Amikor 2016-ban Elon Musk bejelentette, hogy 2020-ra egy teljesen működőképes, műholdas internetrendszert szeretne kiépíteni Starlink néven, talán még azok is kicsit kételkedtek, akik amúgy szentül meg voltak győződve róla, hogy a SpaceX 2024-re tényleg embert fog küldeni a Marsra. Musk általában eléggé optimista, amikor a határidőkről van szó, a SpaceX viszont tavaly ősszel valóban elindította a Starlink béta-verzióját, mostanra pedig olyan határokat feszegetnek, amire már a szkeptikusok sem legyinthetnek. Starlink-műholdak Archives - Online365. Bár a héten a hírek leginkább a Starship prototípusának az újabb tesztjéről szóltak, a háttérben azért más érdekes dolgok is történtek a SpaceX háza táján. Csütörtökön például újabb hatvan műholddal gazdagították a Starlinket, így a műholdas internetrendszer immár több, mint ezer alacsony Föld körüli pályán keringő műholdból áll (a Wikipedia szerint egész pontosan 1021-ből). Bár ez a szám még mindig messze van az eredetileg kitűzött 12 ezertől, pláne a 42 ezertől, de arra már így is elegendő, hogy tízezer felhasználónak biztosítson olyan netkapcsolatot, ami sebességben nem csak felveszi a versenyt a vezetékes nettel, de valamivel gyorsabb is nála.
0-2. 5 között az átlagosnál fényesebb rajról, 3. 0 körül halvány rajról beszélünk. ] Frekv. – vagy ZHR – A meteorok gyakorisága óránként ( Forrás: International Meteor Organization)
Meteor raj Aktivitás Maximum λ α δ v ∞ r Frekv. Quadrantidák (QUA) Dec 28 – Jan 12 Jan 04 283°16 230° +49° 41 2. 1 120 Lyridák (LYR) Ápr 16 – Ápr 25 Ápr 22 32°32 271° +34° 49 18 π-Puppidák (PPU) Ápr 15 – Ápr 28 Ápr 23 33°5 110° -45° 2. 0 Változó η-Aquaridák (ETA) Ápr 19 – Máj 28 Máj 05 45°5 338° -01° 66 2. 4 40 η-Lyridák (ELY) Máj 03 – Máj 14 Máj 08 48°0 287° +44° 43 3. 0 3 Júniusi Bootidák (JBO) Jún 22 – Júl 02 Jún 27 95°7 224° +48° 2. 2 Piscis Austrinidák (PAU) Júl 15 – Aug 10 Júl 28 125° 341° -30° 35 3. 2 5 Déli δ-Aquaridák (SDA) Júl 12 – Aug 23 Júl 30 127° 340° -16° 16 α-Capricornidák (CAP) Júl 03 – Aug 15 307° -10° 23 2. 5 Perseidák (PER) Júl 17 – Aug 24 Aug 12 140°0 48° +58° 59 150 κ-Cygnidák (KCG) Aug 03 – Aug 25 Aug 17 145° 286° +59° 25 α-Aurigidák (AUR) Aug 28 – Szep 5 Aug 31 158°6 91° +39° 6 Szeptemberi Perseidák (SPE) Szep 05 – Szep 21 Szep 9 166°7 +40° 64 Draconidák (DRA) Okt 06 – Okt 10 Okt 08 195°4 262° +54° 20 2. Hullócsillag naptár - Naptárak.com. 6 Déli Tauridák (STA) Szep 10 – Nov 20 Okt 10 197° 32° +09° 27 2.
Megérkezett a kétfaktoros hitelesítés az eMAG-hoz is Mind az online áruház webes felületén, mind az eMAG androidos és iOS-es mobilalkalmazásban. C
2022. március 15. 08:25 Múlt-kor Laborfalvi Róza a 19. századi magyar színjátszás meghatározó alakja volt, pályája töretlen ívben emelkedett a szegényes miskolci szülőháztól a legmagasabb uralkodói elismerésig. 1848. március 15-én a színpadon vette ki részét a forradalmi eseményekből, Gertrudis szerepének alakítása a magyar színháztörténet legnagyobb pillanatai közé tartozik. A neves színésznő elszegényedett székely nemesi családba született laborfalvi Benke Judit néven 1817. április 8-án. Édesapja, Benke József még fiatalkorában, ügyvédi tanulmányait hátrahagyva választotta a vándorszínészi pályát. Lánya a budai Várszínháznál lépett apja nyomdokaiba, ahol a kor ünnepelt színésznője, Kántorné Engelhardt Anna is játszott. A híres primadonna "színiiskolát" is fenntartott a társulat ifjú színésznői számára, amely a korabeli beszámolók szerint abból állt, hogy két-három lánynak megengedte, hogy nála lakjon és végezze a háztartási munkákat, míg azok cserébe elkísérhették őt a színházba, és a színfalak mögül figyelhették, miként bűvöli el a közönséget.
Anna Engelhardt ( Nagyszeben, 1791. – Marosvásárhely, 1854. február 28. ) magyar színésznő. Kántorné Engelhardt Anna Életrajzi adatok Született 1791. Nagyszeben Elhunyt 1854. február 28. (62-63 évesen) [1] Marosvásárhely Házastársa Kántor Gerzson A Wikimédia Commons tartalmaz Kántorné Engelhardt Anna témájú médiaállományokat. Élete Szerkesztés Pályája 1809-ben indult. Kazinczy Ferenccel való ismeretsége folytán lett magyar színésznővé és midőn első kísérleteivel fellépett, német anyanyelvű volt, a magyar nyelvet még nem beszélte tökéletesen, de idővel nagy buzgalommal tanulta meg Láng Ádám Jánostól. Ő figyelt fel rá, amikor Engelhardt Anna mint cselédlány szolgált Franz Xaver Girzik (1760-1813) német színpadi szerzőnél, a német színtársulat operai rendezőjénél. 1809-ben Kántor Gerzson komikus vette nőül. Játszott hazaszerte különféle színpadokon. Legnagyobb diadalait mégis Pozsonyban aratta, ahová 1825-ben Fehér vármegye az országgyűlés idejére magyar színészeket küldött. 1847-ig mint vándorszínész játszott, utolsó fellépése 1851-ben volt, ekkor, mint a marosvásárhelyi színház pénztárosa dolgozott.
