arról, miért olyanok ők, amilyenek; miért neveltek minket úgy, ahogyan tették? Vajon ha regényt írnánk az életükről, mi derülne ki az utolsó fejezetben? Generációk a szakadék szélén Generációs szakadék – mondjuk sokszor, ha szóba kerül X és Y, Y és Z generáció egymáshoz való viszonya. Nem értjük egymást, elbeszélünk a másik mellett, "bezzeg a mi időnkben nem így volt ez" – a különböző korcsoportok együttéléséből napi rendszerességgel adódnak a félreértések és a konfliktusok, nem csak a családokon, hanem a társadalmon belül is. A szakadék szélén pedig a két szemben álló hadsereg, akik nem tudnak közelebb kerülni egymáshoz. Szabó Magda Mózes egy, huszonkettő című könyvében is hasonló a helyzet: három generáció tagjai feszülnek egymásnak testben és lélekben, gyerekek, szülők és nagyszülők, mind a maguk igazát üvöltve, és a másikét meg nem értve.
De hol is érdemes elkezdeni az írónő munkásságával való ismerkedést? Rávághatnám, hogy a fenti sorrenddel tévedni nem lehet, de azok számára szeretnék segítséget nyújtani elsősorban, akik csak egy kis szeletét kívánják megismerni az írónő világának, afféle ízelítő gyanánt. Az mindenképp helytálló, hogy a novelláin keresztül is kirajzolódik Szabó Magda rendkívüli írói stílusa. Valaki le tudná írni a Szabó Magda: Csé című mű elemzését, vagy egy linket.... Ismerkedjünk kicsit Szabó Magda világával a novelláin keresztül Hogyan írja novelláit Szabó Magda? Szabó Magda regényeiben tudatosan kapcsolódik eredetéhez, a családjában eltanult minták és szülővárosa, Debrecen sajátosságai visszaköszönnek műveiben, de a vidék és város ellentétének leképeződése az emberi lélekben, az elmúlás, a titok rejtegetése és kényszerű felfedése, a csalódottság is mind részei főtémáinak. Szabó Magdát a sűrítés mestereként tartják számon, mivel karaktereit nem csak felvillantja, hanem általában több nézőpontból egy teljes sorstörténetet körít minden egyes szereplő köré. Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész szerint Szabó Magda kemény, bosszút váró írói alkat, regényeiben egymástól félve élnek az emberek, lesik a másikat, gyűjtik magukba a sérüléseket, rengeteg titok hordozói.
Mivel a tragikum és a komikum egymáshoz képest szélsőséges minőség, természetes, hogy a groteszk gyakran társítja őket, mint ahogy a mindennapit a fantasztikussal vagy a félelmetest a nevetségessel. Világa zárt, benne a valószerű és a képtelen gyakran egymásba játszik át. Szívesen él undort keltő elemekkel, kedveli a torzságot és a rútságot. Minden, ami irodalom:) - Blogger.hu. A groteszk megjelenítésének lényegi eleme a szerkezet, a mű elemeinek egymáshoz való viszonya. Az elbeszélő a szerző-olvasó pozícióból szólal meg, és gyakran él olyan nyelvi eszközökkel, amelyek az élő előadás stílusát idézik, vagy a történetmondó és hallgatósága kommunikációs helyzetét teremtik meg. Az irodalomban mindez a szkáztechnikával adható vissza. A szkáz a szóbeliség illúziójának felkeltésére alkalmas elbeszélőforma. Olyan sajátos kommunikációs maszk, amelyben az elbeszélő az élőbeszéd bizonyos jelzéseinek segítségével szól a feltételezett hallgatósághoz. A szkáz közlésmód a szövegben a szerző-mesélő – befogadó-hallagtóság bonyolult kapcsolatát, a különböző nézőpontok ütköztetésének lehetőségét kínálja.
