For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Ida regénye (film, 1934). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ida regénye 1934-es magyar film Rendező Székely István Alapmű Gárdonyi Géza azonos című regénye Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Mihály István Stella Adorján Főszerepben Ágay Irén Jávor Pál Zene Fényes Szabolcs Operatőr Eiben István Vágó Szilas József Hangmérnök Lohr Ferenc Gyártásvezető Gál Ernő Gyártás Gyártó Thalia-Film Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 75 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Filmstúdió Bemutató 1934. március 15. További információk IMDb Ez a szócikk az 1934-ben bemutatott filmről szól. Ida regénye - 2. rész - Duna Televízió TV műsor 2022. január 2. vasárnap 16:10 - awilime magazin. Hasonló címmel lásd még: Ida regénye (egyértelműsítő lap). Az Ida regénye Gárdonyi Géza Ida regénye című műve alapján készült, 1934 -ben bemutatott fekete-fehér magyar játékfilm Székely István rendezésében. Bemutatásakor az ismeretlen kritikus lelkesen méltatta a filmet a Nyugat hasábjain: "Végre az első magyar film, amely átcsúszik az objektív kritika vizsgáján.
Romantikus | 0 IMDb Teljes film tartalma Ó Péter dúsgazdag kereskedő hirdetés útján adja férjhez lányát Idát a szegény, de tisztességes újságíró-festőhöz Balogh Csabához. Mindkét fiatalnak oka van erre a lépésre. Csaba családja anyagi nehézségekkel küszködik. Idától apja szeretne megszabadulni, hogy kicsapongó, nagyvilági életmódjában ne zavarja a kolostorban nevelkedett tisztességes lány jelenléte. Ida így választhat a kolostor és a házasság között. Szóbeli megállapodásuk értelmében csak addig maradnak együtt, amíg a fiú vissza nem tudja fizetni a kölcsönnek tekintett hozomány-előleget, illetve az atyai kikötések értelmében a lány szabadon rendelkezhet a hozomány teljes összegével. A külvilág számára házasok ugyan, de négyszemközt idegenként viselkednek. Ida regénye film festival. A kényszerházasság azonban egyre kevésbé esik nehezükre, egyre jobban érdeklődnek egymás iránt, de ezt az eredeti megállapodáshoz ragaszkodva nem mutatják ki, nem őszinték egymáshoz és ez a későbbiekben sok félreértést okoz.
(City-film. ) Végre az első magyar film, amely átcsúszik az objektív kritika vizsgáján. A film még kissé dadogva mondja el azt, amit el kell mondania, de elmondja, mert tudja, s így felsőbb osztályba léphet. Végre az első magyar film, amely "nemzeti külsőségek" nélkül is tud magyar lenni, mert belülről magyar, s mert belülről - művészet. Mihály István és Stella Adorján értik a mesterségüket. Símán gördül a mese, és Ágai Irén leegyszerűsített, magával ragadó játékával máris ott áll a hollywoodi Olimpuson. Kis Varsányi ebben a filmben, aranyharangcsengő-muzsika minden szava, mélyről jönnek, a szíve legfenekéről, ezért tudnak megrázni is. Ida regénye teljes film | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Jávor Pál: a márványszobornak itt-ott voltak gipsz-részei is. Pethes Sándor kedvesen kackiázik végig a filmen. Gózon Gyula nemcsak komikus ebben a szerepében: sokkal több, moličrei. Gombaszögi Ella kedves, de mért kap mindig csak cselédszerepet? A nagyszerű rendezés Székely István munkája, aki a pár garasból - amibe ez a film előállítása került - előreláthatólag aranyhegyet emel az új, s most már kiforrottabb magyar filmprodukciók megkezdésére.
Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (1974) Ó Péter dúsgazdag kereskedő, hírdetés útján adja férjhez lányát Idát, a szegény, de tisztességes újságíró-festőhöz, Balogh Csabához. Mindkét fiatalnak oka van erre a lépésre. Csaba családja anyagi nehézségekkel küzködik, Idától apja szeretne megszabadulni, hogy kicsapongó, nagyvilági életmódjában ne zavarja a kolostorban nevelkedett tisztességes lány jelenléte. Ida így választhat a kolostor és a házasság között. Ida regénye film.com. Szóbeli megállapodásuk értelmében csak addig maradnak együtt, amíg a fiú vissza nem tudja fizetni a kölcsönnek tekintett hozomány-előleget, illetve az atyai kikötések értelmében a lány szabadon rendelkezhet a hozomány teljes összegével. A külvilág számára házasok ugyan, de négyszemközt idegenként viselkednek. A kényszerházasság azonban egyre kevésbé esik nehezükre, egyre jobban érdeklődnek egymás iránt, de ezt az eredeti megállapodáshoz ragaszkodva nem mutatják ki, nem őszinték egymáshoz, ami a későbbiekben sok félreértést okoz.