A népi hagyomány szerint a tavasz első napja március 21 (némileg eltérhet ettől a csillagászati tavasz, ami a nap tavaszponton való áthaladásakor kezdődik, a meteorológiai tavasz pedig már sokkal korábban, március 1-jén megérkezik). Csillagászatilag a nap tavaszponton való áthaladása a 21. század végéig már sosem lesz március 21-én a négyévenként beékelődő szökőnapok halmozódása miatt. Ez a nap Nursiai Szent Benedek napja, aki sziklabarlangban böjtölt három évig. Nevét a róla elnevezett rend, a Szent Benedek-rend őrzi, melyet ma elterjedtebb nevén, Bencés rendként ismerhetünk. Szent Benedeket 1964-ben a pápa Európa védőszentjévé nyilvánította. A népi hagyomány Benedeket Sándorral és Józseffel együtt emlegeti, akik zsákban cipelik a tavasz melegét a földre, de útközben megállnak egy kocsmában, ahonnét Mátyás, a jégtörő zavarja ki őket. Ekkor egymásba botlanak, a zsák kiszakad és egy csapásra meleg támad (Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget). A göcsejiek szerint Benedek zsákjában bogarak is vannak, amik a zsák kiszakadásának következtében szabadulnak ki.
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve "napéjegyenlőség". (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja. ) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél. A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i. e. 2. évezred közepétől fogva.
A minimumhőmérséklet általában mínusz 8 és mínusz 2 fok között alakul. A kevésbé felhős, szélcsendes, fagyra érzékeny helyeken azonban ettől több fokkal hidegebbet is mérhetnek. A maximumhőmérséklet plusz 4 és 9 fok között alakul. Szerdán a Tiszántúlon általában közepesen vagy erősen felhős idő valószínű, míg másutt többnyire derült vagy gyengén felhős lesz az ég. Csapadék nem várható. Többfelé élénk, egy-egy helyen erős széllökések is lehetnek. Hajnalban általában mínusz 9 és mínusz 2 fok közötti értékeket mérhetnek, de a fagyzugokban ettől több fokkal alacsonyabb minimumok is várhatóak. Kora délutánra plusz 4 és 9 fok közé emelkedik a hőmérséklet. Számottevő csapadék csütörtökön sem valószínű. A leghidegebb órákban többnyire mínusz 8 és mínusz 2 fok között alakul a hőmérséklet, de a fagyzugokban ettől több fokkal hidegebb is lehet. Délutánra plusz 6 és 10 fok közé melegszik fel a levegő. Pénteken és szombaton gomolyfelhős, napos idő várható. Pénteken nagyobb eséllyel északkeleten néhol előfordulhat zápor, hózápor.
Látványos akciót hajtottak végre a francia fővárosban, aminek következtében egycsapásra több méterrel magasabb lett Párizs ikonikus látványossága, az Eiffel-torony. Cikkünkben eláruljuk, hogyan lehetséges mindez. Fotó és leadfotó: 123rf