Csupasz vagy szőrös 16 lábu hernyóik sohasem élnek csoportosan, többnyire éjjel látnak eledelök után; egyesek a nappalt a földben vagy száraz levelek közt elbujva töltik. Rendesen a földben szabadon, vagy földszemcsékből font burokban bábozzák be magukat. Körülbelül 3000 faj ismeretes, melyek közül Európában 1100, Magyarországon pedig 450 faj él. Hazánk faunájára nézve több faj jellemző, melyek kizárólag nálunk fordulnak elő, vagy másutt csak igen gyéren észleltettek. Ilyenek: Thecophora fovea Treits., Oxytripia orbi culosa Esp., Hydroecia lunata Treits., Orrhodia veronicae Hubn., Cuculia formosa Rogen., Heliodes rupicola Syst. W., Toxocampa limosa Treits stb. Az É. közt még számos faj van, melyek közgazdaságilag fontosak, amennyiben hernyóik gazdasági, vetemény, erdei stb. Éjjeli lepkék magyarországon árakkal. növényeket pusztítva, gyakran nagy károkat okoznak. Forrás: Pallas Nagylexikon
000, a dolomit- és narancsszínű kéneslepkéé, illetve a hegyi-, a magyar- és a sziklai fehérlepkéé nem kevesebb mint 50 000 forint.
Fajszám a Földön: 180 ezer Fajszám Magyarországon: 3500 Méret: testhosszuk 3–90 mm; szárnyfesztávolságuk 2–305 mm. Két pár hártyás szárnyukat – és testük más részeit is – tetőcserépszerűen apró, színes pikkelyek fedik. E pikkelyek színét vagy festékanyag, vagy a kitin finomszerkezetéből adódó fényvisszaverődés okozza. Repülés közben a két pár szárny általában összekapcsolódik, és egységes felületet képez. Nyugalmi állapotban a szárnyaikat háztetőszerűen vagy függőlegesen összecsukják. Szájszerveik nagy része csökevényes, kivéve az ajaktapogatókat, illetve a két állkapocs külső karéját, melyek hosszú csővé (pödörnyelvvé) alakultak. A lepke ezt használaton kívül laprugószerűen feltekeri, és csak táplálkozáskor nyújtja ki. Néhány ősi családnál még vannak működőképes rágók. Összetett szemük fejlett. Lábaik vékonyak. A kifejlett lepkék leginkább nektárt szívnak, de sok faj nem táplálkozik. Éjjeli lepkék magyarországon friss. Lárváik (a hernyók) a fajok túlnyomó részénél eleven növényekkel táplálkoznak. A hernyók rágója jól fejlett; a toron lévő 3 pár valódi lábon kívül a potrohukon "állábaik" is lehetnek.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy pávaszem témájú médiaállományokat és Nagy pávaszem témájú kategóriát. A nagy pávaszem vagy nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae) családjába tartozó faj. Éjjeli lepkék magyarországon térkép. Előfordulása [ szerkesztés] A nagy pávaszem előfordulási területe az Ibériai-félsziget, Dél- Franciaország, Észak- Magyarország, Szerbia középső és déli részei, Horvátország, Dél- és Kelet- Bulgária, Dél- Görögország, Dél- Törökország, Dél- Románia, Észak- Izrael, Ukrajna, Oroszország, Csehország, Szlovákia, Észak-Macedónia és Olaszország. Állományai találhatók Szibériában és Észak-Afrikában is. Eredetileg a Brit-szigetekről hiányzott, azonban manapság már jelen van; valószínűleg fogságból elszabadult példányok alkotta kis állományról van szó. [1] Magyarországon alapvetően gyakori fajnak számít, ám az utóbbi időben erősen megritkult. Alfajai [ szerkesztés] Saturnia pyri pyri (Denis & Schiffermüller, 1775) Saturnia pyri thaumastos Orsetti, 1973 Megjelenése [ szerkesztés] A 15-20 centiméteres szárnyfesztávolságával Európa legnagyobb lepkéje.