A konzervatív irodalmi köröknek a "modernekre" zúduló támadásával mit sem törődve csatlakoztak a folyóirathoz azok a tehetséges fiatalok, Móricz, Babits, Kosztolányi, Karinthy, Füst Milán, Tóth Árpád, akik később e hasábokon váltak a magyar irodalom meghatározó alkotóivá. A folyóirat mindig mecénásokra szorult, támogató segítség nélkül létre se jöhetett volna. Meglepően alacsony, néha csak háromszáz, többnyire hat-nyolcszáz példányban jelent meg, a világháború alatt. A harmincas évek legelején lépte át csupán a bűvös, kétezres határt. Szellemi kisugárzása azonban annál jelentősebb volt. 1929-ben, Osvát Ernő öngyilkossága után, a szerkesztést Móricz Zsigmond és Babits Mihály, 1933-tól pedig Babits előbb Gellért Oszkárral, majd egyedül vitte tovább. A Nyugat 33 év után, 1941 augusztusában Babits Mihály halálával szűnt meg. A nevére szóló lapengedély megújításához a hatóságok nem járultak hozzá. Azonban Illyés Gyula vezetésével azonos formában, csak épp Magyar Csillag néven 1944-ig mégis tovább élt a Nyugat.
1941. augusztus 1. Szerző: Tarján M. Tamás 1941. augusztus 1-jén, Babits Mihály halála előtt 3 nappal jelent meg a Nyugat utolsó száma. Ezzel a kiadvánnyal szűnt meg – 33 esztendő után – a korszak legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóirata, mely fennállása során maga köré csoportosította a nemzet legtehetségesebb íróit és költőit. A Nyugat Osvát Ernő és Fenyő Miksa elhatározása nyomán, 1908. január 1-jén alakult meg, bár az első számot már 1907 karácsonyán kézbe vehette az irodalmat kedvelő közösség. A lapot létrehozó főszerkesztők és a mögöttük csoportosuló "első nemzedék" írói – például Ady Endre, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes – célja egy olyan folyóirat megteremtése volt, mely az elmaradottnak tartott magyar irodalomban meghonosítja a modern nyugati irányzatokat, és ezzel európaibbá teszi azt. Erre utalt az újság neve is. Bár a Nyugat indulását egy új kor kezdetének szokás értékelni, megalapítása korántsem volt előzmény nélküli: a korábbi folyóiratok – Új Magyar Szemle, Új Figyelő – hatása mellett a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság körül tömörülő baloldaliak és polgári radikálisok táborának politikai befolyása is felfedezhető.
Giró-Szász Andrásnak a Kommentár friss számába írt cikke szerint főleg egy cselekvő államra, a másoktól való függés visszaszorítására, a munka középpontba állítására, illetve a szuverenitás megteremtésére van szükség. Mint most tisztázta, a nyugati állampolgár már nagyon régen nem szuverén. Az erkölcstelen ember kellett a totalitárius diktatúrák létrejöttéhez, de az elmúlt évtizedben a migrációs válságon át a covid-járványig tartó folyamat újragenerálja a világot, és lehetőségünk van, hogy a nagy kerekek közé " ékeket " rakjunk. Békés Márton szerint a világtörténet hosszú és nagy, látszólag a magyar filozófiatörténetnek nem sok köze van hozzá. Pedig valójában a világ történelme nagyon kicsi, és a magyar gondolatok tárháza nagyon nagy. Demeter Szilárd szokta mondani, hogy a magyar filozófia a költészetben van – idézte Békés. Egyes magyar verseken hosszan el lehet gondolkodni, filozófiai objektumként lehet fejünkben forgatni. A magyar nem a kis nyelvek közé tartozik, létszámában valóban nem beszéljük százmillióan, de rétegében, kifejezőségében, szinonimáiban, kötőerejében sok nyelvet leköröz.