"Buta – gondolta a tanárnő. – Indolens. Utálok vele foglalkozni. Milyen értelmetlen minden, milyen felesleges. " Volt még egy órája, a fiúosztályban, úgy ment be a kamaszok közé, mint egy vértanú. Nyelvtant tanított aznap, tudta, hogy rosszul csinálja, s állandóan érezte az osztály unalmát és ellenállását. Az igazgató benézett egyszer, a fiúk felpattantak, mikor meglátták az ajtórésben, s mindnek mosolyogni kezdett a szeme, pedig az igazgató nem is szólt semmit, csak éppen rájuk nézett. Feltárjuk Szabó Magda rendkívüli világát, ezúttal a novelláin keresztül - Ectopolis Magazin. "Szeretik – gondolta a tanárnő. – Engem nem szeretnek. Nem maradok itt, nem érdekel az iskola. Nincs senkim, még csak a szüleim sem élnek, még rokonaim sincsenek semerre. Senkim sincs, aki tudná, mit vesztettem, aki ugyanarra gondolna, amire én. Idegenek között kell élnem. " Ha nincsenek Katus rút cs betűi, tizenkettőkor hazamehetett volna, így meg kellett várnia, míg a gyerek is végez. A szabad órás asszonyok ott beszélgettek körötte, ételrecepteket cseréltek, megtanították egymást, mi készíthető a kukoricalisztből.
Az alkotások középpontjába a bürokratikus cári rendszer kiszolgáltatott, megalázott áldozatai kerültek. Az írók felfedezték a fölösleges embereket, akik tétlenül, boldogtalanul tengetik életüket. Legkedveltebb témájuk a csinovnyik-ábrázolás volt. Az írók arra mutattak rá, hogy a kishivatalnokok képtelenek saját sorsuk irányítására, bármikor történhetnek velük olyan események, amelyek kibillenthetik őket a megszokott kerékvágásból és veszélybe sodorhatják életüket. Cselekménye Cselekménye egyszerű. Basmacskin egy pétervári ügyosztályon hivatalnok, pontosabban címzetes tanácsos. Feladata nem más, minthogy naphosszat iratokat másoljon. Jól tudja, ennél nagyobb kihívásokra nem alkalmas, de jelenlegi helyzetével elégedett, feladatait pontosan, hiba nélkül hajtja végre. Egy alkalommal munkába menet vállán és hátán erősen érezte az orosz tél keménységét. Megvizsgálta rongyos hacukáját, s csalódottan látta, hogy annak anyaga itt-ott rendkívül elvékonyodott. Elvitte a ruhát barátjához, Petrovics szabómesterhez, aki azonban közölte vele, hogy azt megfoltozni már nem lehet, újat kell varrni helyette, amit ő szívesen meg is tesz.
2007. október 4. csütörtök, 20:00 Mióta az iskolában dolgozott, soha nem beszélt még vele így az igazgató. Mikor végre kiengedte az irodájából, ő azonnal kilépett a testületi szoba előtt húzódó teraszra, kiteregette a párkányon a litografált Utasítások lapjait, hogy belülről úgy lássák, olvas, nem bírja megvárni, míg hazamehet, azonnal tudni kívánja, milyen módon kell módosítani a tantervet ezerkilencszáznegyvenöt áprilisában. A haragos könny elfutotta a szemét, ha akarta volna, se látja a betűket. Katust sose szerette, most azt érezte, egyenesen gyűlöli. Harmadszor rendelték le miatta, harmadszor hozták most a tudomására, hogy nem jól végzi a munkáját. Az igazgató szenvedélyesen szerette a csinos táblaképeket, több színű tintával készített ügyes kis kimutatásokat, szemléltető rajzocskákat, és sose tudott jelesnek elfogadni egy dolgozatot, ha nem volt kifogástalan a külső alakja. Most is azt hiszi, ezen múlik az élet, Katus torz cs betűin. "Ne mondja azt, kérem, hogy középiskolai tanárnak készült, és hogy nem ismeri a hivatalos betűformákat.