176. a); Holt-Tisza, vö. a); János-dűlő, vö. b)] elé egy közszói előtag (rohonci, belső, nagy stb. ) kerül, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. Rákay Philip szerezte meg a Balaton-part híres történelmi villáját : hungary. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. alapforma: -i képzős forma: Rohonci-Arany-patak rohonci-arany-pataki Nagy-Ausztráliai-öböl nagy-ausztráliai-öböli Alcsi-Holt-Tisza alcsi-holt-tiszai Új-Dél-Wales új-dél-walesi Belső-János-dűlő belső-János-dűlői Déli-Shetland-szigetek stb. déli-Shetland-szigeteki stb. b) Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak, vö. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. alapforma: -i képzős forma: Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri Észak-borsodi-karszt észak-borsodi-karszti Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki Sebes-Körös-dűlő sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalas János-dűlő-oldalasi Misa-réti-patak stb.
zala–somogyi-határároki stb. "
Dunazug-hegységi stb. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. alapforma: -i képzős forma: Vas Mihály-hegy Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelep József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-fok stb. Buen Tiempo-foki stb. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egy-szerű szavak is: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag stb. ; összetett szavak is: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó stb. Az olyan nevek, ill. névrészek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek), egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Így pl. a 176. b) pontban: Huron, Kab, Kaszpi; a 177. a) pontban: Cselőte, Zéland. Balaton part helyesírása movie. 177. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.
A torta tetejét meghintjük keményitős porcukorral. Főzzünk ajándékot! Karácsonykor számtalan hazai gasztronómiai termékkel kedveskedhetünk a szeretteinknek: házi készítésű pálinka a nagypapának, lekvárkülönlegesség a nagymamának, hazai bor a családfőnek. Emellett a saját kezűleg készített ajándékok is nagy örömet okozhatnak, hiszen ezzel azt jelezzük: időt és figyelmet szentelünk rájuk. 1. Mandulás kétszersült Készítése egyszerű, légmentesen zárható fémdobozban sokáig eláll. 30 dkg finomliszt 18 dkg cukor 1, 5 kk sütőpor 2 db tojás 2 db tojássárgája 12-15 dkg mandula, héjastul durvára vágva 2 csipet só 1 ek tej A sütőt előmelegitjuk 180 °C-ra. Tálban összevegyítjük a lisztet, a sütőport, a cukrot, az egész tojásokat és egy sárgáját. Mindezt némi sóval lágy tésztává gyúrjuk (nem szabad túldolgozni). Karácsonyi magyar népszokások. Hozzáadjuk a mandulát – úgy, hogy egyenletesen eloszoljon benne. Fóliába csomagolva a tésztát fél óráig pihentetjük, majd négyfelé vágjuk. Lisztes felületre téve négy hurkát sodrunk belőle, ezeket sütőpapírral bélelt (vagy vékonyan vajazott-lisztezett) tepsibe helyezzük.
A karácsonyi ünnepkörön belül erre Luca napja emlékeztet a leginkább. (Egykor ez számított téli napfordulónak, az év legrövidebb napját ekkorra tették, és számos dologtiltó szokás fűződött hozzá, így ezen a "gonoszjáró" napon nem volt szabad fonni, mosni, sütni, kölcsönadni, stb. ) Bálint Sándor az egyik legelismertebb néprajzkutató is Newtonhoz hasonló véleményen volt az 1970-es években - már ami a karácsony időpontjának Krisztus születése után több száz évvel való megállapítását illeti. Bálint - akinek a boldoggá avatását is kezdeményezték néhány évvel ezelőtt - szerint a kereszténység első századaiban az egyház még az Epiphaniát azaz a vízkeresztet ünnepelte. A niceai zsinat után viszont az emberré vált Istent akarták magasztalni - írja a néprajzkutató a "Karácsony, Húsvét, Pünkösd" című könyvében. A dátumot ezért tették december 25-ére, amikor a Mithrász-kultusz a Nap születésnapját (Natalis Solis invicti) ünnepelte. Szent Maximinus trieri püspök ezt azzal indokolta, hogy Krisztusnak azért kellett pogány ünnepen születnie, hogy "azok, akik a pogány babonában leledzenek, elpiruljanak".
Amikor az esthajnali csillag már feljött, akkor került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése előzte meg a gonosz lélek elriasztására. A gazdasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet nyeltek. Ennek gonoszűző célzata volt. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint alma és dió nélkül. A kerek alma a család összetartásának szimbóluma. Vacsora után a gazdasszony kezébe vett egy szép, piros almát, és annyi szeletre vágta, ahányan ültek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő esztendőben. Mendikálás Az elnevezés (mendieare=koldulni) a szokás adománygyűjtő jellegére utal. Elsősorban a gyerekek jártak adományt kérni ez idő tájt. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve bekéredzkedtek a házakhoz és némi ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek. Kántálás Kántálásnak nevezték a karácsonyi énekes, verses köszöntőt.