Keresés a leírásban is Könyv/Tankönyvek, jegyzetek/Középiskola/Magyar irodalom premium_seller 0 Látogatók: 2 Kosárba tették: 0 Megfigyelők: 0 1 / 0 1 Irodalmi szöveggyűjtemény 9. - Mohácsy Károly (szerk. ) A termék elkelt fix áron. Fix ár: 950 Ft Az eladó még nem rendelkezik elegendő részletes értékeléssel. Regisztráció időpontja: 2021. 09. 05. Értékelés eladóként: 100% Értékelés vevőként: - fix_price Az áru helye Magyarország Átvételi hely Budapest IX. kerület Az aukció vége Készlet erejéig Aukció kezdete 2022. 04. 01. 13:37:53 Szállítás és fizetés Termékleírás Szállítási feltételek Elérhető szállítási pontok KÉREM: Lehetőség szerint termékek meglétéről a vásárlás előtt érdeklődni. Több helyen is áruljuk egyszerre, frissítés naponta csak egyszer van. Irodalmi szöveggyűjtemény 9 price. A kérdésekre próbálunk gyors választ adni. A fotók nem minden esetben a termékről készültek. Az esetleges hibákat, tulajdonságokat a leírásban találja. Oldalszám: 262 Kötés: papír / puha kötés Kiadó: Krónika Nova Kiadó Minőség: jó állapotú antikvár könyv ISBN: 9789639423025 Kiadási év: 2006 Egyéb információ: gyűrődött borító; könyvtári pecsét, koszolódott lapélek A szállítás ingyenes, ha egyszerre legalább 15 000 Ft értékben vásárolsz az eladótól!
A kerti jelenet 132 Aurelius Ambrosius (Szent Ambrus): Esti ima Aurelius Prudentius Clemens: Himnusz a kakasszóra 136 Pierre Abélard: Szombatesti himnusz 136 Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz 137 Tommaso da Celano: Ének az utolsó ítéletről 138 Ismeretlen franciaországi szerző: Himnusz a Szent Szűz anyaságáról 139 Jacopone da Todi: Himnusz a fájdalmas anyáról 140 Halotti beszéd és könyörgés 141 Ómagyar Mária-siralom 142 Margit-legenda (Részletek) 144 Júlia szép leány (Székely népballada) 146 Szent Barlaám és Jozafát élete.
IRODALOMTANULÁS 9. évfolyam Bevezetés Szépség. Természet – tudomány – művészet Játék és művészet Művészet és valóság Nyelv – játék – humor Az irodalom: a szavak művészete A többletjelentés Verstan Strófa- és versszerkezetek Az időmértékes verselés Az ütemhangsúlyos verselés A rím Irodalmi műfajok Haiku Kreatív írás Mémek Szabó Magda Abigél Mitológia Tipológia A görög mitológia A világ és az ember teremtése.
Vata pogány lázadói 1046. szeptember 24-én kőzáporral támadtak rá, azonban csodával határos módon a kövek nem okoztak sérültést Gellértnek. Ezért a pogányok szekerével együtt fellökték és megölték. A halálának körülményeit a hagyomány többféleképpen is megőrizte, ezek közül a legismertebb, hogy a később róla elnevezett Kelen-hegy sziklájáról a mélybe lökték. A Szent Gellért vértanúságát ábrázoló szobor a kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplom oromzatán, Varga Imre alkotása (Fotó: Both Balázs/) "Amint a Duna folyóhoz érkezik, íme nagy tömeg istentelen nép özönli körül, és köveket hajigálnak a kocsiban ülő atyára, de ezek isteni oltalom folytán nem érték el őt. Az atya áldással és szent kereszt jelével szállt velük szembe" – olvasható Szent Gellért Püspök kis legendájában (Szabó Flóris fordítása). "S Szent István első vértanú példájára, Pannónia első vértanúja a földre térdelve hangosan így kiáltott: – Uram, Jézus Krisztus, ne ródd fel nekik bűnül, mert nem tudják mit tesznek. - Ám azok ezt látva még jobban megdühödtek, neki támadtak, és kocsiját felfordították a Duna partjára.
