Nem sokkal a cikkünk megjelenése előtt egy ipari kamerával készült felvételt kapott a BudaPestkörnyé hírportál az egyik olvasójuktól arról, hogyan történt ma reggel az 5 ember halálát okozó vasúti baleset Mindszentnél. A döbbenetes videót a cikkünk alján éred el. Totális baleset A felvételen 16. másodpercnél tűnik fel a vonat, két másodperccel később karambolózott is a kisteherautóval. Jól látszik a felvételen, hogy a teherautó nem lassított. Az ezt követő másodpercekben kisiklik és oldalára borul a vonat, letarol mindent, ráadásul az egész szerelvény elfordul. A hátulja kerül a menetirány szerint előre. A videót a cikkünk alján éred el. Vasúti balesetek ma e. Menekülés a buszmegállóból is A felvételen az is látszik, hogy a közeli buszmegállóban álló hölgy észrevette a balesetet és megpróbál elmenekülni, de szerencsére a vonat a buszmegállót már nem tarolta le. Vonatbaleset Mindszentnél Amint arról a BudaPestkö is beszámolt, kedden reggel 7 óra előtt egy kisteherautó a sínekre hajtott, ahol összeütközött a Szentesről Hódmezővásárhelyre tartó motorvonattal.
A helyi tűzoltókat riasztották a helyszínre. Egy vonat utasainak segítettek az átszállásban Karcagon a város hivatásos tűzoltói, miután egy baleset miatt a Püspökladányi út közelében, a nyílt pályán megállásra kényszerült a szerelvény. A helyszínre mentesítő vonatot küldtek. Erre az egység közreműködésével szállt át a mintegy száz-százötven utas. Közülük az első hírek szerint senki sem sérült meg a balesetben. -közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Halálos baleset történt a sajóivánkai vasúti átjáróban - webbulvar.hu. A MÁVinform kicsivel több információt nyújtott Beszámolójuk szerint a karcagi állomáson történt a baleset. A Nyugati pályaudvarról Nyíregyházára tartó Rétköz InterCity vonat az állomásból való kihaladás közben elgázolt egy embert. Emiatt a Karcag-Püspökladány közötti szakaszon a vonatok csak az egyik pályán haladhatnak. A hatósági intézkedések miatt a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza vonalon 15-30 perccel meghosszabbodik a vonatok menetideje.
A 12 fős restaurátorcsoport tavaly júliusban kezdett el dolgozni a külön ehhez a munkához létrehozott hét négyzetméteres üvegkamrában. A koronavírus-járvány alatt életbelépett távolságtartási szabályok miatt azonban az eredeti munkatervet nem tudják tartani. Az eredeti terv szerint a munka második fázisa 2020 nyarán kezdődött volna. Mivel ez nem lehetséges, 2021 elejére csúsztatták el. Az üvegkamrában zajló munka rendjét a biztonsági szabályok szerint határozták meg, tehát egyszerre legfeljebb két ember dolgozhat a festmény restaurálásán a kis helyiségben. A restaurátorok a karantén miatt néhány hét szünetet is tartottak, munkájukat szerdán kezdték el ismét. A Rijksmuseum várhatóan június 1-jén nyit ki újra, de a napi látogatószámot a megszokott tízezer helyett kétezer főben maximálják, hogy eleget tudjanak tenni a fizikai távolságtartás követelményének. Élet+Stílus: Most a híres Rembrandt-festmény hátoldalát nézhetik a múzeumlátogatók | hvg.hu. Az Éjjeli őrjárat Rembrandt van Rijn (1606-1669) egyik leghíresebb alkotása. A festő az 1640-es években kapott megbízást arra, hogy bemutassa a Frans Banning Cocq kapitány vezette amszterdami polgárőrséget.
– árulta el Ermann az ARTnews kérdésére, hogy miért döntöttek az AI használata mellett a hiányzó részek rekonstruálásánál. "Azt szerettük volna kideríteni, hogy meg tudjuk-e csinálni egy művész keze nélkül. Ez pedig azt jelentette, hogy a mesterséges intelligenciához fordultunk. " Ennek segítségével egy egész sor problémára kellett megoldást találniuk. Először is a Ludens által készített másolat mindössze egy ötöde az eredeti méretének. Ráadásul Ludens más stílusban is festett, mint Rembrandt, emiatt pedig felvetődik a kérdés, hogy a másolat alapján hogyan lehet rekonstruálni a hiányzó részeket az eredeti alkotója stílusában. Erdmann ennek megoldására három különböző neurális hálózatot hozott létre, egyfajta gépi tanulási technikát, amellyel a számítógépeket arra tanítja meg, hogy hogyan oldjanak meg meghatározott feladatokat. "Az első hálózat azért volt felelős, hogy azonosítsa a megegyező részleteket. Több, mint tízezer ilyen egyezést talált az Éjjeli őrjárat és Ludens képe között. Rembrandt vázlatait fedezték fel az Éjjeli őrjárat alatt - IN. Amint ezek a részletek megvannak, addig kell szöszöni velük, amíg mindegyik a helyére nem kerül "ezt egy kicsit jobbra, azt egy kicsit nagyobban" – ez a második fázis.
