1917. október 5-én született Debrecenben Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere – tisztelegve Szabó Megda író életműve előtt – megkoszorúzta a Dóczy-gimnázium falán elhelyezett emléktáblát, valamint – a XIX. Szabó Magda Emlékház. Matula Napok rendezvénysorozatának keretében – a város nevében koszorút helyezett el a debreceni Köztemetőben Szabó Magda szüleinek sírhelyén, ahol az író hamvai is nyugszanak. Szintén október 5-én 18 órakor a Csokonai Színház Irodalmi Laborjában (Kossuth utca 1. ) a Pódiumterem Szabó Magda nevét veszi fel, ahol teremavató köszöntőt mond Puskás István. születésnap Szabó Magda
Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
Elsősorban a jazz és a blues, valamint ezek... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
A zuglói azonban az egyetlen, ahol a japán császári család i s tiszteletét tette. A 30-as évek elején, amikor a világháború után Japán nyitni kezdett a nyugati kultúra felé, a császár harmadik fiát, Takamacu herceget és feleségét küldték el európai körútra. Hallották a magyar japánkert hírét, és meg is tekintették 1931-ben. A legenda szerint a bambuszból épített teaházban egy teaszertartáson látták vendégül őket, amikor is a lányos arcú fiúdiákokat öltöztették be gésának, hogy felszolgálják a teát; az Operaházból a Pillangókisasszony jelmezeit kérték számukra kölcsön. A hercegi párnak annyira tetszett a műsor, hogy később a császári udvarból japán növényeket küldtek a kertészet számára, és még ma is található pár egyed, amely ezeknek az ajándékoknak a szaporításából származik. Megnyílt a zuglói Japánkert - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja. A régi teaházba egyébként villám csapott, amit most látunk a japánkertben, az eredeti japán technológiával tavaly megépített új ház. A kert típusa egy archaikus síkvidéki teakert a Muromachi korszakból (1333-1573), mely a több mint 2000 éves japán kertépítészeti hagyomány utolsó előtti korszaka.
A japánkerteket a hagyományos, ősi kínai kertek ihlették, és a szigetországban már több mint 1000 éve a művészet egyik kifejezőformájaként tekintenek rájuk. A tudatosan felépített kertek célja, hogy harmóniát teremtsenek, ahol tavak, fahidak, kőlámpások, sziklakertek, pavilonok között lehet pihenni, meditálni, akár egy nyüzgő város közepén is. Az első hazai japánkert A Budapesten, egészen pontosan Zuglóban található japánkertnek komoly történelme van, hiszen ez volt az első, amit hazánkban építettek. A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium udvarán található édenkertet Varga Márton – az iskola alapítója – tervezte és építette 1928–ban. A különleges helyszínt még a japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége is felkereste 1931-ben, és látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható a japán ruta (Orixa japonica), a rózsaszín virágú japán díszcseresznye (Prunus serrulata Kansan) utódja, továbbá a kínai lilaakác (Wisteria sinensis), a tűzvörös juhar (Acer ginnala), a (kerti mályvacserje) Hibiscus syriacus és a Prunus nana.
A kert a japán és a magyar nép közötti barátságot és jó kapcsolatokat is szimbolizálja "Forrás: Imre György/" A legújabb távol-keleti kertünk Közel 20 millió forintból készült el Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár parkjában a Dani Zoltán tervezte japánkert, amelynek átadásáról mi is beszámoltunk. A hagyományos japánkertekben nélkülözhetetlen a víz jelenléte és az olyan tájelemek, mint a hidak, a sziklák és a kis dombok, amik reprodukálják a természeti tájat, az ökoszisztémát, beleértve a négy évszakot is. A gyulai kertben a kavicsos utak jelképezik a vízfolyást, így túlmutatva a természet reprodukcióján egyedi és különleges hangulatot hoznak létre.