2021. júl 4. 3:11 Az egykori bencés monostorba temetkezhetett Aba Sámuel /Fotó: Zsolnai Péter Egy átlagos falu látképét mutatja első ránézésre a Heves megyei Abasár. A falu központjában áll a polgármesteri hivatal, a bolt, a templom, ám egy utcával odébb bámulatos romos építmények sokasága jelzi az idegeneknek: a borászati pincészetek és a takaros házak között a történelem egy darabja fekszik. A település központjában páratlan jelentőségű régészeti feltárások zajlanak: a cél nem kisebb, mint megtalálni hazánk harmadik királyának, Aba Sámuelnek a sírját. Aba samuel sírja. A helyszínen Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának vezetője fogadja lapunk munkatársait. Kitörő lelkesedéssel vezet körbe az Aba Sámuel által 1042-ben alapított bencés monostor romjai között. Minden szavából érződik, hogy egy olyan helyre csöppentünk, ahol a történelemkönyvekben látottak valóban megelevenednek. ( A legfrissebb hírek itt) Több száz csontvázat találtak – Most a kolostor templomához kapcsolódó kertben állunk, ahol 150 csontvázat találtunk.
Külön érdekesség, hogy a szomszédos dombtetőn álló, fent említett plébániatemplom 18. század végén emelt tornyának homlokzatába egy aquincumi római kori szarkofág egyik lapját falazták be, ami akár a királyi síremlék része is lehetett egykor, Szent István szintén római szarkofágból falazott székesfehérvári sírládájának párhuzamaként. SZON - Aba Sámuel DNS-e választ adhat az Árpád-ház hun eredetére (videó). Még a kialakításuk időpontja is hasonló, hiszen Fehérváron is feltehetően a szentté avatáshoz kapcsolódóan, az 1080-as években faragták át a szent király hamvait őrző szarkofágot. Komoly lehetőség lenne tehát a másodikként elhunyt harmadik magyar király sírjának megismerésére, azonban Abasáron immár fél évtizede szünetel a kutatás. A település az eddigi pályázatokon nem ért el sikert, így ha úgy tetszik, szinte karnyújtásnyira toppantunk meg Aba Sámuel sírja, sírhelye előtt. Buzás Gergely – Kovács Olivér
Az Eszmetörténeti Kutatóközpont részéről Németh Zsolt, az ország egyik legnagyobb Árpád-kori szakértője vizsgálja a templomokat, Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója és munkatársai a csontleletek archeogenetikai vizsgálatát végzik majd el – ők megállapíthatják az Aba nemzetségre jellemző génállományt, ami bizonyosan visszavezethető Szent István, sőt a honfoglalás korára is, és talán irányt adhat arra, hogy honfoglalás kori egyik legnagyobb hatalmú nemzetségünk honnan származhat. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Aba Sámuel – Köztérkép. Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A magyar nyelv alapja uráli. Nincs ezzel akkora baj, mint ahogyan hisztérikusan csapkodnak ellene. Ez legalább egyedi. Egyáltalán nincs kizárva, hogy a hunok is ezt az ősi nyelvet beszélték. A mostani állapot szerint a lovaglást ennek a nyelvnek az ősét beszélők fejleszthették ki. A történelemben először. Ugor nyelvűek kezdhették el, nagyon merész azt mondani, hogy az őseink, de jó eséllyel a nyelvünk ősének beszélői, valahol akár őseink (talán a hunok ősei is). Nem sírom el magam attól, hogy nem vagyunk "török" nép, van belőle épp elég. És az sem bánt, ha nem vagyunk "szkíták", "szittyák" vagy méd mágusok, van belőlük éppen elég arrogáns indo-európai nép. A sumer vonal meg nekem kábé ugyanolyan reális, mint a dravida vagy a bantu, vagy a japán, vagy a maja. Hülyeség. Őseurópaiak sem vagyunk, vagy pedig az uráliak lennének az őseurópaiak (nincs annyira kizárva). Én megvagyok az uráli nyelvcsaládban, ha ehhez hozzájön, hogy ez az ősi andronovói kultúrateremtő civilizáció nyelvének leszármazottja, pláne hogy még akár a hunok is ide tartoznak, azzal én kösz jól vagyok magyarként.
