Húsz évvel azután, hogy az első Angliából érkezett bőrlabdát itthon megcsodálhatták, 1896. november 1-jén lejátszották az első nyilvános magyar futballmeccset Budapesten. Bár a "pékerdei csata" néven elhíresült összecsapás leginkább csak a sérült testrészek száma miatt ismert, mégis megágyazott a hazai labdarúgás fejlődésének. A labdarúgásról mint sportágról szóló első hazai ismertetést 1879-ben Molnár Lajos erdélyi jogász, újságíró írta Atlétikai gyakorlatok című könyvében, bár akkoriban még a szakértőknél is voltak komolyabb pontatlanságok, az író ugyanis a focilabdát összekeverte a rögbilabdával. Kiderült, hol rendezik az angol–magyar Nemzetek Ligája-meccset | M4 Sport. Arról, hogy a hamisítatlan bőrlabda hogyan került az ország határain belülre, különböző történetek keringenek. Dénes Tamás, Sándor Mihály és B. Bába Éva A magyar labdarúgás története I. című könyve szerint a játékszert Esterházy Miksa, a Monarchia attaséja vagy Harry Perry, az atléták angol edzője importálta Magyarországra, 1875-ben. Szokolay Kornél hírlapszerkesztő hét évvel később a Képes Sportnaptárban Három angol labdajáték címmel jelentetett meg cikket, majd 1896-ban Bély Mihály testnevelő tanár, az Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa Angol rugósdi (Futball) címmel megjelentette a sportág hivatalos, első magyar nyelvű szabályfüzetét.
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
A címlapfotó illusztráció. (Forrás:, A magyar labdarúgás története I. ) Érdekes lehet számodra:
Charley, a hazai rugósdi atyja még labdát is hozott Az első mérkőzés megrendezésének ötlete viszont biztosra vehetően Löwenrosen Károly, becenevén "Charley bácsi", asztalos iparosmester, magyar labdarúgó, nemzeti labdarúgó-játékvezető és sportvezető nevéhez fűződik. A szakember Angliában tanult és dolgozott, itt ismerkedett meg a játék fortélyaival, majd 1895-ben hazatért és a MÁV Északi Főműhelyében kapott állást mintaasztalosként. Az első hazai mérkőzés ötlete itt fogalmazódott meg benne, és neki is látott a résztvevők toborzásának. London wembley magyar angol focimeccs emlekbelyeg - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Munkatársai figyelmét igencsak felkeltette a labda, amit magával hozott a szigetországból, és szép számmal akadtak azok is, akik a játékra jelentkeztek. Három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén Budapesten, a Pékerdő egyik tisztásán megkezdődött az első hazai labdarúgó-mérkőzés. Az ELTE Online írása szerint számos forrás úgy véli, hogy a pékerdei pálya nem más, mint a mai MTK Stadion helyszíne, ám egy a témával foglalkozó, alábbi YouTube-videóban a szerzők régi térképek vizsgálatával levezették, hogy talán valószínűbb, hogy ez inkább a mai BKV-pályának felelhetett meg.
Nem élnek vissza a veszélyhelyzet adta lehetőséggel, a műszaki vizsgák száma alig marad el az előző éviektől. Újabb mentesítést kaptak a lejárt műszakival vezető autósok. A kormány decemberben ismét meghosszabbította a világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, úgyhogy akinek időközben lejárt a műszaki vizsgája, annak is tovább, egészen 2022. június 30-ig érvényes marad. A december 17-én megjelent rendelet egészen pontosan a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra érvényes – írja a Világgazdaság. Már csak két hónapig érvényesek a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok - Portfolio.hu. "Az e törvény szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni. A meghosszabbított érvényességi idő nem akadálya az okmány megelőző cseréjének" – olvasható a rendeletben, és némileg talán meglepő, de valóban sok autós döntött is úgy, hogy nem él ezzel a lehetőséggel, és inkább nem kockáztat: mielőbb elviszi az autóját műszaki vizsgára.
Idén is nagyságrendileg hasonló mennyiségre lehet számítani, az idei év első 11 hónapjában, azaz novemberig ugyanis 1 millió 959 ezer autót vittek vizsgáztatni. Így nem is meglepő, hogy a műszaki vizsgáztató helyszínek nemhogy válságba kerültek volna, még gyarapodtak is. Az ITM közlése szerint a januári 1455 helyszínhez képest most 1461 helyszín működik országszerte. "Jelenleg is van vizsgálóállomás nyitására készülő gépjárműfenntartó vállalkozás. Lejárt műszaki vizsga coronavirus usa. A minisztériumnak a kiesett forgalom miatt bezárt vizsgálóállomásról nincs tudomása" – írta válaszában az ITM. Mindez ráadásul úgy, hogy a vizsgaállomások rögzített árakon dolgoznak, hiszen az időszakos műszaki vizsgálat díját rendelet rögzíti. E szerint az M1 kategóriába eső jármű, azaz a személygépkocsik esetében 16 290 forint, az N1 kategóriájú jármű (könnyű tehergépkocsi) esetében 17 090, az N2, N3 kategóriájú járművek (tehergépkocsik és vontatók) és M2, M3 kategóriájú járművek (autóbuszok) esetében 24 950 forint. "A vizsgálóállomások ezenfelül egyéb szolgáltatások (például előzetes átvizsgálás) nyújtásáért is kérhetnek pénzt, de ezek ára nem része az időszakos vizsgálat díjának" – tette hozzá a minisztérium.
Ne halogassuk a műszaki vizsgát! Ennek ellenére nem érdemes halogatni a műszaki vizsgát, mert tartani lehet attól, hogy veszélyhelyzet lejárta után, tömegek lepik majd el az autószerelő műhelyeket. Sokan kihasználják, hogy még mindig érvényes a műszaki vizsga, ám ez nem azt jelenti, hogy tilos elvinni átnézetni a kocsit. Az autó, miközben használhatjuk elromolhat, ezért fontos, hogy ha tehetjük vigyük el és nézessük át egy szakemberrel. – Sokan napi szinten használják az autójukat, így nem biztos, hogy észreveszik rajta, hogy például a fékek kevésbé fognak. Lehet, hogy meg tudnak vele állni, de az is fontos, hogy ha hirtelen valami miatt kell megnyomnunk a féket, akkor is biztonságosan meg tudjunk állni – hívta fel a figyelmet Füredi András közlekedési szakértő, a kecskeméti Füredi Autósiskola ügyvezetője. HAON - Becsületesen műszakiztatnak az autósok. Füredi András Fotó: Bús Csaba – Egy műszaki vizsgán megnézik a szélvédő, a biztonsági övek állapotát, a kipufogórendszer épségét, környezetvédelmi megfelelőségét, a rendszámtáblát, a lengéscsillapítók, a futóművek állapotát, a fékeket, hogy megfelelően fognak-e. A főtartó elemeket is ellenőrzik, hogy nincsenek-e korrodálva, a hang-, a világító- és a fényjelző berendezéseket, a kormánymű állapotát és a gumiabroncsokat is átnézik, tehát összességében mindent ellenőriznek az autónkon – részletezte a szakember.