A most megjelent tanulmányok legnagyobb érdeme, hogy azonosítják a festmény összes alakját, a korábban ismeretlen muskétásokét is. Rembrandt képének értelmezésében azonban, csakúgy, mint elődei, Dudok van Heel is megtorpan egy ponton. Az Éjjeli őrjárat megalkotásakor ugyanis az ikonográfiai hagyományokat, a valósághűséget és a megrendelők igényeit egyaránt háttérbe szorította Rembrandt képzelőereje, varázslatos színkezelése és bámulatos festőisége. Ez utóbbiakat pedig sokkal nehezebb történeti – és művészettörténeti – kategóriákba sorolni. Jegyzetek: [1] A cikk alapjául S. Dudok van Heel Rijksmuseum Bulletinjében megjelent két tanulmánya szolgált: The Night Watch and the Entry of Marie de' Medici. A New Interpretation of the Original Place and Significance of the Painting. Illetve: Frans Banninck Cocq's Troop in Rembrandt's Night Watch. Olyan közelről láthatjuk Rembrandt remekművét, mint még soha | 24.hu. The Identification of the Guardsmen. (The Rijksmuseum Bulletin Volume 57, 2009/1) Artmagazin 2009/6. 30-33. o.
Ehhez rekonstruálja a művek eredeti helyszínét és elhelyezését, valamint vázolja Rembrandt motívumainak lehetséges inspirációs forrásait. A továbbiakban Dudok van Heel azonosítja a festmény polgárőrcsapatának tagjait: a családi háttérre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatok ismertetése mellett bemutatja az ábrázoltak társadalmi státuszát is, a városi vezetésben, különböző céhekben vagy kereskedőként betöltött pozícióik alapján. Önkéntesekből álló polgárőrcsapatok már az 1500-as évek elejétől szerveződtek Amszterdamban. Az ilyen fegyveres testületekből hagyományosan három működött a városban: az íjászok, a nyílpuskások és a muskétások céhe. A polgárőrök megnövekedett száma miatt a 17. század elején szükségessé vált a muskétásokat tömörítő Kloveniersdoelen épületének kibővítése. 1640 és 1645 között az épületkomplexum új részének nagy, emeleti dísztermébe – amely a legelőkelőbb fogadásoknak és banketteknek szolgált helyszínéül – a muskétásoknak mind a hat polgárőrcsapatáról készült egy-egy nagyméretű, reprezentatív csoportportré.
Rembrandt egész életében nem hagyta el Hollandiát, ahogy festményei sem. Nemzetközi hírnevét saját korában a rézmetszeteinek köszönhette. Ennek ellenére gyűjtötte az egzotikus csecsebecséket, amelyek aztán a képein is felbukkantak. A művészt az impresszionisták fedezték fel ismét, akik hozzá kapcsolták saját művészetüket. 10. Bár Rembrandt elismert és keresett festőnek számított, élete utolsó két évtizedét családi tragédiák és anyagi gondok közepette töltötte. Felesége, Saskia 1642-ben elhunyt. Négy gyermekük közül egyedül Titus élte meg a felnőttkort. Ő és Rembrandt korábbi szolgálója, majd élettársa, Hendrickje Stoffels tartották a felszín felett a folyamatosan adósságban úszó festőt, akinek extravagáns életmódja, óriási háza és műgyűjteménye felemésztette keresetét. 1656-ban csődöt jelentett, vagyonát elárverezték. Az amszterdami festőcéh szabályai szerint a csődbe ment Rembrandt nem is működhetett volna ebben a szakmában, így Titus és Hendrickje alapítottak egy műkereskedő céget, amelyen keresztül mint alkalmazott dolgozhatott.
A befutott festőnek számító Rembrandttól a II. kerületi milícia, a muskétások rendelték meg a korban szokásos kompozíciót: egy csoportképet a teljes polgárőrcsapatról. A polgárőrség szerepe Hollandiában néhány évtizeddel korábban még valós volt, az 1600-as évek közepére azonban a csapatok inkább a fegyverekkel parádézó férfiklubokká változtak. Ennek ellenére nagy közmegbecsülésnek örvendtek. Emellett remek alkalmat adtak a tagok vagyoni helyzetének fitogtatására a csoportképek, ahol pompás ruhákban és fegyverekkel pózoltak a polgárőrök. 3. Az ilyen csoportképek sajátossága a statikusság volt - Rembrandt előtt. Általában ezeknél a festményre felkerülő valamennyi alak egyforma teret kapott - álltak vagy ültek - azonos mértékben látszottak és felismerhetőek voltak. Rembrandt azonban egy mozgalmas kompozíciót talált ki és ezzel új irányt adott ennek a képtípusnak. A csoportkép egy élő jelenetté változott, ahol minden figura csinál valamit. Ezzel a művészettörténeti jelentőségű lépéssel azonban nem volt mindenki elégedett.