Amikor kérésre készítek valamit, szeretek alaposan utánanézni az adott édességnek. A Sacher-torta különösen szívem csücske, mert ilyen volt az esküvői tortánk belseje:-) Története: 1832-ben Metternich tábornok egy különleges desszertet rendelt egy híres cukrásztól, azonban ő megbetegedett. A desszertet így a 16 éves, másodéves cukrászinas Franz Sacher készítette el: a puha tészta, az ízletes sárgabaracklekvár és a csokoládémáz kombinációja hatalmas sikert aratott. Sacher később az Eszterházyak udvarában volt gyakornok Pozsonyban majd Budapesten, és miután mester lett, ismét elővette a régi receptet, és a Sacher torta elindult világhódító útjára... A Sacher-torta összetétele: lágy, habos csokoládétészta vékony réteg sárgabaracklekvárral, teteje és oldala étcsokoládé mázzal van bevonva. Sacher torta története 2. Hagyományosan egy kis adag édesítetlen tejszínhabbal tálalják, mivel a Bécsiek szerint enélkül túl száraz lenne. Két híres változata létezik: A lekvár réteg középen talható. A Hotel Sacher védjegye (melyet 1876-ban alapított Franz Sacher fia, Eduard), egy kerek csokoládé pecséttel "hitelesítik".
2007. március 27. 13:15 Százhetvenötödik születésnapját ünnepli idén a világ egyik leghíresebb cukrászsüteménye, a Sacher-torta. Az édesség jóval idősebb, mint az ugyancsak nem ismeretlen Hotel Sacher, amely azonban `csupán` 130 éve létezik. E matuzsálemi kor ellenére vagy éppen emiatt még napjainkban is évente több mint 300 ezer `eredeti Sacher-tortát` készítenek, és - akárcsak a kezdet kezdetétől - kézzel `barackozzák`, azaz barackízt tesznek bele, majd bevonják csokival és csomagolják. Egy 16 éves cukrászmesternek köszönhetjük a Sacher tortát. Az eredetinek tartott receptet ismertetjük | Szépítők Magazin. A Sacher-torta Johann Wolfgang Goethe halálának évében, 1832-ben látta meg a napvilágot. Ősrégi alakjában Franz Sacher 16 éves cukrászinas alkotta meg Metternich herceg udvarában, amikor egy díszvacsora napján a főszakács megbetegedett, és az ifjoncra maradt a desszert elkészítése. Olyan sikert aratott vele, hogy amikor tanult cukrászként szemet is gyönyörködtető ínyencségként kezdte árusítani, 30 éves korára meggazdagodott. Napjaink finom tortája azonban csak az ő Eduard fia fáradozásának köszönhetően született meg (aki különben 1876-ban a Sacher szállodát és a cukrászdát is megalapította): akkor "fejlesztette fel" a csokis édességet, amikor beállt inasnak a híres nevezetes Demel udvari cukrászmesterhez.
Az Ínyesmester eredeti bécsi tortájában ugyan igazán benne van az anyag, amitől nem lesz olcsó, de két cukrászdai szelet árából még így is kihozható az egész torta, az ízük pedig összehasonlíthatatlan. Próbáljátok ki ti is!
Nem igazán akad olyan ember Közép-Európa-szerte, aki ne hallott volna már, vagy ne kóstolt volna egy isteni szelet Esterházy-tortát. Meglepő, de a jellegzetes, cirádás mintával ékített diós finomságról, mely ott él minden édesszájú tudatába, nem is tudjuk pontosan, honnan származik. A legenda szerint legelőször a Galántai herceg, Esterházy Pál Antal számára készítették el a vajkrémes különlegességet a XIX. században. Sacher torta története 3. Talán a feltevések közül ez a leghelytállóbb, hisz a herceg híres volt ínyencségéről, nevéhez köthető például az Esterházy-rostélyos is. Az alkotót illetően azonban már tényleg csak találgatni tudunk; a cukrászat szerelmesei szerint Franz Sacher keze van a dologban, aki ekkortájt szolgált a herceg udvarában. A semmihez nem fogható ízvilágnak köszönhetően a torta seperc alatt elterjedt az egész Monarchia területén. Mivel azonban írásos bizonyítékunk nincs a hivatalosan Sachernek titulált receptről, az évtizedek, évszázadok során számtalan változata elterjedt a süteménynek.