Figyelt kérdés Illetve mennyire lett volna reális egy évtizednyi kínkeserves harc után újabb régiók leigázására küldenie a meglévő haderőit, tábornokait? 1/3 anonim válasza: 100% Igen, el akarta foglalni az Arab-félszigetet, majd Indiát, Rómát, Karthágót és a Gibraltárt is. jan. 12. 22:16 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: 88% Halála előtt közvetlen éppen az Arab-félsziget elleni hadjáratot tervezte, amiből aztán nem lett semmi később. Nemigazán volt arrafelé olyan katonai erő ami vetekedhetett volna Nagy Sándorékkal, csak a belső sivatagos területek természeti viszonyai akadályozták volna őket komolyabban. Róma meghódítása sem lett volna különösebben nehéz, akkoriban Róma még csak egy feltörekvő helyi jelentőségű hatalom volt, az etruszkokkal és egyéb helyi népekkel vívták harcaikat. Akkoriban még minőségben és mennyiségben is elmaradtak a görögöktől. Akart indítani egy újabb India elleni hadjáratot is, ami már érdekesebb lett volna mert Nagy Sándor halála után indult meg India egyesítése Csandragupta Maurja nevű uralkodó által.
Nagy Sándor Nagy Sándor - Alexandros (*Kr. e. 356. Pella, +323. Babilon) makedón király (ur. Kr. 336-323), ezen a néven a harmadik. Halhatatlanná történelmi szerepe tette ( Nagy Sándor hadjáratai), hiszen uralkodó még előtte nem egyesített ekkora területet koronája alatt. Az antik források, amelyek előszeretettel írtak a hadvezérrről s uralkodóról, legendás és nem feltétlenül tárgyilagos képet rajzolnak róla. Atyja II. Philippos (ur. 355 - Kr. 336), a makedón birodalom alapjainak megteremtője, anyja Olympias. Már születését is álom jövendölte meg. Olympias - nászéjszakája előtt álmában - látta, hogy villámcsapás érte méhét, amely fellángolt. Philippos valamivel később azt álmodta, hogy felesége méhét oroszlános pecséttel zárták le. Oroszlánhoz hasonlatos csodálatos gyermeket vártak tehát. A hagyomány szerint a delphoi jósda már ekkor Ammón, az egyiptomi isten szerepét hangsúlyozta a gyermek születésénél. De ekkor még messze volt tőle a keleti isten-királyok dicsősége. Nevelője Aristotelés volt.
Faroenk Szelet Nagy Asztal. Akácfából vágott szeletek, rusztikus vastak, kéreggel. Ráadásul, ha már egy elhasználtat hasznosítasz újra, az nem így néz ki, mint a képen, hanem tropára van menve, nyilván, akkor van értelme. Vidám színek, minták egy sokat utazó építész 45m2es, nagy from Nagy sándor által meghódított afrikai terület. A google ingyenes szolgáltatása azonnal lefordítja a szavakat, kifejezéseket és weboldalakat a magyar és több mint 100 további nyelv kombinációjában. Ráadásul, ha már egy elhasználtat hasznosítasz újra, az nem így néz ki, mint a képen, hanem tropára van menve, nyilván, akkor van értelme. Most kifejezetten a nehéz, többnyire az ünnepi asztal ékeként felszolgált ételeket vette górcső alá. Berendezése klasszikus jegyeket hordoz és 40 fő befogadására alkalmas. Mennyei doboskrémes torta, karácsonyi asztal éke recept! Egyszerű farönk szeleteket is bevethetünk a karácsonyi asztal feldíszítése során. Rönkfeldolgozásunk alappillérét egy vízszintes rönkhasító szalagfűrész képezi, mely a legkorszerűbb német technológia segítségével rendkívüli pontosságot, felületi minőséget és magas kihozatalt.
Csokorba szedtünk a világ legrégebb óta lakott települései közül tízet, melyek máig őrzik ősi hangulatukat, ahol minden kő régi történeteket mesélhetne, s ahol mégis úgy pezseg az élet, mint a legmodernebb metropoliszokban. 10. Ife, Nigéria – alapították: kb. Kr. e. 350 A yoruba nép máig az emberiség mitikus bölcsőjének tartja ősi városát. A legenda szerint két istenségük egyike hozta létre az első embereket agyagból, akik közül az egyikből király lett. A XI. században a város a királyság fővárosa lett, az itt élő emberek neves kézművesek voltak; hozzájuk köthetők a régió híres terrakotta fejei, melyeket az elkövetkező kétszáz évben alkottak. A XVIII. században majdnem megsemmisült, de a rabszolga-kereskedelem sem tett jót virágzásának. Ife városában található ma az ország egyik legnagyobb egyeteme, valamint a Nigériai Történelmi Társaság. Ife ma 600 ezer lakosú város. 9. Balkh, Afganisztán – alapították: kb. 500 Alapítása idején Baktra néven ismerték, s a Nagy Sándor által meghódított Perzsia Baktria tartományának központja volt.
A @DevSolar jó válasza, de csak számokat ad tényként. - tettem fel a kérdést nem görög szempontból. Igen, olvastam a Hecataeus térkép fogalmát, és amint azt igen, valóban meghódította a világot. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a civilizált világ sokkal nagyobb részét a görögök nem hódították meg. Tehát azt a szándékot kértem tőlem, hogy miért akadályozza meg ezt a koncepciót az egész kultúrában világ, amely Sándor meghódította a világot? Miért nem hamisították meg, amikor egyre jobban megismerkedtünk a világgal? Sokszor tudom, hogy az " ismert világ " kifejezést használják a " világ " helyett, amely legjobban leírja ezt a forgatókönyvet. De jobban érdekel a macedón birodalom kulturális & történelmi hatása, amely ilyen mértékben megerősíthette a hitet.
II. évezredben erősödött meg, s Spárta felemelkedéséig a régió legmeghatározóbb városállama volt. A város és környéke számtalan alkalommal feltűnt a görög mitológiában is: itt született Perszeusz, Diomédész és Agamemnón király is. Argosz a legtöbb görög polisszal ellentétben a római, majd a bizánci időkben is virágzó település maradt. A modern Argosz nagy részben az ősi város maradványain épült fel, így csak kevés maradt meg az ókori polisz emlékeiből, a legrégebbi műemlék az argoszi Heraion (Héra istennő temploma), mely a Kr. századból származik. 2. Büblosz, Libanon – alapították: kb. 6000 A legrégebbi létező föníciai város, Büblosz számos tudományos és technológiai felfedezés helyszíne volt hosszú történelme során. A történészek szerint itt találták fel a föníciai ábc-t, mely az írásbeliség meghatározó állomását jelentette. Görög elnevezése a 'papír' szóból ered, mely egyike volt legfontosabb exportcikkének. Büblosz a Kr. évezred végén az amoriták támadása következtében porig égett. A város eredetileg egyiptomi protektorátus volt, fontos kiviteli termékei – cédrusfa, stb.