A német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyaga (Fotó: MTI/Komka Péter) Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön közzétette a Facebook-oldalán, hogy milyen keverést ajánlanak a harmadik oltásokra. A bejegyzés szerint az általa közölt táblázat "az Emberi Erőforrások Minisztériuma valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ harmadik oltással kapcsolatos eljárásrendje". "Akik első és második oltásnak az AstraZeneca vagy a Jansen oltóanyagát kapták, azoknak mRNS vakcinát, illetve Sinopharmot, míg a Pfizer vagy Moderna vakcinával oltottaknak vektorvakcinát és a Sinopahrmot tanácsoljuk emlékeztető oltásnak. A Sinopharmmal oltottak esetében mind a vektorvakcinák, mind az mRNS alapú vakcinák alkalmazhatóak. Harmadik oltás: mit jelenthet be Orbán Viktor pénteken az eddigi kormánynyilatkozatok alapján? - Infostart.hu. Azok, akik első és második oltásnak Szputnyikot kaptak, azoknak mRNS vakcinát illetve a Sinopharmot ajánljuk" – írta. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy "az oltóorvos döntése értelmében, ellenjavallat esetén alkalmazható homológ, vagyis az első két oltással azonos oltóanyag is".
A harmadik oltásra a hét második felétől lehet regisztrálni a honlapon azoknak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második oltást. A harmadik dózisra a háziorvosnál lehet jelentkezni, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokon is, ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező. Kiderült, milyen vakcinát lehet kérni a harmadik oltáshoz. Mi van raktáron? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) múlt heti adatai szerint Pfizerből 1, 6 millió, Modernából 353 ezer, AstraZenecából 1, 2 millió, Janssenből 502 ezer, Szputnyik-V-ből 190 ezer, Sinopharmból pedig 3, 1 millió állt raktáron. Igaz, Pfizerből azóta érkezett még, viszont az AstraZenecából eladtunk 200 ezer adagot Portugáliának. Dobson Szabolcs szakgyógyszerész múlt héten a Portfóliónak arról beszélt, hogy mivel a kínai vakcinából ilyen sok maradt, azt szeretnék, hogy fogyjon, mert különben felesleges volt a rendelés. Ahogy arról korábban írtunk, a harmadik oltás azoknak mindenképpen jól jön, akiknek a szervezetében nem mértek antitestet.
Hosszú távú kutatások az MTA irányításával Az ún. hosszú COVID betegség egyre szélesebb körben terheli az egészségügyi rendszert, és komoly gondokat okozhat a felismerése és megfelelő kezelése. A pszichés problémáktól a súlyos idegrendszeri tünetekig változatos formákban jelentkezik, ezért gyógyításához nélkülözhetetlen a tudományos és klinikai elemzés. A kórkép megjelenését jelentősen befolyásolhatja az adott ország népességének gazdasági és szociális helyzete, így ezek a kutatások hazánkban is különösen fontosak. A Magyar Tudományos Akadémia Magyarország miniszterelnökétől kapott felkérést egy poszt-COVID-stratégia, továbbá egy hosszú távú általános pandémiás terv kidolgozására, amire a Kormány az MTA bázisköltségvetésében 2022-től jelentős forrást biztosít. A Kormány ezenfelül négy akadémiai nemzeti program indítását támogatja, amelyek közül az egyik a COVID-kutatásokra alakuló konzorcium lesz. Mindezek első lépése az MTA új kutatási pályázata. Az álhírek veszélyei Az Akadémia határozottan állást foglal azok ellen a főleg a közösségi médiában terjedő, hamis, tudománytalan információk ellen, amelyek a védőoltásokról terjesztenek megalapozatlan, esetenként teljesen értelmetlen álhíreket, és ezzel elbizonytalanítják az oltásra jelentkezőket.
Ám ez sajnos nem minden esetben van így. Bizony az oltás-kérdésről még mindig beszélni kell! Kérjük a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy fontolják meg a szakemberek ajánlásait az oltással kapcsolatban és ne higgyenek az álhíreknek és rosszindulatú pletykáknak. Használjuk most is a józan paraszti eszünket! – Igric Dominka, szerkesztő / A valóság A védőoltások nem jelentenek százszázalékos védelmet, és előfordulhatnak mellékhatások is, így ezek folyamatos és nyilvános követése kiemelt jelentőségű feladat, ám ez csak szigorú, transzparens tudományos módszertannal végezve szolgálja a lakosság és a népegészségügy érdekeit. Ma már több százmillió beadott védőoltás követése bizonyítja, hogy a vakcinák hatékonyan védenek a megbetegedéssel szemben, illetve az eddig ismert, esetenként agresszíven fertőző variánsok esetében (lásd delta) jelentősen mérsékelik a megbetegedés súlyosságát. Az MTA bátorítja a tudományos közösséget, hogy a higgadt, kiegyensúlyozott, tényeken alapuló felvilágosítás eszközeivel lépjen fel a tudománytalan, oltásellenes álhírek terjesztőivel szemben.
Japán kert Budapesten - YouTube
Akkor világszenzációt keltett a felfedezés botanikai körökben, olyan volumenű hír volt, mintha mamutokat fedeznénk fel valahol egy völgyben " – mondta Kaszab László. Magyarországon két helyre szállítottak magokat, Varga Márton és szegedi füvészkert is kapott belőlük. A japánkertben ma is látható példány Európa egyik legnagyobb és legrégebbi szecsuáni mamutfenyője. A kert legnagyobb fenyője mégis a himalájai selyemfenyő, amelyet ki kellett kötözni, nehogy eldőljön. A japánok azt tartják, hogy ahol az ágai leérnek a földre, ott összeér az ég és föld, az istenek és az emberek találkoznak. Ezzel a történettel sikerült még a japán kultúrattasét is meglepni, mikor körbevezették a kertben – árulta el László. JAPÁNKERT - KMASZC - Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium. Viszont a legfotogénebb fa a kertben a szomorú japánakác, amelynek ágazata a speciális metszési technikának köszönhetően lett ilyen kacskaringós és vízesésszerű. A japánkert 500 Ft-ért látogatható, de számoljunk azzal, hogy az iskola diákjai végzik a fenntartást, ezért ne lepődjünk meg, ha gyerekzsivaj és kertészkedő tanulók fogadnak.
Újból megnyílt a nagyközönség előtt Zugló egyik ékessége, a Kövér Lajos utcai Japánkert. A VM KASZK – Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola udvarán, a múlt század első felében alapított Japánkert az ország első ilyen látványossága volt. A legenda szerint az 1930-as években a japán trónörökös is meglátogatta a létesítményt, ami annyira tetszett neki, hogy miután hazatért a szigetországba, több fát is küldött a zuglói intézmény számára. Állítólag néhány, ma is látható növényritkaság ezeknek a császári ajándékfáknak a leszármazottja. Fotó: Scheffer János A kertet az elmúlt években közadakozásból felújították, így ismét teljes pompájában látható az ország első Japánkertje, amely hétfőtől péntekig 8 – 20 óra között, szombaton és vasárnap pedig 8 – 16 között tart nyitva. A felnőtt belépő 500 forint, a gyermek jegy pedig 300 forintba kerül.