Ilyen például a Szent István-bazilikában lévő, 1905-ben felállított, Stróbl Alajos által készített Szent Gellért-szobor, amely tanítóként mutatja be Gellértet. Több templom üvegablakán is megtalálható Gellért alakja, a leghíresebb talán az Árpád-házi Szent Margit-templom szentélyében található, amely Róth Miska üvegművész műhelyében készült 1933-ban. A Szent István-bazilika kupolája alatt lévő Szent Gellért-szobor Stróbl Alajos alkotása (Fotó: Both Balázs/) Nevét, emlékét Budapesten oktatási és nevelési intézmények is őrzik. A Szent Gellért Óvoda a XI. kerületben található, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium pedig az I. kerületben, a Krisztinavárosban. Az iskola aulájában kétméteres, faragott Szent Gellért-szobor található. Nyitókép: A Budapest fölé magasodó Szent Gellért-szobor (Fotó: Both Balázs/)
Kiadások. – Szent Gellért nagyobb legendájának kéziratát a Bécsi Nemzeti Könyvtár őrzi. Régebben Velencében is volt a legendának egy kézirata, ennek azonban nyoma veszett. – A velencei szöveget a XVI. század végén Wion Arnold mantuai szentbenedekrendi szerzetes lemásolta és kinyomatta: Sancti Gerardi Sagredo patricii Veneti ex monacho et abbate S. Georgii maioris Venetiarum O. S. B. episcopi Chanadiensis primi ac Hungariae protomartyris apostoli vita. Velence, 1597. – A bécsi kézirat szövegének első kiadása Batthyány Ignác könyvében: Sancti Gerardi episcopi Chanadiensis scripta et acta hactenus inedita. Gyulafehérvár, 1790. – Ennek nyomán készült Endlicher István kiadása; Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana. Sanct-Gallen. 1849. – Ezt a szöveget Szabó Károly fordította magyarra: Emlékiratok a magyar kereszténység első századából. Pest, 1864–1865. Irodalom. – Marczali Henrik: A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Budapest, 1880. – Mátyás Flórián: Historiae Hungaricae fontos domestici.
A Gellért legenda-kút szintén a Gellért-hegyen található, Szent Gellért egyik legendájának részlete látható rajta (Forrás: Művészet, 1981. január) Az első magyar vértanú emlékezete a fővárosban De nem pusztán a Gellért-hegy és a már említett Belvárosi-plébániatemplom oltára őrzi az első magyar vértanú emlékét. A fővárosban számos helyen találkozhatunk Szent Gellért alakjával. A tabáni Alexandriai Szent Katalin-templom homlokzatán több más szoborral együtt Szent Gellért tanító alakja is látható kereszttel. Ismert a Kelenföldön lévő Szent Gellért-templom homlokzatán lévő megható ábrázolása, ahol egy angyal emeli fel a mennybe a plébánia védőszentjét. Az Alexandriai Szent Katalin-templom a Tabánban (Fotó: Both Balázs/) Szent Gellért szobra az Alexandriai Szent Katalin-templom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/) A kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplom (Fotó: Both Balázs/) Varga Imre alkotása a Szent Gellért-plébániatemplom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/) Alakja a templombelsőkben is több helyen feltűnik.
Felhasznált irodalom: Györffy Rózsa: Új magyar legendárium Török József: A magyar föld szentjei Szentek élete
Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje. Ezen az ünnepen egy számukra ismeretlen pap lépett a szószékre – Gellért. A szónoklat után – a legenda szerint – Gellért lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette az Úr üzenetét: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a legnagyobb mennyei ajándékot: a vértanúság koronáját. Istvánnak nagyon tettszett a szónoklat, ezért az ünnep elmúltával Gellértet a palotában tartotta, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá. Miután Imre hercegnek tudása legjavát átadta, 1023-ban Bakonybélbe ment, ahol remeteként böjtölt, imádkozott és dolgozott. Beszéli még a legenda, hogy egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú védelmet keresve mellé telepedett. Sietve megetette az árva kis jószágot és az nem is távozott el tőle.