Régóta meg vagyok győződve, hogy a Balaton a nyári főszezonon kívül is kiváló úti cél. Sőt, az őszi időszakban már nincs "embersűrű" nyüzsgés a partokon, csendesebbek a tóparti települések, és ez a nyugalom jobban kedvez a szemlélődésnek. Ha szeptember-október környékén kifogunk egy napfényes "időablakot", amikor az ég élénk kék, a levegő ugyan csíp, ám a zöld mellett az aranysárga, a vörös, a bordó és a rozsdabarna levelek a fák ágain bizony gondoskodnak arról, hogy addig akarj kint maradni a szabadban, amíg lehet. Mi most a Balaton északi csücskét céloztuk meg, hogy a kora őszi természet színpompájában gyönyörködjünk egyet. Révfülöp fölött, a 276 méteres Fülöp-hegy magosán emelkedik az őrtoronyra emlékeztető, bástyaszerű Millenniumi kilátó. A Pelényi Gyula tervei alapján épült, 2001-ben átadott, vöröskőből és fából készült, több mint 20 méter magas építmény formáját, szerkezetét, anyagát tekintve talán a Balaton egyik legizgalmasabb tornya. 1 / 44 Az őrtoronyra emlékeztető Millenniumi kilátó a Révfülöp felett magasodó Fülöp-hegyen Fotó: Somogyvári D. Fülöp-hegyi Milleniumi kilátó látnivaló a TúraBÁZIS-ban. György 2 / 44 Révfülöp házai a Balatonnal, a háttérben a déli part és a Somogyi-dombság Fotó: Somogyvári D. György A kilátó a település központjából közel egyórás, folyamatosan emelkedő, kényelmes sétával elérhető, csak a jelzőtáblákat és a piros sáv turistautat kell követni.
Szűrés 2 szűrő beállítva vendégházak × Foglalj gyorsabban Válaszd ki a szűrési feltételek közül a Neked megfelelőket, így egyéni igényeid alapján jelennek meg a szálláshelyek.
A téli időszakban viszont egyáltalán nem látogatható. 13 / 44 A Szent Mihály-kápolna szépen felújított belső tere Fotó: Joó Annamária A hagyomány szerint ez Magyarország egyetlen halászkápolnája. A néphit úgy tartja, hogy balatoni halászok emeltették hálából, amiért egy rianásból megmenekültek. Ennél valószínűbb, hogy átépítésről lehetett szó, mert a szerencsés megmenekülés idején, az 1740-es években a történeti források szerint a dombtetőn már állt egy kápolna. Fülöp-hegyi Millenniumi kilátó - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. 14 / 44 A hófehér kis kápolnát mediterrán hangulatú táj övezi Fotó: Joó Annamária A Szent Mihály-domb tökéletes pihenőhely egy balatoni naplementéhez. Fenyőillat, csillogó víztükör, szelíd nyugodtság. A templomkert déli részén, hatalmas fenyőfák között faragott Golgota-szoborcsoport teremt meghitt atmoszférát. Tiszta időben belátni a magyar tenger partját Balatonberénytől egészen Keszthelyig, de a tanúhegyek vonulatai is szépen kirajzolódnak a távolban. 15 / 44 Faragott Golgota-szoborcsoport a kápolnával szemben Fotó: Joó Annamária A cikk először 2019 októberében jelent meg.
A Csopkaról induló túraútvonalak közül a kéket kell követni, ha azt akarjuk, hogy a toronyhoz érjünk. A kilátó mellett több pihenőpad is ki van helyezve, ahol le tudunk ülni a hosszú séta után. Ha érdekel a többi kilátó is, akkor lapozz a következő oldalra!
A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a kilátó kigyulladt, és az épület belső csigalépcsője, valamint a teteje égett teljes terjedelmében. Fülöp-hegyi kilátó – FATÁJ. A kővágóörsi önkéntes és a badacsonytomaji hivatásos tűzoltók az oltás mellett a kilátó kőből épített szerkezetét, valamint a környező füves, fás területet is védték vízsugarakkal. Tudomásunk szerint villámcsapás miatt gyulladt ki a kilátó. A munkálatok közben a torony fából épített része beomlott. FOTÓK a helyszínről ( a képek felhasználása engedélyköteles) fotó © VN fotó © VN