Bűnösnek találta az első fokon eljáró bíróság Sz. Pétert, akit azzal vádoltak, hogy megölte az apját, Szilágyi István színművészt – írja a Blikk. Sz. -t nem jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték, legkorábban 25 év után bocsátható szabadlábra. Emellett 10 évre eltiltották a közügyektől és a korábbi 2 éves – az apja korábbi bántalmazása miatt kiszabott – felfüggesztett büntetését is le kell töltenie, valamint meg kell fizetnie 2 millió forint bűnügyi költséget. A vádirat szerint az ötvenéves Sz. együtt élt idős szüleivel a XVII. kerületi családi házukban, ahol 2020. május 3-án kalapáccsal az apjára támadt, súlyosan bántalmazta. Szilágyi István a helyszínen meghalt. Sz. Péter korábban többször is bántalmazta az édesapját. Sz. a tárgyaláson az utolsó szó jogán azt mondta, borzasztóan sajnálja, ami történt, de már nem tud vele mit kezdeni. Ügyvédje azt kérte, hogy mentsék fel, mert szerinte nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ő követte el a bűncselekményt. Nyitókép: MTI/Kallos Bea
Kapcsolódó: Humenyánszky Jolán döbbenetes vallomása a síron túlról: a bíróságon felolvasott papír lerombolta, amit Lópici Gáspárról gondoltunk A bántalmazás időtartama több perc, akár fél óra is lehetett. Szilágyi Istvánon több sérülés is volt, amelyből feltételezhető, hogy védekezett, elhárító mozdulatokat tett a támadójával szemben. Miután a bizonyítási eljárás befejeződött, az ügyész megtartotta a perbeszédet, amelyben kiemelte, hogy milyen kegyetlen módon végeztek a színésszel, s hogy bár a vádlott nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt, s így megbánást sem tanúsított, a bizonyítékok egyértelműen arra utalnak, hogy Péter végzett az édesapjával. Emellett az édesapja bántalmazása miatt korábban kiszabott, ám felfüggesztett két év börtönbüntetést, amelynek végrehajtását akkor felfüggesztette a bíróság szintén le kell töltenie. Ezt követte a Sz. Péter ügyvédjének beszéde. Érvelése szerint védence mindig következetesen adta elő védekezését, miszerint egy ismeretlen személy tartózkodhatott a gyilkosság időpontjában az ingatlanban.
Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bíróság Szilágyi István fiát, Pétert, akit bűnösnek mondtak ki édesapja megölése ügyében. A férfi értetlenkedve, de nem elérzékenyülve, könnyek nélkül hallgatta végig az elsőfokú, nem jogerős ítéletet, amely szerint 2020-ban különös kegyetlenséggel végzett édesapjával, ezért pedig örök életére rácsok mögé kerülhet, legkorábban huszonöt év múlva szabadulhat - írja a Blikk. Az ország Lópici Gáspárjával két éve saját fia végzett rákosmenti otthonukban. A gyilkosságot a fiú sosem ismerte el. "Nem értem ezt az ítéletet, nem tudom, mi lesz így. Nem tudom, mi vár rám, a következő bíróság talán kimondja majd az igazságot... Én még mindig nem tudom, mi történt azon a napon, és azt sem, hogy édesanyám miért nem mondta el az igazat a rendőrségen: én az ő védelmére mentem oda" – mondta a Blikknek az ítélethirdetést követően Szilágyi Péter. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Megszületett az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet Szilágyi István meggyilkolásának ügyében. Mint ismert, a színészt a vádak szerint saját fia ölte meg brutális kegyetlenséggel még 2020 májusában. Sz. Péter a tárgyaláson nem ismerte el tettét. A tárgyalási nap a szakértők meghallgatásával kezdődött, ennek során kiderült, hogy milyen sérüléseket szenvedett Szilágyi István: a színész kötőhártyája bevérzett, az arckoponyáján szilánkos törések voltak, az orrcsontja törött volt, a bordája eltört, és tizenöt-húsz ütés is érhette a színészt. A szakértők megállapították, hogy a bordatörés keletkezhetett a halált megelőzően, vagy akár beállta után közvetlenül is, a színész a többi sérülését még akkor szerezte, amikor életben volt. A bántalmazás több percen át tartott, de akár fél óra is lehetett. A tárgyalás végén megszólalt a színész fia, Sz. Péter is. Az utolsó szó jogán is tagadta tettét, megbánást nem mutatott, magát védte. "Legalább egyszer szembesítettek volna minket az édesanyámmal, akivel mást vallottunk.
Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat célja, hogy megalapozza a jelölt szakmai fejlődését. A tanárjelöltek megtapasztalják a pedagógusszerepek összetettségét, sokféleségét, komplex formában gyakorolják, fejlesztik mindazokat a kompetenciáikat, amelyek a pedagógussá váláshoz, saját pedagógusidentitásuk tudatosításához, formálódásához hozzájárulnak. Szakmai gyakorlat | ELTE Jurátus. A gyakorlat alapvető feladata, hogy a jelöltek szaktárgyaik tanítása és az egyéb tevékenységeik során pedagógusi munkájukhoz reflektív módon, egyfajta "kutatói" attitűddel viszonyuljanak, készüljenek fel a tanulók megismerésére, a tanulócsoportok sajátosságainak megértésén alapuló, tényekre alapozott folyamat tervezésére. Gyakorolják, hogy eredményeiket folyamatosan építsék be munkájukba, osszák meg pedagóguskollégáikkal. Cél annak elősegítése, támogatása is, hogy a pedagógusok és jelöltek pedagógusközösségek tagjaivá váljanak, tapasztalják meg a szervezet életében való tudatos, aktív részvétel, az egymástól tanulás csoportos, az innováció közösségi formáinak az előnyeit; továbbá, hogy megtanuljanak felelősséget vállalni saját munkájukért, szakmai fejlődésükért.
2021. 03. 03. Az Informatikai Kar március végén induló programjában hallgatók, doktoranduszok, illetve egyetemi oktatók és kutatók 7 hónapon át dolgozhatnak saját startup-projektjükön, a hallgatók pedig ezzel tanulmányi krediteket is szerezhetnek.
A szaktárgyi tanítási gyakorlat célja és feladata, hogy a tanárjelöltek komplex, önálló feladatokon keresztül ismerkedjenek meg a tanári munkával és a vezetőtanár irányításával gyűjtsenek tapasztalatot a szaktárgy tanításában. A gyakorlat elsődlegesen arra készíti fel a hallgatókat, hogy képesek legyenek tanórákat tervezni, azokat reflektív módon elemezni és az adott tanulócsoport sajátosságaihoz igazodva a szaktárgyi és szakmódszertani szempontok figyelembe vételével megtartani. A szaktárgyi tanítási gyakorlat során a leendő tanárok ismerkedjenek a pedagógusi hivatással, miközben részt vehetnek a szaktárgyi tanítással kapcsolatos − tanórán kívüli − iskolai és tanári tevékenységekben. ELTE Tanárképző Központ » Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat. A tanítási folyamat tervezésének megismerése mellett a tanárjelöltek maguk is tartanak legalább 15 tanórát/foglalkozást. A gyakorlat további célja, hogy a hallgatók kompetenciái szaktárgyuk oktatási módszertanának területein is fejlődjenek épp úgy, mint a tanulók megismerésében, ismereteik és személyiségük fejlesztésében, tevékenységük értékelésében, a pedagógiai megfigyelésekben, a tanítási órák jegyzőkönyvi rögzítésében, reflektív elemzésében és értékelésében.