A színpadtól ezután sem tudott teljesen elszakadni: jótékony célú fellépéseket egészen 1869-ig vállalt. A közönség utoljára – tizennégy év szünet után – 1883. november 30-án láthatta Miskolcon, ahol művészi érdemeinek elismeréseként a koronás arany érdemkeresztet kapta. 1886. november 20-án, tüdőgyulladásban hunyt el a Sándor (ma: Bródy Sándor) utca 36. alatti lakásukban. November 22-i temetésén Paulay Ede mondott gyászbeszédet, és tisztelőinek tömege kísérte utolsó útjára a legendás színésznőt. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A Kelemen László által szervezett társulat Simai Kristóf "Igazházi egy kegyes jó atya" című ötfelvonásos "mulatságos játékát" adta. Nehezen és döcögve, a német színészek és az osztrák bürokrácia folytonos gáncsoskodásai közepette indult útjára az önálló magyar színészet ügye. Hat év múlva az első magyar társulat feloszlott és tizenhárom évet kellett várni addig, míg 1809-ben megjelent a színen egy újabb fantasztikus ember, fegyverneki-felsőpereci Vida László, aki már a Kelemen-féle társulatot is támogatta két később elveszett vitézi játékával. 1807–1809 között tagja volt Pest vármegye játékszíni bizottságának, amely a pesti társulat pártolását szervezte. Miután felesége és kisfia meghaltak, elhagyta törteli birtokát és Pestre jött. 1809. szeptember 1-én átvette a magyar színészet feletti ügyeletet báró Wesselényi Miklóstól és ismervén a viszonyokat első dolga volt annak utánanézni, hol vethetné meg a lábát a második magyar társulat, hiszen a színjátékosoknak még mindig nem volt állandó otthona.
A világosi fegyverletétel után felesége bújtatta a veszélybe került írót, ő szerzett neki menlevelet, közben pedig folytatta karrierjét, és az ő fizetéséből éltek. Ezek hallatán Jókai anyja megenyhült, és újra közelebb került fiához, valamint menyéhez is. Az asszony mindent megtett azért, hogy férje nyugodtan dolgozhasson, és az írásra koncentrálhasson, Jókainak pedig felesége volt a legnagyobb múzsája, róla mintázta hősnői nagy részét. A realista magyar színjátszás úttörője Laborfalvi Róza a realista magyar színjátszás úttörője, valamint a kor legismertebb, legsikeresebb magyar színésznője lett. A történelmi tragédiák nagy hősnőit alakította a színpadon, és sokat tett azért, hogy a drámák még népszerűbbé váljanak. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával és Jókai beszédével nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház, 1859-től azonban csak ritkán, jótékonysági előadásokon lépett fel. 1869-ben vonult vissza teljesen a színészettől, utolsó fellépése 1869. március 7-én volt Predszláva szerepében Szigligeti Ede A trónkereső című darabjában.
A színésznő egy kokárdát tűzött az író kabátjára, és szinte azonnal fellángolt köztük a szerelem, az éjszakát már együtt töltötték. Kapcsolatuk gyors ütemben haladt, hamarosan már össze akarták kötni az életüket, de ezt sokan nem nézték jó szemmel a színésznő szerelmi kapcsolatai, múltja és gyermeke miatt. Az író jó barátja, Petőfi Sándor például erősen ellenezte a frigyet, és igyekezett lebeszélni Jókait arról, hogy elvegye Rózát, de a családtagok és az ismerősök is felháborodtak a híren. A szerelmeseket azonban semmi nem tántoríthatta el attól, hogy örök hűséget fogadjanak egymásnak, így végül megszöktek, és 1848. augusztus 29-én összeházasodtak. Az asszony közben lányát intézetbe adta. Mondani sem kell, házasságuk még nagyobb botrányt kavart, Jókai anyja megszakította a kapcsolatot fiával, és kitagadta őt. Kapcsolatukban Róza volt a domináns fél, ellentétes személyiségük miatt pedig sokat veszekedtek. Egyesek szerint az asszony elnyomta férjét, Jókai pedig többször is félrelépett, mindezek ellenére összességében mégis boldogok voltak együtt, és szerették egymást.
Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel később tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott. Gerster Etelka operaénekes (1855–1920) A tanítóképző elvégzése után Bécsben tanult énekelni, ahol 1876-ban egy növendékhangversenyen meghallotta őt Verdi, és meghívta Velencébe a La Fenice színházhoz. A következő évben Londonban debütált, ahol több operában is fellépett. 1878-ban New Yorkban az Academy of Music-ban lépett fel, a korabeli kritikusok a világ vezető énekesei közé sorolták. Gyönyörű szopránja, hibátlan technikája mellett kiemelték átélőképességét is. 1890-ben, nem sokkal lányának születése után visszavonult a színpadtól. 1896-ban Berlinben kezdett tanítani, iskolája hamar világszerte ismert lett. Hunyady Margit színész (1854–1906) 1854. február 21-én született a Szabolcs vármegyei Kisvarsányban, birtokos nemesi családban.